Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 3. szám - Szilágyi József: Barbie-trükk és iparjogvédelem
Ipaijogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 101. évfolyam 111. 1996. június SZILÁGYI JÓZSEF Barbie-trükk és iparjogvédelem* A sajtóban egyre gyakrabban lehet a feketepiac jelenségeiről készült híradásokról hallani,12 amelyek iparjogvédelmi szemszögből való olvasata azt mutatja, hogy a hazai feketepiac ellen szinte lehetetlen jogi eszközökkel, legalábbis a hagyományos jogi eszközökkel fellépni. Az iparjogvédelem által nyújtott lehetőségek alkalmazására - az általam áttekintett területen - gyakorlatilag nem találunk példát. Bár a feketepiac jelensége az áruk és szolgáltatások korlátozott körére érvényes, ez a kör egyre bővül, és vele együtt növekszik az eredeti gyártókat érő kár. Hogy milyen volumenű piaci értékről van szó, azt jelzi, hogy csak a feketegazdaság főbb területeit vizsgálva (élelmiszerek, élvezeti cikkek, ruházat, egyéb iparcikkek, szolgáltatások) a nem regisztrált lakossági kiadások mintegy 700 milliárd forintot tesznek ki, szemben a 2700 milliárd forintot jelentő regisztrált kiadásokkal. A lakosság tehát kiadásainak több mint egyötödét feketepiacon költi el. Különösen magas az arány a szolgáltatások területén (pl. fodrász, orvos, nyelvtanár, autószerelő), ahol az ügyletek 70%-a számlaadás nélkül, regisztrálatlanul, tehát feketén megy végbe.3 Hogyan reagál ajelenségre ajelentős üzleti kárt elszenvedő fél, az eredeti gyártó? Milyen eszközöket vesz igénybe a tisztességtelen piaci magatartás megakadályozására? Vizsgálódásunkban az iparjogvédelem által nyújtható lehetőségeket és ténylegesen igénybe vett megoldásokat igyekszünk összehasonlítani a feketepiacra kerülő termékek egyik népszerű csoportja, a játékok területén, és mivel az okok egyértelmű meghatározása részünkről elbizakodott kísérlet lenne, csak a jelenségek bizonyos szintű elemzésére vállalkozunk. AZ ELMÉLET Az iparjogvédelem egyik fő funkciója nyilván az alkotók, a fejlesztők védelme, illetve a jogosulatlan hasznosítás megakadályozása lenne. Az iparjogvédelem témakörét magyar nyelven legkorszerűbben összefoglaló tanulmány/kézikönyv ezt az alábbiaknak megfelelően fejti ki: „A műszaki innováció mindenekelőtt piaci folyamat: kezdőpontja vagy a K+F tevékenységből, a műszaki haladásból eredő technikai kínálati nyomás (“supply plush”) vagy a felhasználói igények által indukált piaci keresleti szívás (“demand puli”). Van aki ennek alapján a K+F nyomóhatásának mércéjéül a szabadalmak számát“ javasolja... A piac alapvető dinamizáló tényezője a verseny, a gazdasági vetélkedés által innovált technikai fejlődés.”4 A verseny viszont a technikai fejlesztés mellett valószínűleg rengeteg más eszközt is tartalmaz, hiszen „...a technikai. alapok változása, az eszme ténybe fordítása, a járt út járatlanra cserélése, a gondolat metamorfózisa azonban a piacgazdaságokban is nehézkes”.5 Sőt, gyakorlatilag inkább az történik, hogy a hosszú távú versenyképességet megalapozó technikai fejlesztés rövid távon alapvetően hátrányos versenyhelyzetbe hozza a fejlesztőt: „Az innováció esetében... a reproduktív termeléshez képest a ráfordítás és a megtérülés között jelentős aszinkronitás, fáziskésés van, mivel a megtérülés nem a ráfordítással egyező termelési periódusban, hanem hosszabb időszak alatt jelentkezik, másrészt magas az innováció kockázattartalma, piaci siker esetén kiemelkedő a hozam, kudarc esetén a ráfordítások sem térülnek meg...”6 Hogy ennek okát világosan lássuk, célszerű az innovációs folyamatot elemeire bontani: „A tág értelemben vett innovációs ciklusnak háromfokozatú lefutása van: feltalálás-megvalósítás-átvétel (invenció-innováció-imitáció triász). Az első szakaszban (az invenció létrehozatala és átalakítása innovációvá) nagy akadályokkal, költségekkel, kockázattal kell megküzdeni, a második szakaszban (az innováció átvétele imitációval fokozatban) minimális a gazdasági akadály (innovációs-imitációs költségrés)...”7 E felosztás révén válik világossá a szabadalmaztatás alapvető funkciója: „A szabadalmi oltalomnak tehát az a feladata, hogy az első szakaszt (az invenció átalakítását innovációvá) ösztönözze a második szakasz (az innováció átvétele, elteijedése az imitáció útján) visszafogásával, engedélyhez kötésével.”8
