Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 2. szám - Dr. Szarka Ernő: Iparjogvédelem Magyarországon. 100 éves a Magyar Szabadalmi Hivatal
32 Dr. Szarka Ernő az ipari minták jogi helyzetét ezekkel összhangba kell hozni, ez esetben már törvényi szinten. IV. HASZNÁLATI MINTÁK OLTALMA Az iparjogvédelmi kategóriák legfiatalabbjai közé tartozik a használati minta. A használati minta bevezetésének az volt a célja, hogy a szabadalmaztatás szigorúbb követelményeit esetleg el nem érő műszaki megoldásokra lehessen szerezni gyors és viszonylag olcsó oltalmat. Már 1943-ban készült olyan törvénytervezet, amely szóba hozta a használati mintaoltalom bevezetését. Ez a törvénytervezet azonban a háborús viszonyok között elhalt. A nyolcvanas évek végén újból felvetődött az igény a gyors, olcsó és egyszerű oltalmi forma bevezetésére, amelynek több nyugati országban, elsősorban Németországban komoly hagyományai vannak. Az 1991. évi XXXVIII. törvény elfogadásával és 1992. január 1-jei hatálybalépésével ez az igény kielégült. Az új törvény meghatározza a használati minta oltalmazhatóságának feltételeit, ezen belül leszűkítve a használati minta fogalmát valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére. Meghatározza az újdonság fogalmát, bevezetve a kiterjesztett technika állásának fikcióját, valamint a feltalálói lépés fogalmát. Az újdonságrontás feltételei enyhébben vannak megfogalmazva, mint a szabadalmi törvényben. A használati mintaoltalmi eljárásban közzététel nincs. A használati minta törvény anyagi jogi részében bevezet számos olyan új megfogalmazást, amely inkább illeszkedik a modern európai szabadalmi és használati minta törvényekhez, mint az 1969. évi II. törvényhez, vagyis a használati minta hatálybalépésekor érvényes magyar szabadalmi törvényhez. Az itt bevezetett új fogalmak fellelhetők később az új szabadalmi törvényben is, vagyis az 1995. évi XXXIII. törvényben. A használati mintaoltalmi eljárások analóg módon folynak a szabadalmi eljárásokkal, részben az Országos Találmányi Hivatalnál, részben a megfelelő bírói fórumokon. A szabadalmak vizsgálatával ellentétben az Országos Találmányi Hivatal a használati minták esetében az engedélyezést eljárás során érdemben nem vizsgálja az újdonságot, a feltalálói lépést és a leírással szemben támasztott érdemi követelményeket, csak egy esetleges megsemmisítési eljárás során. A használati minta nemcsak gyors és olcsó iparjogvédelmi kategória, hanem rugalmas is. A folyamatban lévő szabadalmi és használati mintaoltalmi bejelentések közön, illetve a folyamatban lévő használati mintaoltalmi és ipari mintaoltalmi bejelentések között az úgynevezett származtatás segítségével szabad átjárás biztosítható, természetesen figyelembe véve. hogy az oltalomképesség feltételei a három oltalmi formánál eltérőek. így elképzelhető a mintaoltalom gyors megszerzése, majd később szabadalommá átalakítása, vagy a szabadalmazás szigorú feltételeit el nem érő találmány esetén a szabadalmi bejelentés átalakítása enyhébb követelményeket igénylő használati mintává. A használati mintaoltalom a bejelentés napjától számított 10 évig tart. A használati mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályait a 20/1991.(XII.28.) IM számú rendelet állapítja meg. A fiatal törvény eddig két apróbb módosításon ment keresztül: az 1992. évi IV. törvény ide vonatkozó paragrafusa a kizárólagos hasznosítási jog terjedelmét és az igénybevétel feltételeit pontosítja. Az 1995. évi XXXIII. törvény, vagyis az új szabadalmi törvény néhány új rendelkezése pedig visszahat a szabadalmi törvénnyel szoros kapcsolatban álló használati minta törvényre. V. MIKROELEKTRONIKAI FÉLVEZETŐK Az ipaijogvédelmi kategóriák legfiatalabbika a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma. Az oltalmat az 1991. évi XXXIX. törvény biztosítja, amely 1992. január 1-jén lépett hatályba. A törvény a nagy mikroelektronikai cégek kívánságára jött létre, akik meg akarják akadályozni topográfiájuk másolását. A topográfia a mikroelektronikai félvezető termék elemeinek -, amelyek közül legalább egy aktív elem - és összeköttetéseinek vagy azok egy részének bármely formában kifejezett térbeli elrendezése, vagy egy gyártásra szánt félvezető termékhez készített ilyen térbeli elrendezés. A topográfiák technikai kivitelezésében lényegében új elem nincs, így a szabadalmi rendszerezek oltalmára nem alkalmazható. Az újdonság az elemek térbeli elrendezésében van. Ezért volt szükség új iparjogvédelmi kategória létrehozására. A törvény leginkább a szabadalmi törvény fogalmaival operál, az újdonság helyett az eredetiség fogalmát vezetve be. Az elmúlt években e tárgyban bejelentés alig volt. A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmára irányuló bejelentés részletes alaki szabályairól a 19/1991. (XII.28.) IM számú rendelet intézkedik. VI. AZ ÚJÍTÓMOZGALOM Az iparjogvédelem magyarországi történetéből nem maradhat ki az újítások története sem. Az újítások elsőjogi szabályozását az 11940/1948. Korm. számú rendelet végezte el. Az egyértelműen szovjet tapasztalatok alapján kialakított törvény szabályozta az újítók jogait, az újítók körét és az újítók díjazását. A mozgalom létrehozása világos és helyes célok érdekében történt. Az államosított gyárakban mindenkit érdekeltté akartak tenni a fejlesztésben, legyen az technológiai vagy szervezési fejlesztés. „Az újítómozgalomnak, mint a dolgozók önkéntes tömegmozgalmának célja a dolgozók alkotó tevékenységének elősegítése és eredményeinek hasznosítása a termelő erők fejlesztése érdekében” - írja az egyik (későbbi) újítási rendelet 1. paragrafusa. A gond
