Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Szarka Ernő: A növényfajták oltalma az Európai Közösségben – Közösségi Növényfajta-oltalom, Közösségi Növényfajta Hivatal
12 Dr. Szarka Ernő A 94. és 95. cikkelyek szerinti igények három év alatt évülnek el attól az időponttól számítva, amikor a megadott oltalom jogosultjának tudomására jutott a nevezett tevékenység és az ezért felelős személy azonossága; ilyen ismeretek hiányában az elévülés 30 év a nevezett tevékenység befejezésétől (96. cikkely). Ha a bitorló a 94. cikkely szerint bármiféle nyereségre tesz szert a jogosult terhére, a kárpótlással kapcsolatban illetékes bíróság saját nemzeti törvényeit alkalmazza, bekapcsolva nemzetközi magánjogát is. Hasonló a helyzet a bejelentés publikálása és az oltalom megadása közti időszakban történt cselekményekkel kapcsolatos ügyekkel is. A nemzeti törvénykezés keretében nem szabad túllépni azokat a jogi határokat, amelyeket a jelen Rendelet megszab (97. cikkely). Ha a közösségi növényfajta-oltalmat olyan személynek adták, aki erre all. cikkely szerint nem volt jogosult, egy valóban jogosult személy kérheti, hogy a közösségi növényfajta-oltalmat részére átruházzák. Ez az eljárás a kártérítési igénnyel párhuzamosan, attól függetlenül tart. A jogosultság részlegesen is igényelhető, ilyenkor közös jogosultság keletkezik. A fenti igényeket az oltalom megadásától számított öt éven belül lehet igényelni, kivéve, ha a bejelentő vagy oltalomtulajdonos tudta a bejelentéskor, illetve megadáskor, hogy nem vagy csak részben volt jogosult. A fentiek nemcsak megadott oltalomra, hanem értelemszerűen bejelentésre is érvényesek (98. cikkely). Egy kiindulási fajta jogosultja és egy, a kiindulási fajtából lényegében származtatott fajta nemesítője jogosult arra, hogy az érintett kiindulási és lényegében származtatott fajták azonosításának elismerését megkapja (99. cikkely). Amennyiben a megfelelő bírósági fórumok végleges ítélettel úgy döntöttek, hogy a 98. cikkely szerint a jogosultság átszáll, ezzel együtt átszáll a hasznosítási vagy egyéb jog is az új jogosultra. Az új jogosult értelemszerűen bekerül a lajstromba is. Ha az eredeti jogosult jóhiszeműen már a bírósági eljárás előtt hasznosította a növényfajtát, vagy más olyan tevékenységet végzett, amelyet a 13. cikkely ismertet, illetve hatékony előkészületeket tett ezek érdekében, ezeket a tevékenységeket folytathatja. Ezt az új jogosulttól kell igényelnie, de nem lehet igényelni ezen belül kizárólagos hasznosítási jogot. Az igényelhetőség határidejét külön szabályzat állapítja meg. Ha a felek a fenti kérdésekben nem tudnak megállapodni, a Hivatal engedélyezi a tevékenység folytatását, értelemszerűen alkalmazva a kényszerengedélyre vonatkozó szabályokat. A 94-100. cikkelyek szerinti ügyekben a Luganói Konvenciót és a továbbiakban ismertetendő szabályokat (102- 106. cikkelyek) kell alkalmazni. Az ilyen ügyekkel kapcsolatos eljárás az EK valamely tagországában vagy a Luganói Konvenció valamely szerződő országában történhet, ahol az alperesnek lakóhelye, székhelye vagy szervezete van, vagy - ha ez a feltétel nem teljesíthető - a felperesnek lakóhelye, székhelye vagy szervezete van. Ha ezek közül a feltételek közül egyik sem teljesül, azon tagország bírósága dönt, ahol a Hivatal székhelye van. Az ilyen döntés bármely tagországban elkövetett ilyen jellegű cselekményre vonatkozik. Bitorlási igények szempontjából döntést hozhat az a bíróság is, ahol a bitorlást elkövették; az ilyen döntés azonban csak az adott országra érvényes (101. cikkely). A 102. cikkely a Luganói Konvenció egyes cikkelyeinek érvényességét, illetve érvénytelenségét állapítja meg az ilyen típusú ügyekben. Amikor az igazságszolgáltatás a nemzeti bíróságok hatáskörébe kerül valamely ilyen típusú ügyben, az adott nemzeti eljárási szabályokat kell alkalmazni (103. cikkely), de a bíróságoknak a közösségi növényfajta-oltalmat érvényesnek kell tekinteniük (105. cikkely). Bitorlással kapcsolatban a jogosult indíthat akciót vagy az, aki hasznosítási jogot élvez, hacsak ez utóbbit a hasznosítási szerződésben a jogosult ki nem zárta. Aki hasznosítási jogot élvez, mindenképpen felszólalhat a jogosult által kezdeményezett bitorlási akcióban, hogy ellenértéket szerezhessen az általa elszenvedett kárért (104. cikkely). A bitorlási eljárást a megadásig fel kell függeszteni olyan igénnyel kapcsolatban, amely még meg nem adott növényfajta-oltalomra vonatkozik; ugyancsak fel kell függeszteni az ilyen eljárást, ha a már megadott növényfajtaoltalommal kapcsolatban megsemmisítést vagy érvénytelenítést kezdeményeztek, vagyis az oltalom érvényessége vitatott. Ez esetben a felfüggesztés az ezekkel kapcsolatos végleges döntésig érvényes (106. cikkely). A tagországoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a közösségi növényfajta-oltalom bitorlásának büntetésére ugyanazon feltételek legyenek érvényesek, mint a megfelelő hazai oltalom bitorlásának büntetésére (107. cikkely). A Rendelet VII. része a Hivatal költségvetésével, pénzügyi ellenőrzésével, továbbá a végrehajtási szabályzatokkal foglalkozik. A Hivatal bevételeinek és kiadásainak becslését minden költségvetési évben - amely a naptári évnek felel meg - el kell végezni, ez jelenik meg a Hivatal költségvetésében. A bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniök. A bevételeknek tartalmazniuk kell a 83. cikkely szerint fizetendő díjakat (ami nem zárja ki más típusú bevételek feltüntetését) és a szükséges kiegészítést az Európai Közösség általános költségvetéséből. A kiadásoknak tartalmazniuk kell a Hivatal állandó költségeit és működési költségeit, ideértve a vizsgáló hivataloknak fizetendő összegeket. Más típusú kiadások feltüntetése nincs kizárva (108. cikkely). A Hivatal elnökének március 31-ig kell kidolgoznia a következő évi költségvetési javaslatot, és ezt át kell adnia az Adminisztratív Tanácsnak. Amennyiben a Hivatal kiegészítést igényel az EK általános költségvetéséből, ezzel kapcsolatban magyarázó jelentést is kell készítenie. Ha
