Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)

1996 / 2. szám - Nemzetközi Kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 39 6. Brazília 1995. novemberi tájékoztatónkban beszámoltunk arról, hogy 1995 szeptemberében egy szenátusi bizottság olyan szabadalmi törvénytervezetet hagyott jóvá, amely lehető­séget ad külföldön engedélyezett szabadalmak lajstromo­zására. Most arról kaptunk hírt, hogy a szenátus 1996. február 29-én végleg jóváhagy ta a kormány által beterjesz­tett iparjogvédelmi törvénytervezetet, aminek révén jelen­tős lépést tettek az Amerikai Egyesült Államokkal régóta folyó vita lezárása felé. A törvénytervezet a szenátustól visszakerült a kong­resszus alsóházához, és azt remélik, hogy április elejéig a kormánytöbbséggel rendelkező alsóház is jóvá fogja hagyni. A szenátus által jóváhagyott törvénytervezet lehetővé teszi a pipeline-oltalmat vegyészeti, gyógyászati és élel­miszer-ipari termékekre vonatkozó külföldi szabadalmak esetén, aminek következtében Cardoso elnök azt várja, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi megbízottja, Mickey Kantor törölni fogja Brazíliát az „elsődleges ellen­őrzési listáról”. A szenátus által elfogadott törvénytervezet szerint az új törvény - ellentétben a brazíliai gyógyszervegyészeti cégek igényével - nem öt, hanem már egy év múlva hatályba fog lépni. Azok a brazil gyógyszergyárak, ame­lyek külföldi termékeket használati engedély nélkül gyártottak és amelyeket a multinacionális cégek széles­körű kalózkodással vádoltak, nem kötelesek visszame­nőleg licenciadíjat fizetni. A szabadalmazott terméket az engedélyezéstől számított 3 éven belül Brazíliában kell gyártani, azonban a szabadalomtulajdonos jogosult a terméket Brazíliába bevinni, ha a helyi gyártás gazda­ságilag hátrányos lenne. A Clinton-adminisztráció első reakciója igen kedvező volt. A törvényjavaslat szenátusi elfogadása után Warren Christopher hivatalos látogatást tett Brazíliában, és szemé­lyesen gratutált Cardoso elnöknek. 7. Dánia A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) bejelentet­te, hogy Dánia 1995. november 10-én letétbe helyezte a Madridi Protokollhoz való csatlakozás okmányait, amely így 1996. február 13. óta hatályos Dániára nézve. 8. Dél-Korea A Dél-koreai Szabadalmi Hivatal elnökének 1996. január 22-én kiadott közleménye szerint az elővizsgálók számát ebben az évben 263-ra fogják emelni annak érdekében, hogy a szabadalmak engedélyezéséhez jelenleg szükséges három évet két évre csökkentsék. Tervezik továbbá egy olyan iroda felállítását, amely a megadott szabadalmak megvalósítását és értékesítését segítené elő. 9. Egyesült Arab Emírségek A pénzügyi és ipari miniszter 1995-ben rendeletet adott ki a szabadalmakkal és ipari mintákkal foglalkozó Iparjog­­védelmi Hivatal felállítására. E rendelet alapján a Pénz­ügyi és Ipari Minisztériumon belül egy ún. iparjogvédelmi főosztályt is fel fognak állítani. 10. Eurázsiái Szabadalmi Egyezmény A) 1996. januári tájékoztatónkban arról adtunk hírt, hogy az Eurázsiái Szabadalmi Egyezmény (ESzE) 1996. január 1-jén, a 6 tagország általi ratifikálást követően hatályba lépett. Az Egyezményhez a mai napig az alábbi 9 ország csatlakozott: Azerbajdzsán, Belorusszia, Kazahsztán, Kir­gizia, Moldava, Oroszország, Örményország, Tádzsikisz­tán és Türkmenisztán. Az előző tájékoztatásban még nem számoltunk be arról, hogy ha az eurázsiai szabadalom iránti kérelmet elutasít­ják, a bejelentőnek jogában áll az eredeti elsőbbség, ill. bejelentési nap megtartásával nemzeti bejelentéseket be­nyújtani azokban a szerződő országokban, amelyekben szabadalmat kíván kapni. Az engedélyezett eurázsiai szabadalom - ellentétben az európai szabadalommal - nem nemzeti szabadalmak kö­­tegét jelenti, hanem a szerződő államokban az Egyezmény által megszabott módon egységes jogi hatállyal bír. Az eurázsiai szabadalom megadása után az évi illeté­keket -, miként ezt már korábban is közöltük - az Eurá­zsiai Szabadalmi Hivatalnál kell leróni, de csak azokra az államokra vonatkozóan, amelyekben a szabadalmas fenn kívánja tartani szabadalmát. B) Egy eurázsiai szabadalmi bejelentések képviseletét is ellátó finn szabadalmi ügyvivőtől arról kaptunk tájé­koztatást, hogy az Eurázsiai Szabadalmi Hivatalnál fi­zetendő illetékek 80%-kal csökkenthetők kelet-európai országok bejelentői, így magyar bejelentők számára is. Ez a lehetőség csupán olyan vállalatokra vonatkozik, amelyeknek nincs fejlett országból származó résztulaj­donosa. Finn képviselőnk részletesebb tájékoztatást is ígért, amelynek alapján erre a kérdésre még vissza fogunk térni. 11. Európai Szabadalmi Egyezmény Az Európai Szabadalmi Egyezmény 97. cikkelyét 1996. január 1-jei hatállyal egy új (6) bekezdéssel egészítették ki, amelynek alapján a bejelentő kérésére az európai sza­badalom engedélyezésére vonatkozó értesítést a 95. cik­kely (4) és (5) bekezdéseiben előírt határidő előtt is publi­kálni lehet. Ennek révén mód van az oltalom megszerzé­sének meggyorsítására.

Next

/
Thumbnails
Contents