Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)

1996 / 2. szám - Nemzetközi Kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

40 Dr. Palágyi Tivadar 12. Európai Szabadalmi Hivatal A) Az Európai Szabadalmi Hivatal (ESzH) a hivatalos lapban közleményt fog megjelentetni arról, hogy egy ide­iglenes amerikai szabadalmi bejelentésre is alapozható egy európai bejelentés elsőbbsége. A Hivatal azonban elismeri az ESzH Fellebbezési Tanácsainak és a szerződő államok bíróságainak azt a jogát, hogy ilyen vonatkozás­ban eltérő döntést hozzanak. B) Az Európai Szabadalmi Hivatalban meghallgatást tartottak a Harvard Egyetem és a DuPont cég onkoegér­­tárgyú bejelentésére engedélyezett szabadalom ellen benyújtott fellebbezés ügyében. A fellebbezésben 17 állatvédő és vallási csoport érvelt azzal, hogy az enge­délyezett szabadalom az Európai Szabadalmi Egyez­mény 53. cikkelye értelmében közerkölcsbe ütközik, és így meg kell semmisíteni. A Fellebbezési Tanács középutas megoldást keresve javasolta az igénypontok oltalmi körének „kísérleti álla­tokra” val ó korlátozását, de ezt a szövegezést elutasították, mert az igénypontot határozatlanná tenné. 13. Európai Unió 1995. májusi tájékoztatónkban már hírt adtunk arról, hogy az Európai Parlament jóváhagyta a biotechnológiai talál­mányokra vonatkozó irányelvek megvétózását, mert a ja­vasolt megoldás nem zárta ki a kísérleti állatok szenvedé­sét és az emberi test kereskedelmi célokra való kihaszná­lását. Különösen kifogásolták, hogy szabadalmat lehetne kapni az emberi test részeire, így génekre vagy sejtekre. Kilenc hónappal később Mario Monti, a Belső Piac igazgatója új irányelveket terjesztett elő, amelyek szöve­gét egy békéltető bizottság dolgozta ki, és azt előzetesen beterjesztette az Európai Parlamentnek. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a legfontosabb módosított rendel­kezéseket. Az emberi test részeinek szabadalmazhatóságával kap­csolatban a 3. szakasz a következő előírást tartalmazza: „Az emberi test és annak elemei természetes állapotban nem tekinthetők szabadalmazható találmánynak”, bár „egy iparilag megvalósítható olyan találmány tárgya, amely az emberi testből elkülönített elemre vagy egy műszaki eljárás segítségével más módon előállított elemre vonatkozik, szabadalmazható akkor is, ha szerkezete azo­nos egy természetes elemével.” Ez a kivétel nem kifogá­solható azon az alapon, hogy az Európai Szabadalmi Egyezmény 53(a) szakasza alapján közerkölcsbe ütközik. Az új irányelvek 17. szakasza szerint abban az esetben, ha egy szabadalom tárgya új termék előállítására szolgáló eljárás, ugyanezt a terméket az ellenkező bizonyításáig a szabadalmazott eljárással előállítottnak kell tekinteni. A bizonyítási teher megfordulására vonatkozó ilyen szabá­lyozás azonban nem korlátozódik a biológiai találmányok­ra, és számos tagország - így Nagy-Britannia - szabadal­mi törvénye is hasonlóan rendelkezik. Az új irányelveket az Európa Tanács az Európai Parla­menttel együtt fogja megtárgyalni. A tervezet első parla­menti felolvasása 1996 közepén, második felolvasása 1997 első felében várható. 14. Finnország A finn használati minta törvényt 1996. január 1-jei ha­tállyal módosították annak érdekében, hogy összhangban legyen a német és a dán használati minta törvényekkel. A főbb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze. Bármilyen műszaki megoldás oltalmazható használati mintaként, amely iparilag alkalmazható. Kivételt képez­nek az eljárások, valamint a növény- és állatfajták. Az oltalmi idő 10 évre (4 + 4 + 2 év) meghosszabbodott. Egy szabadalmi bejelentést a benyújtás napjától számí­tott 10 éven belül át lehet alakítani használati minta beje­lentéssé úgy, hogy a szabadalmi bejelentés is hatályban maradhat. Fordított irányú átalakítás nem lehetséges. A használati minta bejelentéseknek több igénypontjuk is lehet. A használati minta lajstromozása előtt a bejelentő kérhet újdonságvizsgálatot, valamint hivatali véle­ményt arról, hogy a találmány kielégíti-e az újdonság és a feltalálói tevékenység követelményeit. A bejelentés nyilvánosságra jutása vagy lajstromozása után bárki benyújthat ilyen kérelmet. A bejelentéseket a lajstromozás napján vagy - ha a bejelentő a benyújtással egyidejűleg kéri - a bejelentés vagy az elsőbbség napjától számított 15 hónap elteltével nyilvánosságra hozzák. A használati minta bejelentés által védett termékek be­vitelét is a találmány használatának tekintik. 15. Hongkong A Kínai-Angol Közös Összekötő Csoport [Shino-Bri­­tish Joint Liaison Group (JLG)] 1995 novemberében Pekingben tartott ülésén megegyezésre jutottak Hong­kong iparjogvédelmi törvényeivel kapcsolatban. Egy közös sajtóértekezleten bejelentették, hogy Hongkong kormánya olyan törvényeket dolgoz ki, amelyek 1997 után is megfelelő oltalmat fognak biztosítani a szellemi tulajdonjogok területén. Azt is bejelentették, hogy az 1997. június 30. előtt Hongkongban benyújtott iparjogvédelmi bejelentéseket az akkor érvényben levő jogi szabályozás szerint fogják kezelni és lajstromozni, feltéve, hogy azok kielégítik a Különleges Adminisztratív Körzet (Special Administrati­on Region) jövőbeni kormányának ilyen vonatkozású elő­írásait. A JLG abban is megegyezett, hogy a Párizsi Uniós Egyezmény és a Szabadalmi Együttműködési Szerződés továbbra is érvényben fog maradni.

Next

/
Thumbnails
Contents