Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)

1996 / 4. szám - Nemzetközi kitekintő: Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

44 Palágyi Tivadar- 1994. szeptember 15. előtt, ha nem kértek nem­zetközi elővizsgálatot vagy- 1993. november 15. előtt, ha kértek nemzetközi elővizsgálatot; c) a terméket korábban sehol nem hozták kereskedelmi forgalomba; d) harmadik személyek nem tettek komoly előkészüle­tet Brazíliában a bejelentés/szabadalom tárgyának hasznosítására; e) a brazil bejelentést 1997. május 15-ig benyújtják. A pipeline-bejelentések hivatali illetéke rendkívül ma­gas, közelítőleg 10 000 USD. B) Brazília 1994. december 30-án törvénybe iktatta a Ál­talános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezményhez (GATT) és annak a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi szempontjaira vonatkozó szabályozásához (TRIPS) való csatlakozást. Ennek alapján új iparjogvédelmi törvényt hagytak jóvá, amely 1997. május 15-én fog hatályba lép­ni, kivéve néhány - például a pipeline-oltalomra vonatko­zó - rendelkezést, amely az új törvény meghirdetésének napja, vagyis 1996. május 15. óta már hatályban van. A TRIPS 70.7 szakasza kimondja, hogy függő bejelen­tések esetében az Egyezmény alapján lehetővé kell tenni az oltalomból kizárt tárgyra vonatkozó igénypontok beik­tatását új anyag bevitele nélkül. A brazil szabadalmi ügyvivők véleménye szerint e sza­kasz alapján függő bejelentésekbe be lehet iktatni a ko­rábban az oltalomból kizárt tárgyra vonatkozó vagy a vizsgálat időpontjában a szabadalmazhatóság hiánya mi­att törölt igénypontokat, feltéve, hogy az új igénypontokat az. eredeti leírás kellően alátámasztja. Ez a rendelkezés elsősorban a vegyi, a gyógyászati és az. élelmiszer-ipari termékekre és eljárásokra vonatkozó olyan igénypontok beiktatását teszi lehetővé, amelyeket az. elővizsgálati eljárás során töröltek vagy eleve nem ik­tattak be. mert a bejelentés benyújtásának időpontjában a korábbi szabadalmi törvény azokat kizárta az oltalomból. A Brazil Szabadalmi Hivatal álláspontja ebben a kér­désben még nem ismert, és ezért nincs kizárva, hogy a TRIPS 70.7 szakaszára alapozott ilyen kérelmekkel eset­leg a bírósághoz kell majd fordulni. Ennek ellenére java­soljuk. hogy mindazok a magyar bejelentők, akiknek a függő brazil bejelentése kapcsán az. említett lehetőség fennáll, fontolják meg ezt a lehetőséget. ó. Dél-afrikai Köztársaság 1996. februári tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy dél-afrikai cégek kérték a McDonald's cég Dél-afrikai Köztársaságban lajstromozott védjegyeinek a törlését. Most a McDonald's cég egy másik peres ügyéről számo­lunk be. A Dél-afrikai Köztársaság Legfelsőbb Bíróság durbani részlege egy 1996. március 19-én hozott határo­zatában a DAX Prop CC céget eltiltotta a McDonald's cég alábbi védjegyeinek a használatától: MCDONALD'S. ARCHES DEVICE. BIG MAC és EGG McMUFFIN. A DAX cég azonban jogosult a „McDonalds” védjegy hasz­nálatára jelenlegi durbani üzletében, sőt e használatra ak­kor is jogosult marad, ha üzletét rajta kívül álló okok miatt 750 m-es körzetben máshova kell áthelyeznie. A DAX cég ezt a védjegyet egyidejűleg csak egyetlen üzle­tében jogosult használni. Ezzel szemben a McDonald’s cég továbbra is korlátozás nélkül folytathat üzleti tevé­kenységet a Dél-afrikai Köztársaságban. A MCDONALD’S védjegy tulajdonjogának kérdésé­ben a Bloemfontein-i Fellebbezési Bíróság fog ez év nya­rán tárgyalást tartani. 7. Egyesült Arab Emírségek Az Egyesült Arab Emírségek szövetségi kormánya 1996. március 18-án bejelentette, hogy ratifikálták a Párizsi Uniós Egyezményt. Az erre vonatkozó szövetségi rende­let a hivatalos közlöny márciusi számában jelent meg. 8. Európai Szabadalmi Hivatal A) Az Európai Szabadalmi Hivatal szabadalmat engedé­lyezett a Howard Floney Institute számára az alábbi 1. igényponttal: „Humán H2-preprorelaxint kódoló DNS-ffagmentum, ahol az említett H2-preprolaxin aminosavszekvenciája a 2. ábra szerinti.” A szabadalom ellen felszólalt az Európai Parlament Zöld Frakciója. A felszólalást arra alapozták, hogy- az igényelt megoldás nem találmány, hanem felfede­zés, és- az emberi génre adott szabadalom közerkölcsbe vagy közrendbe ütközik. Az elővizsgálati eljárás során bizonyítást nyert, hogy a H2-preprorelaxint kódoló genomi DNS olyan intronokat is tartalmazott, melyek következtében a természetes anyagban olyan további aminosavak is jelen voltak, ame­lyeket a 2. ábra szerinti aminosavszekvencia nem tartal­mazott. A Felszólalási Osztály azonban jelezte, hogy ha­tározatát nem erre a különbségre alapozza, és hogy akkor is hasonló döntést hozna, ha „az igénypont oltalmi körébe a humán relaxint kódoló genomi DNS-szekvenciák is be­letartoznának”. Az Európai Szabadalmi Hivatal irány­elvei lehetővé teszik egy olyan természetes anyag újdon­ságának az elismerését, amelynek a létezését korábban nem ismerték fel és amelyet első ízben különítettek el. Minthogy a szabadalmas bizonyította, hogy az igénypont­ban meghatározott relaxin létezése a találmány benyújtá­sának időpontja előtt nem volt ismert, a Felszólalási Osz­tály arra következtetett, hogy az igénypont tárgya új, és az Európai Szabadalmi Hivatalnak a természetes anyagok szabadalmazásával kapcsolatos, régóta megalapozott gyakorlata alapján nem fogadta el azt az érvelést, hogy az igényelt találmány csupán felfedezés lenne. Azt az állítást, hogy a találmány közerkölcsbe ütközik, a felszólaló az alábbi fő érvekkel támasztotta alá:

Next

/
Thumbnails
Contents