Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 3. szám - Szilágyi József: Barbie-trükk és iparjogvédelem
Barbie-trükk és ipaijogvédelem 35 A szabadalmi oltalom azonban csupán jogi védelmi lehetőség, illetve egy lehetséges gazdasági ösztönzőeszköz, amely egyrészt költségekkel jár, másrészt az eredeti innovatív aktushoz nem kapcsolódik. „Ha a másolás, utánzás teljes mértékben szabad, korlátlan lenne..., ez - mint a technikatörténet bizonyítja - biztosan nem szüntetné meg az alkotószenvedélyből táplálkozó feltalálói tevékenységet, de lényeges ösztönzőktől fosztaná meg, különösen a Q költségigényes és kockázatos fejlesztéseket.” Az új magyar szabadalmi törvény (a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. tv.) bevezetése során a törvény céljával kapcsolatban hasonló álláspontot fejtett ki a kodifikátor is: „...az elmúlt időszakban a magántulajdon arányának növekedése, a külföldi működötöké behozatala és a gazdasági verseny kibontakoztatása folytán a szabadalmak hagyományos - a piacgazdaságokban jellemző - funkciói kerültek előtérbe... A szabadalmi rendszernek az a közgazdasági rendeltetése, hogy biztosítsa a kutatási és fejlesztési ráfordítások megtérülését, előmozdítsa a találmányok nyilvánosságra hozatalát és megvalósulását, valamint ösztönözze az alkotó tevékenységet. Ezt az utánzás időleges tiltása révén, jogilag védett hasznosítási pozíció megteremtésével éri el... Oltalom híján az új terméket utánzók, az új eljárást másolók a kifejlesztőnél alacsonyabb árat érhetnének el, hiszen áruikat nem terhelnék a kutatás-fejlesztés költségei. Ezáltal - szabadalom nélkül - éppen az új megoldások kifejlesztői kerülnének hátrányba a másolókkal, „koppintókkal” szemben... A fejlett ipari országokban végzett felmérések szerint szabadalmi oltalom hiányában a kisvállalkozások több mint 50%-a, a nagyvállalatoknak pedig mintegy 35%-a nem ruházna be a kutatásba és fejlesztésbe. Nyilvánvaló, hogy a kutatásra és fejlesztésre fordítható hazai pénzeszközök szűkössége mellett fokozott szükségünk van a fejlesztési eredmények korszerű és hatékony jogi védelmének megteremtésére... Noha a jogi védelem hiánya nem szüntetné meg az alkotó szenvedélyből táplálkozó feltalálói tevékenységet, a szabadalmi oltalom által nyújtott ösztönzés nélkül - a statisztikák szerint - a találmányok mintegy egyharmada soha nem születne meg... Ha nem lenne mód szabadalmaztatásukra, a találmányok jelentős hányadát (25-30%-át) biztosan titokban tartanák...”10 Érdemes egy kis kitérőt tennünk itt, hogy rávilágítsunk az innovatív tevékenység egy olyan vonatkozására, amely némileg más megvilágításba helyezi a fejlesztés, másolás, jogi védelem témakörét. Mindkét idézett szerző hangsúlyozza az alkotó szenvedély feltartóztathatalanságát, amely jogi védelem hiányában is újabb és újabb hasznos, esetenként az egész emberiség szempontjából alapvetően fontos megoldásokkal szolgál. Ez annak következménye, hogy „...a feltalálás maga jól ismert jelenség - akár egy szellemi folyamat eredményeként tekintjük, akár mint az evolúció véletlenszerű következményét...”11 A szövőmadarak, amelyek nyilvánvalóan csekély intellektuális adottsággal vannak felruházva, és még csak fogásra alkalmas ujjakkal sincsenek megáldva, rendkívül bonyolult fészekszövési módot agyaltak ki és tanultak meg önállóan. Hasonló kifinomultságról tesznek tanúbizonyságot a méhviaszt készítő méhek, a hálószövő pókok, vagy a bonyolult labirintusokat, építészeti konstrukciókat kialakító termeszek, hódok. „Ezen esetek egyikében sincs szó olyan értelemben vett tulajdon alkalmazásáról, amely a kifejlesztett találmányban egyéni jogokat feltételez. Éppen ellenkezőleg, egyes esetekben az állatfaj életszívonalát emeli, más esetekben a faj élete teljes mértékben függ attól, hogy szabadon másolhatják vagy felhasználhatják-e ezen térmékeket és technikákat...” A másolhatóság, az utánzás lehet tehát életbevágóan fontos is. A technikai fejlődés jelenlegi szintjén egyre inkább elengedhetetlennek tűnik, hogy bizonyos újdonságok - éppen az emberi faj túlélése érdekében - minél szélesebb és korlátlanabb alkalmazást nyerjenek. No, itt persze nem játékszerekről van szó. NÉHÁNY SZÁRAZ ADAT Mivel a játékipar területén mind az iparjogvédelmi aktivitás, mind a feketepiac részaránya átlagosnak mondható, a hazai bejelentési adatokat reprezentatív mintának is tekinthetjük. Vizsgálódásunkat tehát a játékipar néhány óriásának hazai vizsgálatára korlátozzuk 1980-tól napjainkig. Mivel a játékok területén létrejövő szellemi alkotások színvonala gyakorta nem éri el a szabadalmi oltalomhoz megkövetelt szintet, illetve az alkotás maga kívül esik a szabadalmazható alkotások tárgykörén (esztétikai alkotás, információs tárgyú vagy egyéb okból nem műszaki jellegű alkotás), ezért vizsgálódásunkat kiterjesztettük az összes iparjogvédelmi kategóriára (szabadalmak, használati minták, ipari minták, védjegyek). Az adatokat a világ játékgyártásának négy nagy reprezentánsa, a Mattel Inc., a Hasbro International Inc., a Lego A/S és a Matchbox Ltd. vonatkozásában közöljük: Szabadalom Használati minta Ipari minta Védjegy H + N=£13 I Mattel 0 0 3 13 + 0=14 17 Hasbro 0 0 8 31 + 1=32 40 Lego 11 (6)14 0 32 7+1=8 51 Matchbox 0 0 0 0 + 9 = 9 9 I 11 0 43 63 IX=117 A MINDENNAPI ÉLET TÉNYEI A hazai játékpiacon, hasonlóan a világ más tájain tapasztalható jelenségekhez, a feketepiac részesedése igen magas. Becslések szerint a 8-10 milliárd forintra tehetőéves játékforgalom mintegy 30-40%-át a feketekereskedelemben értékesített illegális játékimportból származó áru teszi ki.15
