Iparjogvédelmi Szemle, 1995 (100. évfolyam, 1-6. szám)
1995 / 2. szám - Tanulmányok. Ficsor Mihály. Iparjogvédelem az Európai Közösség egységes piacán: Az európai bíróság gyakorlatának összefoglalása
Az Európai Bíróság iparjogvédelmi gyakorlata n jeggyel ellátott árukat forgalomba hozza. Ez a jogkimerülés csak azokra a termékekre, árukra vonatkozik, amelyeket így forgalomba hozott; e termékeknek a Közösségen belüli további körforgását a nemzeti védjegyoltalom alapján nem lehet megakadályozni. Az ún. újracsomagolási esetek azt a kérdést vetették fel, hogy a közösségi jogkimerülés elve miként érvényesül akkor, ha a védjegyoltalom jogosultja által forgalomba hozott termékeket más újracsomagolja, és az újracsomagolt terméken a védjegyet újból elhelyezi, vagy - a különböző tagállamokban különböző alakban lajstromozott védjegyek esetén - a jogosult által az egyik tagállamban alkalmazott védjegyet a másik tagállamban használt védjeggyel váltja fel, az utóbbi országba irányuló exportálás céljából. Megakadályozhatja-e a védjegyoltalom jogosultja a nemzeti jogszabályra hivatkozva az ilyen újracsomagolt áruk behozatalát. s ha igen. milyen feltételekkel?71 Az. összefüggésekre figyelemmel célszerű a három esetet együttesen tárgyalni. A Hoffmann-La Roche v. Centralárm-ügyben “ a La Koche váliumot gyártott és forgalmazott az. Egyesült Királyságban. A Centrafarm - kihasználandó a tagállamok árszintjei közötti különbséget - felvásárolta a gyógyszereket, majd nagyobb dobozokban újracsomagolta azokat, és az új csomagoláson újból elhelyezte a La Roche védjegyét. A német jog szerint ezzel megsértette az utóbbi jogait. A Pfizer v. Eurim-esethen ’ szintén a védjegyjogosult által forgalmazott gyógyszereket csomagolták újra: ezúttal azonban csak a külső burkot cserélték le. és az új csomagoláson elhelyezett - átlátszó fóliából készült - „ablakon" át látható volt a belső csomagoláson az eredeti jogosult által elhelyezett védjegy . A Centrafarm v. American Home Products-esetben 4 a szabadalmazott gyógyszerterméket enyhén eltérő összetételben és védjegyekkel forgalmazták az Egyesült Királyságban és Hollandiában. Az utóbbiba történő importálás céljából a jogosult által az Egyesült Királyságban forgalomba hozott gyógyszert újracsomagolták, és az ott használt védjegy helyett a Hollandiában alkalmazott - a hollandiai fogyasztók előtt ismert - védjegyet helyezték el az új csomagoláson. A három ügyben indult bitorlási perekben eljáró nemzeti bíróságok az Európai Bírósághoz fordultak jogértelmezésért az újracsomagolás és a jogkimerülés viszonyát illetően. Az Európai Bíróság először a Hoffmann-La Rocheügyben határozta meg az újracsomagolás megengedhetőségének. vagyis az újracsomagolt áruk importjával szemben a védjegyjog alapján történő fellépés tilalmának feltételeit. E feltételek igen cizelláltak, mivel az áruk szabad mozgásához és a védjegytulajdonos jogainak védelméhez fűződő eltérő érdekek összeegyeztetését kell a lehető legeredményesebben szolgálniuk. ' Előre kell bocsátani, hogy e feltételek csak akkor érvényesülnek, ha az újracsomagolásra szükség van, vagyis, ha annak hiányában nem lenne lehetséges a terméknek az érintett tagállamba történő bevitele.76 Az Európai Bíróság a feltételek meghatározását a vérijegy lényegi funkciójára alapozta, amelyet a következőképpen határozott meg: „a védjegy lényegi funkciója, hogy garantálja a védjeggyel ellátott termékek azonos származását (eredetét) a fogyasztó, illetve a végfelhasználó számára, lehetővé téve számára - az. összetévesztés bárminemű lehetősége nélkül - az eltérő származású termékek egymástól való megkülönböztetését. A származásnak ez a garanciája azt jelenti, hogy a fogyasztó, illetve a végfelhasználó biztos lehet benne: a neki a védjegy alatt eladott áru a forgalmazás korábbi szakaszaiban nem vált - a védjegytulajdonos hozzájárulása nélkül - harmadik személyek olyan beavatkozásainak a tárgyává, amely a termék eredeti állapotát befolyásolta volna.” Márpedig az újracsomagolás - a Bíróság szerint - a legtöbb esetben szükségképpen befolyásolja a termék eredeti állapotát, vagy legalábbis az ilyen befolyás, beavatkozás veszélyével jár. Ezért „a 36. cikk első mondata értelmében igazoltnak minősül a védjegytulajdonos ahhoz való jogának a nemzeti jogban való elismerése, hogy eltiltsa a védjegyet viselő áru importőrét a védjegynek - az újracsomagolást követően - az új csomagoláson történő elhelyezésétől". A származás garanciájának biztosításához tehát szükséges. hogy egyedül a védjegytulajdonos ruházhassa fel meghatározott identitással az árut a védjegy elhelyezése útján. Ezért erre a védjegytulajdonosnak - mint az a Centrafarm v. American Home Products-ítéletből is kitűnt - akkor is kizárólagos joga van. ha az érintett árukat a különböző tagállamokban eltérő védjegyekkel látja el. A védjegytulajdonos e jogának a 36. cikk szerinti igazoltsága azonban nem elegendő. Szükséges, hogy e jog gyakorlása összhangban álljon a 36. cikk második mondatában foglalt követelményekkel. A védjegytulajdonos joggyakorlása ugyanis a tagállamok közötti kereskedelem leplezett korlátozását jelentheti, ha az általa választott forgalmazási módszer, kereskedelmi rendszer jellegénél fogva hozzájárulhat a tagállamok piacainak mesterséges elválasztásához. Erről lehet szó - mint a Centrafarm v. American Home Products-esetből kitűnik -. ha a jogosultnak az a szándéka (!), hogy az azonos termékre alkalmazott különböző védjegyeit a piacok mesterséges szétválasztására használja. E szándék meglétének megállapítása mindazonáltal a nemzeti bíróságra tartozik.77 Másfelől - a Bíróság szerint - az áruk szabad mozgására hivatkozva nem lehet minden körülmények közt felhatalmazást adni az újracsomagolással kapcsolatos olyan cselekményekre, amelyekhez normális esetben a védjegytulajdonos engedélye szükséges. Mindezek alapján egyrészt megállapítható, hogy a két vagy több tagállamban oltalom alatt álló védjegyek jogosultja megakadályozhatja az egyik tagállamban a védjegygyei jogszerűen ellátott termékeknek a másik tagállamban történő forgalomba hozatalát, ha azokat újracsomagolták, és az új csomagoláson a védjegyet egy harmadik személy az engedélye nélkül helyezte el. Ellenben a forgalomba
