Iparjogvédelmi Szemle, 1995 (100. évfolyam, 1-6. szám)
1995 / 2. szám - Dr. Vida Sándor: A német védjegytörvény – magyar szemmel (II. rész)
24 dr. Vida Sándor szérűi is indokolt lehet, különösen akkor, amikor azt kívánják tisztázni, hogy a bejegyezni kért megjelölés szabadjelzésnek tekintendő-e vagy sem. 25. I El .FOLYAMODÁS A SZABADALMI HIVATAL HATÁROZATA ELLEN A Szabadalmi Hivatal határozata ellen egy hónapon belül nyújtható be felfolyamodás (Beschwerde) a Szabadalmi Bírósághoz (42. §). Szándékosan nem használom ehelyütt a megváltoztatási kérelem kifejezést, bár funkciójában a két jogorvoslat, a felfolyamodás és a (magyar) megváltoztatási kérelem egymáshoz nagyon hasonló, a különbségek azonban indokolják az eltérő kifejezés, a .felfolyamodás" használatát. A Szabadalmi Hivatal előtti eljárást gyorsító jogi mechanizmus az általam „eljárási felfolyamodás”-nak (Durchgriffsbeschwerde) nevezett jogorvoslati lehetőség (66. $). amely szerint ha a Szabadalmi Hivatal a nyilatkozat (Erinnerung) benyújtását követően 6 hónapon belül nem hoz határozatot, s a bejelentő ezt követően sürgeti a határozat meghozatalát, majd még további két hónap is eredménytelenül telik el. úgy a Szabadalmi Bíróságtól lehet kérni az ügy elbírálását. Ez a határidő felszólalási eljárás esetén hat hónap helyett tíz hónapra módosul. Az indokolás szerint az eljárási felfolyamodásnak (Durchgriffsbeschwerde) főként az utóbbi esetben van jelentősége, mivel a tényállás tisztázása, a felek közti tárgyalások, előjognyilatkozatok, pénzügyi műveletek gyakran hosszabb időt vesznek igénybe, de az is előfordul, hogy valamelyik fél szándékosan húzza az eljárást, amit ezzel a jogi mechanizmussal céloz a törvény megakadályozni. A Szabadalmi Bíróság az ügy elbírálása érdekében szóbeli tárgyalást tart (69. §),- ha azt valamelyik fél kéri,- ha bizonyítás felvételére kerül sor,- ha azt a bíróság az ügy érdekében célszerűnek ítéli. 26. A SZABADALMI HIVATAL ELNÖKE A SZABADALMI BÍRÓSÁG ELŐTTI ELJÁRÁSBAN Ezek a rendelkezések (68. §) számunkra különösen figyelemkeltőek, hiszen nálunk. - ellentétben más államigazgatási szervekkel - az Országos Találmányi Hivatal nem vesz részt az általa hozott határozatok felülvizsgálata tárgyában folyó bírósági eljárásban. A német törvény szerint, ha a Szabadalmi Hivatal elnöke a közérdek biztosítása érdekében célszerűnek tartja, akkor a Szabadalmi Bíróság előtti felfolyamodási eljárásban beadványt nyújthat be, a tárgyaláson személyesen részt vehet és nyilatkozatokat tehet. A Szabadalmi Hivatal elnökének írásban előterjesztett beadványait a bíróságnak a felekkel közölnie kell. Ha a Szabadalmi Bíróság célszerűnek látja, lehetőséget biztosíthat (anheimgeben) a Szabadalmi Hivatal elnöke számára, hogy az az eljárásban részt vehessen. Ha utóbbi az eljárásba belép, akkor a fél jogállása illeti meg. Az indokolás ezekhez a rendelkezésekhez csak annyit fűz hozzá, hogy azok szó szerint megegyeznek a szabadalmi törvény 76. íj-ának és 77. ij 121 bekezdésének rendelkezéseivel. 27. FELÜLVIZSGÁLATI KÉRELEM A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGHOZ A Szabadalmi Bíróság végzése (Beschluss) ellen csak jogkérdésben lehet felülvizsgálati kérelmet (83. íj) benyújtani. nevezetesen.- ha elvi jelentőségű jogkérdés döntendő el.- ha a jog továbbfejlesztése vagy jogegységesítés céljából szükséges a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása. Kivételt képez (vagyis megengedett a felülvizsgálati kérelem), ha a Szabadalmi Bíróság alapvető eljárási szabályt sértett. így például ha az eljáró tanács összetétele nem volt szabályszerű, ha bírói összeférhetetlenség esete forgott fenn. ha nem volt biztosítva, hogy az eljárásban az egyik fél részt vegyen (das rechtliche Gehör versagt wurde), a végzés indokolása hiányzik stb. Ezek a rendelkezések megfelelnek a korábbi védjegytörvény, valamint a szabadalmi törvény analóg előírásainak. új elemet képez az az eset. amikor „nem volt biztosítva. hogy az eljárásban az egyik tél részt vegyen". Ez utóbbiról az indokolás azt mondja, hogy ez olyan alapvető eljárási szabály, amelyet a törvénynek kell biztosítania. 2N. IGAZOLÁS A korábbi védjegytörvény csupán a szabadalmi törvényre való utalással rendelkezett az igazolásról. Az új törvény, kisebb kiegészítésekkel, átveszi, ill. beépíti (91. §) ezeket az igazolásra vonatkozó szabályokat. Eszerint az igazolási kérelem előterjesztésének határideje az akadály megszűnésétől számított két hónap, de az elmulasztott határidő leteltét követő egy év után igazolási kérelmet már nem lehet előterjeszteni (objektív határidő). Az indokolás e vonatkozásban kiemeli, hogy igazolási kérelem a védjegybejelentés benyújtása, valamint az elsőbbség igénylése vonatkozásában is előterjeszthető. III. EGYÜTTES (KOLLEKTÍV) VÉDJEGY A kollektív védjegyről szóló rendelkezéseket a törvény külön fejezetben szabályozza. Érdekes újítása a törvénynek, hogy az e tárgyban kialakult hagyományos áruvédjegy koncepcióját (ezen az alapon áll a magyar törvény is) kiterjeszti a földrajzi eredetre utaló kollektív védjegyekre is (97. §). A földrajzi
