Iparjogvédelmi Szemle, 1995 (100. évfolyam, 1-6. szám)

1995 / 2. szám - Dr. Vida Sándor: A német védjegytörvény – magyar szemmel (II. rész)

A nemet védjegytörvény - magyar szemmel

megjelöléseknek a védjeggyel való „egyenjogúsítása” persze nemcsak ennél a rendelkezésnél jelentkezik, arról a későbbiekben még lesz szó.5

Megállapítja továbbá azt a törvényi minimumot, amelyet a kollektív védjegy használatának ellenőrzéséről szóló Szabályzatnak (Markensatzung, 102. §) tartalmaznia kell.

Ezek ipari jellegű kollektív védjegy esetén:

a) a védjegy használatát ellenőrző szervezet neve és székhelye.

b) a szervezet célja és képviselete,

c) a tagság feltételei,

d) a védjegy használók körére vonatkozó meghatározások.

e) a kollektív védjegy használatának feltételei,

í) a tagok jogai és kötelezettségei a kollektív védjegy bitorlása esetén.

Földrajzi származásra utaló kollektív védjegy esetén e feltételeken felül rendelkeznie kell a Szabályzatnak arról is. hogy aki az. adott földrajzi területen tevékenykedik, és megfelel a Szabályzatban meghatározott feltételeknek, tagja lehet a kollektív védjegy szervezetének, s ilyen irányú kérelme alapján oda fel kell venni.

A kollektív védjegyről szóló részletes rendelkezések (97-106. §) a szűkszavú magyar szabályozással történő egybevetés sortín még számos más gondolatot is felvetnek. ezekből itt csak kettőt ragadtunk ki.

IV.

NEMZETKÖZI VÉDJEGYEK OLTALMA

Mára törvény általános indokolása is említi, hogy a Német Birodalomnak a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz való csatlakozást kihirdető 1922. évi törvénye, valamint annak végrehajtási rendeleté a többszöri módosítás ellenére ma már korszerűtlen, amiért is ezek rekodiftkálása kívánatos. ’

Alapvető szabályként mondja ki a törvény (107. §). hogy azon nemzetközi védjegyek tekintetében, amelyek oltalma az NSZK-ra kiterjed, a német védjegytörvény rendelkezései irányadóak, hacsak a Madridi Megállapodásból más nem következik.

Német bejelentő nemzetközi védjegyet az NSZK Szabadalmi Hivatala útján jelenthet csak be (108. §).

Ugyanakkor, ha más országbeli bejelentő által bejelentett nemzetközi védjegy oltalmát az NSZK-ra is kiterjesztik, akkor az úgy tekintendő, mintha ezt a német védjegylajstromba jegyezték volna be (112. §).

A nemzetközi védjegyet a Szabadalmi Hivatal az abszolút lajstromozást gátló okok fennforgása tekintetében ugyanúgy vizsgálja, mint a nála közvetlenül bejelentett védjegyeket (113. §) azzal a (terminológiai) eltéréssel, hogy a bejelentés elutasítása helyébe az oltalom megtagadása lép.

Nemzetközi védjegy bejegyzését a Szellemi Tulajdon Világszervezete közlönyében teszik közzé, ami a nemzeti (német) bejegyzés közzététele helyébe lép. Ezért a felszólalási határidő az említett közlöny (Les Marques Internationales) megjelenési hónapját követő hónap első napjától veszi kezdetét (114. §).

Nemzetközi védjegy bitorlása miatt érvényesített igények esetén az alperes ugyancsak kérheti, hogy a felperes bizonyítsa saját védjegyének használatát5 (117. §).

A nemzetközi védjegy oltalmával kapcsolatos rendelkezések keretében szabályozza a törvény az 1989. évi Madridi Jegyz.őkönyvhöz. való csatlakozással kapcsolatos szabályokat is. Ezek közül ehelyütt csupán kettőről emlékezünk meg: az egyik, amely egyenlőségjelet tesz a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás és az 1989. évi Madridi Jegyzőkönyv 3ter cikke alapján az NSZK területére kiterjesztett védjegyoltalom között (124. §); a másik a nemzetközi védjegy alapjául szolgáló és a származási országban történő védjegytörlést követően a nemzetközi védjegynek nemzeti (német) védjeggyé történő átalakítási lehetőségére vonatkozó szabályozás (125. §).

V.

FÖLDRAJZI MEGJELÖLÉSEK OLTALMA

A törvény általános indokolása jelzi már. hogy a földrajzi megjelölések oltalmának biztosítására ugyancsak ez a törvény szolgál. Érthető, hogy a törvény erről a másfajta megjelölésről külön fejezetben (126-139. §) rendelkezik. Ez utóbbi három alfejezetre oszlik:- a földrajzi megjelölések oltalma.- a földrajzi megjelölések és eredetmegjelölések oltalmáról szóló EU 2081/92 sz. rendelet (a törvény szövegébe beépítve),- felhatalmazás végrehajtási rendelkezések kiadására.

A továbbiakban - illusztrálásként - az első alfe jezetben szereplő rendelkezések tárgyát sorolom csak fel:- a földrajzi megjelölés fogalmának meghatározása (126. 8),- az oltalom tartalma (127. §),- abbahagyási igény, kártérítési igény (128. §),- elévülés (129. §).

Az új magyar védjegytörvény koncepciójának kialakításánál mindenesetre eldöntendő lesz, hogy mi is ott szabályozzuk-e a földrajzi megjelölések oltalmát. A német megoldás mellett szól, hogy az EU-rendeletet valamilyen formában a magyar jognak is recipiálnia kell.