Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Szarka Ernő: A növényfajták oltalma az Európai Közösségben – Közösségi Növényfajta-oltalom, Közösségi Növényfajta Hivatal
Közösségi növényfajta-oltalom 11 A Hivatal saját kezdeményezésére a jogosult egyetértésével átdolgozhatja a hivatalos fajtaleírást, elsősorban a jellemzők speciális kifejezéseivel kapcsolatban. Ez különösen akkor célszerű, ha az újabb tudományos ismeretek miatt az érintett taxon leírása és szakkifejezései megváltoztak, és az átdolgozott fajtaleírás jobban illeszkedne a taxon megváltozott leírásához és szakkifejezéseihez (87. cikkely). A lajstromok a köz számára nyilvánosak. Nyilvánosaknak kell lenniük törvényes érdekek miatt az alábbiaknak is: a közösségi növényfajta-oltalom megszerzésére irányuló bejelentés dokumentumai; a megadott közösségi növényfajta-oltalom dokumentumai; a technikai vizsgálatok céljából elvégzett növesztések eredményei; a fajták folyamatos létezésével kapcsolatos növesztések eredményei. Olyan fajták esetében, amelyeknél speciális alkotórészekkel bíró anyagot kell ismételten alkalmazni szaporítóanyag előállításához, a bejelentő kívánságára az ilyen alkotórészek mibenlétére vagy tenyésztésére vonatkozó adatok nem hozhatók nyilvánosságra. A nyilvánosságra hozatal letiltására vonatkozó kérés azonban csak a növényfajta-oltalommal kapcsolatos végleges döntésig nyújtható be. A technikai vizsgálatokhoz és az időközi technikai ellenőrzésekhez átadott vizsgálati anyagokat a Rendelet szerint illetékes hatóságok másik félnek nem adhatják át, hacsak a jogosult ehhez hozzájárulását nem adja. Kiadható viszont a vizsgálati anyag a Rendelet alapján együttműködő szervezeteknek vagy hatóságoknak törvényes előírások szerint (88. cikkely). A Hivatal legalább minden két hónapban időnkénti publikációt bocsát ki a bejelentői lajstromba, valamint a növényfajta-oltalmi lajstromba bekerült minden új információról, kivéve a fajta hivatalos leírását és a szaporítóanyag előállításához esetleg szükséges speciális alkotórészekkel bíró anyag megnevezését. A Hivatalnak éves beszámolót is kell publikálnia, amelynek tartalmaznia kell minden, a Hivatal által célszerűnek tartott információt, de legalább az érvényes növényfajta-oltalmak listáját, ezek jogosultságát, megadásuk és lejáratuk dátumát, valamint az elfogadott fajtaelnevezéseket. Az éves publikálás részletes szabályait az Adminisztratív Tanács határozza meg (89. cikkely). A Hivatal és a tagországok megfelelő fajtahivatalai kívánságra díjmentesen elküldik egymásnak saját használatra publikációik egy vagy több példányát, továbbá bármely hasznos információt, amely a bejelentés vagy megadott oltalom tulajdonjogára vonatkozik. A technikai vizsgálatok eredményeinek elküldésénél figyelembe kell venni az ilyen esetben érvényes feltételeket. Az információk nem terjedhetnek ki a szaporítóanyag előállításához esetleg szükséges speciális alkotórészekkel bíró anyagokkal kapcsolatos információkra, kivéve, ha ez az információ szükséges a technikai vizsgálatok és/vagy fenntartással kapcsolatos időszakos technikai vizsgálatok elvégzéséhez, vagy haajogosultehhezbeleegyezésétadja (90. cikkely). A Hivatal, a vizsgáló hivatalok, a tagországok bíróságai és egyéb hatóságai segítséget kell, hogy adjanak egymásnak. Ez az együttműködés jelenthet információközlést, akták bemutatását, minták elküldését és növesztési eredmények rendelkezésre bocsátását. A bíróságok vagy ügyészségek vizsgálatai esetén a 88. cikkelyben leírt korlátozások nem érvényesek az információ közlésében sem a Hivatal részéről, sem a vizsgáló hivatalok részéről. A Hivatal levélbeli kérésére a tagországok bíróságainak vagy más illetékes hatóságainak vállalniuk kell törvényhozásuk keretein belül minden szükséges vizsgálatot vagy más, ezzel kapcsolatos intézkedést (91. cikkely). A Rendelet V. része a Rendelet hatását ismerteti más törvényekre. Egy olyan fajta, amely közösségi növényfajta-oltalom tárgya, nem lehet tárgya nemzeti növényfajta-oltalomnak vagy szabadalomnak. Minden ilyen módon megadott jog hatálytalan. Kumulatív oltalom tehát nem lehetséges. Amennyiben ajogosultnak a közösségi növényfajta jog megadása előtt már volt nemzeti oltalma, erre nem hivatkozhat mindaddig, amíg a közösségi növényfajta-oltalom hatályban van (92. cikkely). Közösségi növényfajta jogok igénylése csak akkor lehet korlátozás tárgya valamely tagország törvényeinek előírásai szerint, ha erre utalás van a jelen Rendeletben (93. cikkely). A Rendelet VI. része a polgári jogi igényekkel, bitorlásokkal és a jogérvényesítéssel foglalkozik. Bárkit, aki a jogosult engedélye nélkül a 13. cikkelyben felsorolt tevékenységek (termelés vagy sokszorozás; kondicionálás szaporítás céljából; felkínálás eladásra, eladás; exportálás a Közösségből; importálás a Közösségbe; tárolás a fenti célok teljesítése érdekében) egyikét végzi közösségi növényfajta-oltalommal bíró növényfajtával kapcsolatban, vagy olyan fajtaelnevezést alkalmaz, amely azonos már oltalmazott fajta elnevezésével vagy ahhoz megtévesztésre alkalmas módon hasonló, az oltalmazott fajta jogosultja beperelhet és kérheti a bitorlás megszüntetését és/vagy megfelelő ellenérték kifizetését. Aki szándékosan vagy gondatlanságból bitorol, további felelősséggel tartozik minden olyan kárért, ami a bitorlás következtében a jogosultat éri. Enyhe gondatlanság esetén a kárigények csökkenthetők, azonban nem csökkenthetők olyan mértékig, hogy ez kevesebb legyen, mint az az előny, amelyet a bitorló élvezett (94. cikkely). A jogosult ésszerű anyagi viszonzást igényelhet bármely személytől, aki a közösségi növényfajta-oltalomért való bejelentés publikálása és megadása közti időtartam alatt olyan tevékenységet végez, amelynek elvégzésétől a későbbiektől el lenne tiltva (95. cikkely).
