Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 6. szám - Technikatörténet. Erdélyi magyar tudósok, feltalálók
Erdélyi magyar tudósok, feltalálók 11 koztatta. A hadseregben rendszeresített rakétákat hozzájuk erősített rúddal stabilizálták. E nehézkes és a fegyver harcbavetését késleltető módszer kiküszöbölésére Martin a rakéta mozgását hossztengelyük körüli forgatással akarta stabilizálni, hasonlóan a gránátoknál alkalmazott eljáráshoz. Megoldása alapelveit tekintve megegyezett az 1846- ban feltalált Hale-féle rakétával, de konstrukciós részleteiben eltért e fegyvertől. A rakétatervezésben ő használt elsőként mérnöki módszereket. Terveit nem fogadták el, hivatkozva arra, hogy a rendelkezésre álló rakétahajtó töltetekkel nem lehetne a javasolt harceszközt kellő hatékonysággal működtetni. Felettesei javaslatára hajócsavar-kísérleteket folytatott külföldön, majd megvált a hadseregtől. Hazatérését követően mérnöki állásokat töltött be, az MTA levelező tagja lett, majd a kolozsvári egyetem felsőbb mennyiségtani tanszékének vezető professzorává nevezték ki. Élete végéig foglalkoztatta a repülés problémája, repülőgépterveket és kísérleti modelleket dolgozott ki. Számos értékes eredményre jutott, de nem ismerte fel, hogy a csapkodószárnyas repülőgép elvének követésével nem jut célhoz. Magántanári, rendkívüli tanári és 1930-ban rendes tanári kinevezést kapott, a II. sz. hídépítési tanszék professzora lett. Megszervezte a tanszék mellett működő vasbetonvizsgálati laboratóriumot, melynek a tudományos kísérletekben is nagy szerep jutott. Hosszas előkészítő munka után sikerült létrehoznia a Mérnöki Továbbképző Intézetet. Az MTA levelező, majd rendes tagjává választotta, a Műszaki Tudományok Osztályának első vezetője lett. Kiemelkedő szerepe volt a Nemzetközi Híd- és Magasépítési Egyesület megalapításában. Munkásságát, tudományos eredményeit számos hazai és külföldi díjjal ismerték el. Legelső kiemelkedő műszaki alkotása a temesvári Ligeti úti híd volt, ezt a szolnoki Tisza-híd, illetve a vasbetonépítés újabb lehetőségeit elsőként megvalósító csepeli gabonatárház követte. Kimagasló munkája volt a budapesti Margit híd erősítési és szélesítési tervének elkészítése, és az új szegedi közúti Tisza-híd acélszerkezetének tervezése. A budapesti Duna-hidak tervpályázatain az óbudai híd tervéért - Kossala Jánossal - első, a Boráros téri híd pályázatán pedig második díjat nyert. 1916-tól négy évtizeden keresztül minden nevezetes hazai híd- és csatornaszerkezet megvalósításában részt vett. MIHAILICH GYŐZŐ (Temesrékás, 1877. okt. 14. - Budapest, 1966. márc. 18.) A budapesti József Műegyetemen szerzett általános mérnöki oklevelet. Doktori disszertációjának témájául a rácsos tartók merev csomópontjaiban fellépő mellékfeszültségek meghatározását választotta tanára, Khernoll Antal, a kiemelkedő hídépítő hatására. MLegJqteat 191#. évi laniu.8 hó íQ-éu. MAGY. SZABADALMI SZABADALMI LEÍRÁS 59775. 6zám. xyil.d. OSZTÁLY Yaabeton-kp közúti vaihidakhoz a hidpálya létesítőidre. D» MIHAILICH GYŐZŐ OKL MÉRNÖK, MŰEGYETEMI MAGÁNTANÁR ÉS ADJUNKTUS BUDAPESTEN. A ^«Je5»al4* ntpj* 1912 nijui bú 28-ifc* A találmány tárgya vas'oetonlap, mely közúti vashidikou közvetlenül a hossztartókra fektetve, a hidpálya létesítésére használható. A mellékelt rajzon az 1. ábra egy ilyen lapnak a híd kérésitmetszete irányiban gondolt (x—x) metszetét és oldalnézetét, a 2. ábra & fölülaétetét, a 3. ábra pedig a híd hosszirányában vett (y—j) metszetét mutatja. A találmány szerint a vasbetoulnp All az (a)-val jelölt négyizögletes lemezből, mely a (c) hossztartókon folfekszit és ezekre merőleges irányban két (b)-vel jelölt bordával van ellátva. Ezen két borda lehet a lemez szélén, amint a l ábrán látható, vagy pedig valamivel beljebb is helyezhető, aniut a 4. ábra mutatja. Szabadalmi ioLvy. Y a «betonlap közúti vasbidakhoz a hidpálya létesítésére, jellemezve azáltal, hogy közvetlenül a hossztartókra fektethető négyszögletes lemezből áll, mely alsó részében két bordával van ellátva. MOSKOVICS MIKLÓS (Nagyvárad, 1875. nov. 9. - Budapest, 1963) Tanulmányait Bécsben és Berlinben végezte, majd a budapesti tudományegyetemen szerzett vegyészdoktori oklevelet. Jelentős találmányai a szesz- és élesztőgyártás területén születtek. Szabadalmat kapott a benzinmotorok alkoholtartalmú üzemanyagának -„motalko” - gyártására. A „Moskovits Miklós és Fia”, továbbá a Krausz-féle szeszgyár fúziójával 1919-ben megalapította hazánk első oldószergyárát. A cég keretében később önálló növényvédőszer-gyárat is létrehozott. Életéről viszonylag kevés információval rendelkezünk, bár jelentős műszaki alkotói tevékenységét híven példázza a Magyarországon tett több mint húsz szabadalmi bejelentése (pl. Eljárás élesztő gyártására, Eljárás vérszérumnak földolgozására tápanyagokra, Kéntartalmú gyümölcsfakarbolineum, Eljárás a sütemény öregedésének késleltetésére és ehhez való készítmény előállítása, Eljárás és berendezés tiszta aceton és tiszta alkohol előállítására, acetont, alkoholt és vizet tartalmazó oldatokból lepárlás útján stb.). NOVOBÁTZKY KÁROLY (Temesvár, 1894. márc. 3. - Budapest, 1967. dec. 20.) Középiskolai tanulmányait a temesvári reáliskolában végezte, majd a budapesti tudományegyetemre került, ahol a kísérleti fizikát Eötvös Lorándtól hallgatta. AII. világháborút követően korábbi egyetemére az elméleti fizikai tanszék vezetőjeként hívták meg. Kutatási területe az erőterek fizikája volt. Tudományos
