Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 3. szám - Szilágyi József: Barbie-trükk és iparjogvédelem
I Barbie-trükk és ipaijogvédelem 39 megszüntetni..., ma Magyarországon a feketegazdaság a munkanélküliség egyik alternatívája is.”30 Mi lehet a megoldás? Az, ami az egész magyar gazdaság számára? Kivárni a gazdasági növekedésnek és a munkanélküliség csökkenésének azon szintjét, ahol a gazdaság résztvevőinek anyagi helyzete, s ezzel együtt magas etikai standardja megteremti a fizetőképes keresletet, s ezzel a minőség iránti igényt? A fejlett ipari országokban is virágzó feketepiac példáján okulva ilyen irányból sem lehet túl sok változásra számítani. Elég jó megoldásnak látszik viszont az a módszer, amelyet éppen a LEGO alkalmaz. Bár a LEGO cég kifejezetten büszke rá, hogy jelentős munkájukba kerül az utánzások kiirtása, mivel ez termékeik presztízsét példázza, a LEGO-termékek többségének hamisítása azonban közel sem éri el azt a mértéket, ami más játékok esetében tapasztalható. Hogy lehet ez? A LEGO többségükben olyan bonyolult szerkezeti kialakítású termékekkel áll elő, amelyeknek gyártása is rendkívül igényes technológiát igényel. Ki látott már hamisított LEGO Technics játékot? Az olcsó hamisítványokat összeszerelni sem lehetne, és így nem is venné meg őket senki. Az igényes technológiával készült hamisítványok meg talán többe kerülnének, mint az eredeti. Itt mutatkozik meg a minőség szerepe: az igazán igényes termék - melynek vonzerejét nem az ügyes marketing, a divatteremtés és a reklámáradat által hozzátett másodlagos minőségek képezik, hanem inherens jellemzői -, szóval az ilyen portékának még a „koppintása” sem egyszerű. Ez a pofonegyszerűnek látszó, ám korántsem olyan könnyen kivitelezhető fogás az, amit talán LEGO-trükknek is nevezhetnénk. JEGYZETEK A címben utalás történik a holland-francia koprodukcióban készült Barba papa című rajzfilmsorozat gyakran ismétlődő mondatára: „hüphüp-hüp Barba trükk!” Kiemelések a szerzőtől. 1. Mink Mária: Bababuli. Játékhamisítás, HVG, 1996, 1. szám, 109. o. 2. Bóc Imre: És hamarosan a sötétség. Feketegazdaság, HVG, 1996, 9. szám, 107. o. 3. Bóc i. m. 4. Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika, OTH, 1995, 79. o. 5. Bobrovszky i. m. 80. o. 6. Bobrovszky i. m. 80. o. 7. Bobrovszky i. m. 81. o. 8. Bobrovszky i. m. 82. o. 9. Bobrovszky i. m. 82. o. 10. Ficsor Mihály Zoltán: Az új szabadalmi törvényről, Iparjogvédelmi Szemle, 1996. 1. szám, 1-2. o. 11. Jeremy Phillips-Allison Firth: Introduction to Intellectual Property Law, London, Dublin, Edinburgh, 1990, p21. 12. Phillips—Firth, id. mu, p21. 13. Hazai + nemzetközi = Összes 14. Összes bejelentés (érvényes szabadalmak) 15. Mink i. m. 109. o. 16. A Barbie babákkal és társaival kapcsolatos fenntartásainkat most zárójelbe kell tennünk, hiszen a játékfront jelenségei érvényesek a hazai ipar és piac egyéb területeire is. A kínálatot nézve világszínvonalon vagyunkból bevált és világszerte ismert védjegyek révén, mint a Barbie, Matchbox, vagy akár a McDonalds és a Coca Cola, mi is ugyanazt a közepes minőségű, unalmas szolgáltatást kapjuk, mint a legfejlettebb államok még inkább reklámmal mosott agyú polgárai. Az iparjogvédelmet magát természetesen csak távolról érintik az oltalmazott termék tartalmi vonatkozásainak és a mindennapi élet mechanizálódásának kapcsolatai, hiszen a legújabb Barbie öltözék ipari mintaként való lajstromozása legalább olyan izgalmas és jövedelmező feladat, mint valamely új gyógyhatású vegyület szabadalmaztatása. 17. Mink i. m. 109. o. 18. Mink i. m. 109. o. 19. Mink i. m. 109. o. 20. Mink i. m. 109. o. 21. Mink i. m. 109. o. 22. Gyerekjáték. Mattel-Hasbro csata, HVG, 1996. 8. szám 23. Dr. Vida Sándor: Megemlékezés a LEGO „birodalom” alapítójáról, Iparjogvédelmi Szemle, 1995. 6. szám 24. Gyerekjáték... 25. David A. Burge: Patent and Trademark Tactics and Practice, New York, 1980 26. Meg kell jegyeznünk, hogy az alkotószenvedélyt, a szellemi emberek elkötelezettségét általában és mindig kizsákmányolják. Ezt az életükben soha el nem ismert, anyagilag soha meg nem becsült alkotók sora mutatja. Ide tartoznak a technikai szféra innovátorai, a feltalálók, de az írók, művészek, sőt az orvosok is, hiszen a jó orvos gyógyító tevékenysége szinte utánozhatatlan, személyes know-howra épül. Az elhivatott orvos még a nagyságrendekkel nagyobb anyagi kompenzáció reményében sem megy el termékmenedzsernek. Miért? Elkötelezettségből. Persze a túlzott visszahúzódás sem teljesen pozitív attitűd. A jelenségszféra nem engedhető át teljesen az üzleti szemléletű, marketingcentrikus sikervadászoknak, mert az általános degenerálódáshoz vezet. És ki tudná valóban felvenni a harcot a propaganda, a divatteremtés, az agymosás áradatával, ha nem az elkötelezett, hozzáértő szakember? 27. a jogrend érvényességénél 28. Max Weber: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai, 2/1 kötet, KJK, 1992 29. Weber, i. m. 30. Bóc, i. m.
