Iparjogvédelmi Szemle, 1995 (100. évfolyam, 1-6. szám)
1995 / 1. szám - Tanulmányok. Adler Györgyné: Gyakorlati tudnivalók az átmeneti szabadalmi oltalom megszerzésével kapcsolatban
Átmeneti szabadalmi oltalom 5 Ha vita támad az érvényes igénypontok köréről, vagy az elsőbbségi időpontokhoz tartozó igénypontokról, a Hivatal dönt az átmeneti oltalom megadásáról, elutasításáról, vagy adott esetben korlátozással történő megadásáról. Ez utóbbi esetben meg kell adni, hogy mely igénypontokra fog az oltalom vonatkozni; a Hivatal a vitatott kérdésben kiadott határozat és a bejelentő érvei alapján hozza meg döntését az átmeneti oltalomban érvényes igénypontok köréről. HATÓSÁGI TÁJÉKOZTATÁS Az átmeneti szabadalmi oltalom iránti kérelmek megfelelő adatai - a „normál” szabadalmi bejelentésekhez hasonlóan adatközléskor és a megadást követően - a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben (a továbbiakban: Közlöny) kerülnek meghirdetésre. Adatközlésre az Szt. 43/A §-a alapján a hiánypótlási felhívás és/vagy értesítés kiadása után kerül sor. Első alkalommal a Közlöny 1994. szeptemberi számában nyílt meg az átmeneti oltalommal kapcsolatos kérelmek meghirdetésére szolgáló rovat, és azóta folyamatosan minden hónapban megtörténik az adatközlés. Az oltalom megadásáról kiadott határozat alapján a Hivatal a megadást bejegyzi a szabadalmi lajstromba, a megadást meghirdeti a Közlönyben, majd a magyar nyelvű leírást kinyomtatja. Ezzel a rendhagyó módon megszerzett szabadalom „rendes” magyar szabadalommá válik. (Sztn. 2. 27. §-a (2) és (3) bek.). A megadott átmeneti szabadalmi oltalmak meghirdetése 1995-ben fog megkezdődni. A megadó határozaton, a Közlönyben való meghirdetés során és a kinyomtatott leírás fejlécén a szokásos azonosító adatokon kívül a hivatal feltünteti az alapul szolgáló külföldi szabadalom számát és országát, az eredeti oltalom kezdetét, valamint azt, hogy az oltalom - a fenntartási díj szabályos befizetése esetén - hány évig tartható fenn. A megadó határozaton és a leírás fejlécén fel kell továbbá tüntetni azokat az igénypontokat, amelyekre az átmeneti oltalom kiterjed. A szabadalmi leírás fejlécén arra is utalni kell, hogy a magyarországi oltalom kezdete mindig 1994. július elseje. A szabadalmi leírás fejlécét és első oldalát a szabadalmaknál általában szokásostól eltérő alaki szabályok miatt másképpen kellett kialakítani. A fent említett speciális adatok többsége a szabadalmi leírás adatokat egyébként is tartalmazó részébe kerül. Az alaki szabályok nem írják elő kivonat készítését, ezért az első oldalon a találmány címe alatt a kivonat helyén az az igen jelentős információ lesz olvasható, amely meghatározza az átmeneti oltalomban érvényes igénypontok körét. A lajstromszám mellett a publikációs szintet jelölő „A9” betűjel a speciális oltalmi formára utal a WIPO szabványoknak megfelelően (lásd a mellékelt szabadalmi leírás előlapot). A MEGSEMMISÍTÉS FELTÉTELEI Az átmeneti szabadalmi oltalom esetén speciális rendezésre volt szükség a megsemmisítés szabályainak megállapításánál (Sztn 2. 25. §). Átmeneti szabadalmi oltalom esetén a szabadalmat kétféle típusú feltétel hiánya esetén kell megsemmisíteni. Az egyik ilyen esetcsoport az, ha a szabadalmat az átmeneti oltalom speciális feltételeinek hiánya miatt kell megsemmisíteni. Ezek a következők az Sztn 2. 25. §-ának a) pontja szerint:- ha az oltalom nem gyógyszertermékre vonatkozik,- ha nem tartották be a külföldi szabadalom elsőbbségére vonatkozó, fent említett időhatárokat,- ha a kérelmet nem nyújtották be az előírt időn belül, illetve- ha az átmeneti szabadalom szerinti valamely terméket 1994. július elseje előtt belföldön forgalomba hozták. Az Sztn 2. 25. §-ának b) pontjában foglalt megsemmisítési jogalapok egyeznek a „rendes” szabadalmak esetén az Szt.-ben rögzített esetekkel azzal az eltéréssel, hogy e feltételeknek az alapul szolgáló szabadalom elsőbbségi időpontjában kell fennállniuk. Ha ugyanis nem így szólna a szabály, akkor minden egyes átmeneti oltalommal védett szabadalom megsemmisíthető lenne a szabadalmazhatósági feltételek egy része, így pl. újdonság, haladó jelleg hiányában vagy igényrontás miatt. A szabadalmazási alapfeltételek vizsgálatát az elsőbbség időpontjában hatályos hazai jogszabályok figyelembevételével kell vizsgálni egy esetleges megsemmisítési eljárás során, függetlenül attól, hogy az alapul szolgáló szabadalmat engedélyező országban melyek a szabadalmazhatóság ill. a megsemmisítés feltételei, és attól is függetlenül, ha a hazai jogszabályok időközben megváltoznak. Az oltalom az általános megsemmisítési okok között szereplő alaki hiányok miatt csak egészen súlyos ok miatt semmisíthető meg. Ha az igénypont a leírás egyéb részeivel nincs összhangban, ill. ha formája nem felel meg a hazai joggyakorlatnak, az nem jelent megsemmisítési jogalapot (Szt. 4L § (2) bek.). Ha azonban a leírás alapján szakember a találmány tárgyát nem tudja megvalósítani, akkor a szabadalom megsemmisíthető (Szt 41. § (1) bek.). Végül egészen új típusú megsemmisítési eljárást kell lefolytatni olyan esetben, ha a korábbi forgalombahozatal miatt indul el az eljárás. Ilyenkor megfelelő bizonyítékokat kell majd szolgáltatnia a kérelmezőnek arról, hogy a korábbi forgalombahozatal valóban megvalósult. Nem lehet azonban az átmeneti oltalmat megsemmisíteni abban az esetben, ha csak a gyártás kezdődött meg 1994. július elseje előtt, a forgalombahozatal viszont nem. Ilyenkor ugyanis csak arról van szó, hogy a korábbi gyártónak is joga van - a szabadalmas mellett - a gyártás folytatására.
