Iparjogvédelmi Szemle, 1995 (100. évfolyam, 1-6. szám)
1995 / 1. szám - Tanulmányok. Adler Györgyné: Gyakorlati tudnivalók az átmeneti szabadalmi oltalom megszerzésével kapcsolatban
6 Adler Györgyné Ha a korábbi gyártással kapcsolatos kivétel képezi jogvita tárgyát, akkor a korábbi gyártó és az átmeneti oltalommal védett szabadalom jogosultja közötti szabadalombitorlási perben kerülhet ez a kérdés eldöntésre. Ilyenkor a gyártót a korábbi gyártást igazoló közokirat (Sztn 2. 22. § (2) bek.) kimenti. MEGJEGYZÉSEK Az Sztn 2. hatálybalépése utáni első félévben - 1994 végéig - összesen 60 átmeneti oltalom iránti kérelem érkezett a hivatalba. Ezek között volt 3 db olyan kérelem, amely magyar bejelentőtől származott; érdekes módon mindhármat vizsgálatlan dél-afrikai szabadalomra alapozták. A többi kérelem külföldi jogosultak szabadalmára épült. Nehéz volna megjósolni, hogy az ezt követő 6 hónap alatt, ami még rendelkezésre áll a kérelem benyújtására, hány kérelem fog érkezni. Ezek száma ugyanis összefügg azzal, hogy az Sztn 2. 20. §-a szerint mely ügyekben lesz lehetőség a folyamatban levő szabadalmi bejelentésekben termékigény érvényesítésére. A folyamatban levő „rendes” szabadalmi ügyekben ugyanis az idézett szakasz szerint 1994. július elseje és 1995. június 30-a között módosítási kérelemmel, és csak akkor van lehetőség a termékre vonatkozó igény realizálására, ha a módosítás időpontjában a termék új. Ez a szabály viszonylag szűk időintervallumon belüli elsőbbséggel rendelkező ügyek esetén teszi lehetővé a termékigénypont utólagos felvételét az igénypontsorozatba. Azoknál az ügyeknél kerülhet erre sor, amelyekben önállóan is lehetne kérni a termékoltalmat. A módosítás igénylése azonban mégis választási lehetőséget nyújt a bejelentőnek arra, hogy az adott ügyben folytatja az eljárást és így megtakarítja az új bejelentés költségeit, vagy önálló bejelentésben igényli a terméket. Ha figyelembe vesszük a legtöbb országban szokásos 18 hónap utáni közzétételt, akkor általában az 1993. január elseje utáni elsőbbségű ügyek jöhetnek számításba; az 1993. július elseje utáni elsőbbségű ügyekben az uniós elsőbbség igénybevételével már új bejelentésben is lehet termékoltalmat igényelni. A bejelentők egy része valószínűleg még nem döntötte el az átmeneti oltalom iránti kérelem benyújtását. Az elkövetkező néhány hónapban egy adott gyógyszertermékre valószínűleg attól függően fognak kérelmet benyújtani, hogy az adott esetben a megfelelő, folyamatban levő ügyben tudják-e a termékre vonatkozó igényt érvényesíteni. Célszerűnek látszik azonban az átmeneti oltalmi kérelem benyújtása akkor, amikor még nem dőlt el a termékigény érvényesíthetősége. Ezekben a párhuzamos ügyekben nem fogják a rendes szabadalmi ügyet és az átmeneti oltalmi ügyet egyaránt fenntartani, hanem azt fogják megőrizni, amelynek segítségével biztosabb oltalmat tudnak szerezni. Mint szó volt róla, átmeneti oltalmat csak olyan ügyekre lehet alapozni, amelyekben 1995. június 30-áig valahol külföldön megadták a szabadalmat. Az oltalom megszerzése után bejelentőnek el kell döntenie, hogy melyik országban megadott szabadalomra kívánja alapozni az oltalmat. Azt kell ilyenkor eldöntenie, hogy valamely alapos érdemi vizsgálatot folytató országban kapott szabadalom legyen-e majd Magyarországon oltalom alatt, vagy pedig vizsgálatlan, és így igen tág oltalmat biztosító szabadalom. Az első eset előnye, hogy kevésbé kell tartani megsemmisítési eljárástól, a másodiké pedig az, hogyha nem támadják meg, akkor nagy területet tud szabadalmával lefedni. A bejelentők nyilván minden körülmény mérlegelése után döntik el a kérdést. Az első tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a bejelentők többsége érdemi vizsgálat alapján kapott szabadalomra alapoz. Ezek főleg USA-beli vagy európai szabadalmak. Ugyanakkor nem kis számban fordulnak elő dél-afrikai szabadalomra alapozott kérelmek. Közismert, hogy a Dél-Afrikai Köztársaságban nem végeznek érdemi vizsgálatot. A dél-afrikai szabadalomnak ugyanakkor a kérelmező számára van egy fontos előnye, nevezetesen az, hogy igen rövid idő alatt megszületik a döntés, néhány hónap alatt szabadalmat lehet szerezni. Nyilván ez is szerepet játszik abban, hogy többen választják az itt szerzett szabadalmat. Problémát jelenthet a bejelentő számára, hogy egyre több bejelentést tesznek PCT úton. Ugyanis ebben az esetben 21 ill. 30 hónappal kitolódik az egyes országokban a vizsgálat megindulása, ezért a bejelentő nem fog sehol a világon szabadalmat kapni az átmeneti oltalom benyújtására nyitva álló terminus lejártáig. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az átmeneti oltalom megszerzésének biztosítása kivételes lehetőség a bejelentő számára és az 1995. június 30-i időhatár célja éppen az volt, hogy a hazai ipar rövid időn belül értesüljön az ilyen szabadalmakról. A magyar jogrendben szokatlan, attól idegen oltalmi forma határait semmiképpen sem volt kívánatos a feltétlenül szükségesnél szélesebbre nyitni. Akármilyen döntést hoznak is a bejelentők, az már valószínűnek látszik, hogy a százas nagyságrendet el fogja érni a benyújtott kérelmek száma. Ha pedig közel ennyi érvényes szabadalom válik belőlük a gyógyszeripar területén, akkor fontos lehet ezek megismerése, figyelése és a jogszabályi keretek között az érdekek mindkét oldali érvényesítése. Ehhez a Hivatal a maga eszközeivel, pl. jelen ismertetéssel is hozzá kíván járulni.
