Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 4. szám - Nemzetközi kitekintő: Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 45 1. a találmány gyakorlatbavételéhez egy terhes nőből kell szövetmintát venni, és ez „az emberi méltóság elleni támadást” jelent; 2. emberi gének szabadalmazása a korszerű rabszolgaság egy formája, mert a női test feldarabolását és a darabok kereskedelmi eladását jelenti; és 3. az emberi gének szabadalmazása önmagában erkölcstelen. Az első érvvel kapcsolatban a Felszólalási Osztály azt válaszolta, hogy a szövetmintavétel az orvosi gyakorlatban teljesen általános, és ha a mintavétel alanya hozzájárul, nem tekinthető erkölcstelennek. A rabszolgaságra utaló érvelés a Hivatal szerint a szabadalom hatásainak alapvető félreértésén alapszik. Az emberi génekre vonatkozó szabadalmak nem adnak az egyes emberi lényekre vonatkozó semmilyen jogot a szabadalmasnak, így nem merülhet fel a rabszolgaság kérdése. A harmadik érvvel kapcsolatban a Felszólalási Osztály azt válaszolta, hogy ténylegesen egy sajátos vegyi anyagot igényeltek, és így egyetlen emberi gén szabadalmazásának semmi köze nincs az emberi élet szabadalmazásához. Még ha az emberi genom összes génjét klónoznák (és esetleg szabadalmaznák) is, egy emberi lényt nem lehetne a gének összességéből felépíteni. Végül a Fellebbezési Osztály megállapította, hogy csupán olyan, nagyon korlátozott esetekben fordulnak elő szabadalmak engedélyezését közerkölcsbe ütközés miatt elutasító határozatok, amikor egyértelműen megállapítható, hogy a találmány felhasználása vagy nyilvánosságra hozatala közerkölcsbe ütköznék. A jelen esetben nem ez volt a helyzet, és ezért a szabadalom engedélyezését fenntartották. A felszólaló fellebbezést nyújtott be, és így az ügy még nem tekinthető végleg lezártnak. B) Az Európai Szabadalmi Hivatal egyik Fellebbezési Tanácsa olyan határozatot hozott, amely a jövőben iránymutatással szolgálhat a géntechnológiai találmányok kézenfekvőségének megállapítása terén. A Genentech egy szabadalma ellen tízen nyújtottak be felszólalást. A szabadalom idegen gének élesztőbe való bevitelére vonatkozik, és a vektor lényeges összetevői azok a DNS-komponensek, melyek lehetővé teszik, hogy a vektor az élesztőgenomjába integrálódjék, valamint azt, hogy a vektor által hordozott gének az élesztősejtben működjenek. A szabadalom tehát egy olyan alapvető módszert szolgáltat, amely lehetővé teszi a génsebészeti eljárások élesztőben való alkalmazását. A Fellebbezési Tanács elismerte, hogy a géntechnológia területén a feltalálói tevékenység elbírálásakor nem azt kell vizsgálni, hogy egy szakember megpróbálhatta volna-e módosítani a technika állásához tartozó megoldást, hanem azt, hogy ennek az iparágnak az óvatos hozzáállását figyelembe véve, szakember valóban így járt volna-e el. Ajelen esetben azonban az alkalmazott technika ismert volt a baktériumok génsebészetének szomszédos területéről. A szabadalmas azzal érvelt, hogy a promotert tartalmazó régió bizonyos DNS-szakaszainak a deléciójára vonatkozó igénypontokban foglalt eljárás kapcsán egy szakember nem vállalta volna az említett régióban géntechnikai manipuláció elvégzését, mert az kiszámíthatatlan kockázattal járt, minthogy korábban nem tudták, hogy ez a lépés hogyan befolyásolja az élesztőben való expressziót. A Tanács ezzel az állásponttal nem értett egyet, mert szerinte már elég ismeret halmozódott fel olyan mutáns élesztők vonatkozásában, amelyekben a kérdéses régióban változások léptek fel, és ezért szakember keresztülvihetőnek tekinthette ebben a régióban a változtatásokat. Ennek alapján a géntechnológia valamely területén dolgozó szakember a génsebészet egy szomszédos területén, például a baktériumok kezelése terén lehetségesnek talált eszközt a saját területén használhatónak tekinthet, ha a műszaki ismeretnek ez az átvitele könnyűnek látszik és nem jár kézenfekvő kockázatokkal. Ilyen okok miatt a Tanács úgy ítélte meg, hogy az igényelt eljárást a siker kellő kilátásával kísérelhették meg, és így az nem volt szabadalmazható. 9. Hongkong 1996. áprilisi tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy Hongkongban olyan törvényeket dolgoznak ki, amelyek 1997 után is megfelelő oltalmat fognak biztosítani a szellemi tulajdonjogok területén. F. év június 6-án a hongkongi kormány bejelentette, hogy f. év június 26-án a Törvényhozó Tanács elé fogják terjeszteni a szabadalmi törvényt annak érdekében, hogy az legkésőbb 1997. július l-jéig hatályba léphessen. A jelenlegi szabadalmi törvényt azért kell megváltoztatni, mert az angol szabadalmi törvénytől függ. Az új szabadalmi törvény tervezete önálló hongkongi szabadalmak engedélyezését irányozza elő az Angol, az Európai vagy a Kínai Szabadalmi Hivatal által engedélyezett szabadalmak alapján; az európai szabadalom alapján történő lajstromozás feltétele, hogy az európai bejelentésben az Egyesült Királyság is meg legyen jelölve. 10. Írország Előző tájékoztatónkban azt írtuk, hogy az új, ír védjegytörvény hatálybalépésének időpontja bizonytalan. Most arról kaptunk hírt, hogy a törvény 1996. július 1-jén hatályba lépett. 11. Japán A) Előző tájékoztatónkban hírt adtunk a Genentech által a Sumitomo cég ellen indított bitorlási perben az Oszakai Felső Bíróság által hozott határozatról, amely ekvivalenciára hivatkozva állapított meg bitorlást. Most arról kaptunk hírt, hogy az alperes visszavonta a Legfelsőbb Bí-
