Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)

1996 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Szarka Ernő: A növényfajták oltalma az Európai Közösségben – Közösségi Növényfajta-oltalom, Közösségi Növényfajta Hivatal

12 Dr. Szarka Ernő A 94. és 95. cikkelyek szerinti igények három év alatt évülnek el attól az időponttól számítva, amikor a megadott oltalom jogosultjának tudomására jutott a nevezett tevé­kenység és az ezért felelős személy azonossága; ilyen ismeretek hiányában az elévülés 30 év a nevezett tevé­kenység befejezésétől (96. cikkely). Ha a bitorló a 94. cikkely szerint bármiféle nyereségre tesz szert a jogosult terhére, a kárpótlással kapcsolatban illetékes bíróság saját nemzeti törvényeit alkalmazza, be­kapcsolva nemzetközi magánjogát is. Hasonló a helyzet a bejelentés publikálása és az oltalom megadása közti idő­szakban történt cselekményekkel kapcsolatos ügyekkel is. A nemzeti törvénykezés keretében nem szabad túllépni azokat a jogi határokat, amelyeket a jelen Rendelet meg­szab (97. cikkely). Ha a közösségi növényfajta-oltalmat olyan személynek adták, aki erre all. cikkely szerint nem volt jogosult, egy valóban jogosult személy kérheti, hogy a közösségi nö­vényfajta-oltalmat részére átruházzák. Ez az eljárás a kár­térítési igénnyel párhuzamosan, attól függetlenül tart. A jogosultság részlegesen is igényelhető, ilyenkor közös jo­gosultság keletkezik. A fenti igényeket az oltalom meg­adásától számított öt éven belül lehet igényelni, kivéve, ha a bejelentő vagy oltalomtulajdonos tudta a bejelentéskor, illetve megadáskor, hogy nem vagy csak részben volt jogosult. A fentiek nemcsak megadott oltalomra, hanem értelemszerűen bejelentésre is érvényesek (98. cikkely). Egy kiindulási fajta jogosultja és egy, a kiindulási fajtá­ból lényegében származtatott fajta nemesítője jogosult arra, hogy az érintett kiindulási és lényegében származtatott fajták azonosításának elismerését megkapja (99. cikkely). Amennyiben a megfelelő bírósági fórumok végleges ítélettel úgy döntöttek, hogy a 98. cikkely szerint a jogo­sultság átszáll, ezzel együtt átszáll a hasznosítási vagy egyéb jog is az új jogosultra. Az új jogosult értelemszerűen bekerül a lajstromba is. Ha az eredeti jogosult jóhiszeműen már a bírósági eljá­rás előtt hasznosította a növényfajtát, vagy más olyan tevékenységet végzett, amelyet a 13. cikkely ismertet, illetve hatékony előkészületeket tett ezek érdekében, eze­ket a tevékenységeket folytathatja. Ezt az új jogosulttól kell igényelnie, de nem lehet igényelni ezen belül kizáró­lagos hasznosítási jogot. Az igényelhetőség határidejét külön szabályzat állapítja meg. Ha a felek a fenti kérdé­sekben nem tudnak megállapodni, a Hivatal engedélyezi a tevékenység folytatását, értelemszerűen alkalmazva a kényszerengedélyre vonatkozó szabályokat. A 94-100. cikkelyek szerinti ügyekben a Luganói Kon­venciót és a továbbiakban ismertetendő szabályokat (102- 106. cikkelyek) kell alkalmazni. Az ilyen ügyekkel kap­csolatos eljárás az EK valamely tagországában vagy a Luganói Konvenció valamely szerződő országában történ­het, ahol az alperesnek lakóhelye, székhelye vagy szerve­zete van, vagy - ha ez a feltétel nem teljesíthető - a felperesnek lakóhelye, székhelye vagy szervezete van. Ha ezek közül a feltételek közül egyik sem teljesül, azon tagország bírósága dönt, ahol a Hivatal székhelye van. Az ilyen döntés bármely tagországban elkövetett ilyen jellegű cselekményre vonatkozik. Bitorlási igények szempontjából döntést hozhat az a bíróság is, ahol a bitorlást elkövették; az ilyen döntés azonban csak az adott országra érvényes (101. cikkely). A 102. cikkely a Luganói Konvenció egyes cikkelyei­nek érvényességét, illetve érvénytelenségét állapítja meg az ilyen típusú ügyekben. Amikor az igazságszolgáltatás a nemzeti bíróságok ha­táskörébe kerül valamely ilyen típusú ügyben, az adott nemzeti eljárási szabályokat kell alkalmazni (103. cik­kely), de a bíróságoknak a közösségi növényfajta-oltalmat érvényesnek kell tekinteniük (105. cikkely). Bitorlással kapcsolatban a jogosult indíthat akciót vagy az, aki hasznosítási jogot élvez, hacsak ez utóbbit a hasz­nosítási szerződésben a jogosult ki nem zárta. Aki haszno­sítási jogot élvez, mindenképpen felszólalhat a jogosult által kezdeményezett bitorlási akcióban, hogy ellenértéket szerezhessen az általa elszenvedett kárért (104. cikkely). A bitorlási eljárást a megadásig fel kell függeszteni olyan igénnyel kapcsolatban, amely még meg nem adott növényfajta-oltalomra vonatkozik; ugyancsak fel kell füg­geszteni az ilyen eljárást, ha a már megadott növényfajta­oltalommal kapcsolatban megsemmisítést vagy érvényte­lenítést kezdeményeztek, vagyis az oltalom érvényessége vitatott. Ez esetben a felfüggesztés az ezekkel kapcsolatos végleges döntésig érvényes (106. cikkely). A tagországoknak meg kell tenniük a szükséges intéz­kedéseket annak biztosítására, hogy a közösségi növény­fajta-oltalom bitorlásának büntetésére ugyanazon feltéte­lek legyenek érvényesek, mint a megfelelő hazai oltalom bitorlásának büntetésére (107. cikkely). A Rendelet VII. része a Hivatal költségvetésével, pénz­ügyi ellenőrzésével, továbbá a végrehajtási szabályzatok­kal foglalkozik. A Hivatal bevételeinek és kiadásainak becslését minden költségvetési évben - amely a naptári évnek felel meg - el kell végezni, ez jelenik meg a Hivatal költségvetésében. A bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniök. A bevételeknek tartalmazniuk kell a 83. cikkely szerint fizetendő díjakat (ami nem zárja ki más típusú bevételek feltüntetését) és a szükséges kiegészítést az Európai Kö­zösség általános költségvetéséből. A kiadásoknak tar­talmazniuk kell a Hivatal állandó költségeit és működési költségeit, ideértve a vizsgáló hivataloknak fizetendő összegeket. Más típusú kiadások feltüntetése nincs kizárva (108. cikkely). A Hivatal elnökének március 31-ig kell kidolgoznia a következő évi költségvetési javaslatot, és ezt át kell adnia az Adminisztratív Tanácsnak. Amennyiben a Hivatal ki­egészítést igényel az EK általános költségvetéséből, ezzel kapcsolatban magyarázó jelentést is kell készítenie. Ha

Next

/
Thumbnails
Contents