Iparjogvédelmi Szemle, 1995 (100. évfolyam, 1-6. szám)
1995 / 2. szám - Dr. Vida Sándor: A német védjegytörvény – magyar szemmel (II. rész)
26 dr. Vida Sándor VI. A LAJSTROMOZATLAN MEGJELÖLÉS OLTALMA A lajstromozatlan. de a gazdasági életben használt megjelölés (Kennzeichen) oltalmát a német jog eddig versenyjogi eszközökkel biztosította (elsősorban az UWG 16. $ alapján). Ennek - az indokolás szerint - „logikátlan (unsystematisch) megoldásinak „amely egyedül csak a történeti fejlődéssel magyarázható", vet véget a törvény, amikor az ilyen megjelölések oltalmát védjegyjogi eszközökkel rendeli biztosítani. Igaz. az erről szóló rendelkezések (140-142. §) jobbára csak a bírósági hatáskörrel kapcsolatos szabályokat tartalmazzák. Feltehető ezért, hogy a konkrét tényállások elbírálása alkalmával, legalábbis eleinte, a bíróságok az ilyen ügyekben a kialakult versenyjogi gyakorlatra támaszkodnak majd. s talán csak más jogszabályhelyet hívnak fel. Nincs kizárva, hogy a jogszabályalkotó ezt is akarta elérni, amikor új anyagi jogi szabályok felállítása nélkül a védjegyjogba „irányította át” az ilyen ügyeket. A rendszerező német mentalitás mellett persze az is motiválhatta a jogszabályalkotót, hogy az EU Irányelv is „egyenjogúsítja" a lajstromozatlan megjelölést a bejegyzett védjeggyel, valamint hogy az angol-amerikai jogrendszerű országokkal folytatott kereskedelemben a lajstromozatlan megjelölés (persze elsősorban a német áruimportban) ugyancsak előkelő helyet foglal el. VII. VÉDJEGYJOGOKAT SÉRTŐ ÁRUK VÁMHATÓSÁGI ZÁRLATA Az EU 3842/86 sz. rendelete alapján már a korábbi védjegytörvény módosítása alkalmával bevezették a vámhatósági zárlat intézményét. Eszerint a védjegytulajdonos előzetes (elvi) kérelme alapján, biztosíték ellenében, a vámhatóság a behozatalkor vagy kivitelkor zár alá veheti a bitorolt védjeggyel ellátott árut, ha a jogsértés nyilvánvaló. A vámhatóság a kérelmezőt a zár alá vételről azonnal értesíti, aki az árut megtekintheti (146. §). Ha a vámhatósági zárlattal szemben a zárlat szenvedője két héten belül nem nyújt be felszólalást, akkor a vámhatóság az áru elkobzását rendeli el. Felszólalás esetén erről a zárlat kérelmezőjét értesítik, akinek, ha kérelmét fenntartja, bírósági eljárást kell kezdeményeznie (147. §). Minthogy a korábbi törvény azonos rendelkezéseinek hazai ismertsége7 feltételezhető, a további rendelkezések ismertetése helyett ehelyütt csupán azt kívánom megjegyezni, hogy a magyar védjegyjog újbóli szabályozása alkalmával az EU-rendeletnek a magyar jogba való integrálása - véleményem szerint - semmiképpen sem lesz mellőzhető. Alighanem ez lesz azoknak a rendelkezéseknek egyike, amelyeket a leghatározottabban fognak tőlünk számon kérni, figyelemmel a védjegy kalózkodás elleni nemzetközi küzdelemhez fűződő jelentős gazdasági érdekekre. Vili. A TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA Az űj védjegytörvény összesen 164 S-ból áll. a Szabadalmi Hivatal elnöke által kiadott 1994. november 3()-i végrehajtási rendeled azt további 79 ij-sal bővíti. Ezenfelül az igazságügy-miniszter 1994. november 15-i rendeletével némileg korszerűsítette a Szabadalmi Hivatal szervezetét, amelynek alapján a Szabadalmi Hivatal elnöke 1994. december 14-én végrehajtási rendeletet bocsátott ki. amelyhez a Szabadalmi Hivatal valamennyi szervezeti egységének (szabadalmi, használati minta stb. főosztályok) feladatát újból meghatározta.' Ezek persze csak a legfontosabb új jogi normák, s akkor még nem is említettem a Szabadalmi Hivatal elnökének a védjegyügyi eljárás egyes részletkérdései tárgyában kiadott közleményeit. Mindent összefoglalva azt mondhatjuk, hogy az új német védjegytörvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok, mind koncepciójukat, mind volumenüket és minőségüket tekintve, imponáló jogászi munkát, ill. annak eredményét tükrözik. Amikor ezekről e sorok írója az elismerés hangján számol be, ugyanakkor arra is kénytelen rádöbbenni, hogy nemcsak gazdaságilag, de a jogszabályalkotás vonatkozásában is igen messze vagyunk még Európától. JEGYZETEK 1. Vő I. rész 4. pont 2. Blatt für PMZ, 1994 Sonderheft 3. Vö. I. rész 5., 6., 7., 8., 9. pont 4. rechtsfähige Verbände zur Förderung gewerblicher Interessen 5. Vö. V. fejezet 6. Vö. I. fejezet. 13. pont 7. Vö. Iparjogvédelmi Szemle, 1993. február, 26. o. (dr. Vida Sándor: Kalóz védjegyek elleni küzdelem az NSZK-ban) 8. Verordnung zur Ausführung des Markengesetzes (BGBl Teil I. 85. szám, 1994. december 6.. 3555. o.) 9. Wahrnehmungsverordnung
