Iparjogvédelmi Szemle, 1995 (100. évfolyam, 1-6. szám)
1995 / 1. szám - Tanulmányok. Adler Györgyné: Gyakorlati tudnivalók az átmeneti szabadalmi oltalom megszerzésével kapcsolatban
4 Adler Györgyné az 1994. július elseje előtt kizárt új gyógyszertermékek oltalmának „behozatalát” teszi lehetővé az átmeneti oltalom. Az Sztn 2. 21. §-a szerint átmeneti szabadalmi oltalomban gyógyszertermék - hatóanyag és készítmény - részesülhet. A miniszteri indokolás alapján gyógyszerterméken az ember- és állatgyógyászatban alkalmazható készítmények és hatóanyagok értendők. Tehát azok közül a külföldi termékszabadalmak közül, amelyek a termékoltalmi tilalom miatt korábban ki voltak zárva a szabadalmazásból, csak a gyógyszertermékekre lehet átmeneti oltalmat szerezni. Az átmeneti oltalom bevezetését előíró magyar-amerikai megállapodás alapján ugyanis egyértelmű: a magyar fél arra vállalt kötelezettséget, hogy a korábban az oltalomból kizárt gyógyszertermékekre biztosít Magyarországon átmeneti oltalmat. A fentiekből következik, hogy kizárólag gyógyhatású anyagra (termékre vagy keverékre) terjedhet ki az átmeneti oltalom; sem a kémiai, sem a biológiai, sem a keverési eljárás, sem pedig az illető anyag alkalmazása nem kaphat oltalmat ebben a speciális formában. Az amerikai szabadalmakban szokásos gyógyászati kezelési eljárásra természetesen ugyancsak nem vonatkozhat az oltalom, hiszen az a hazai szabályozás szerint egyébként sem megengedett. A nem gyógyhatású termékek (növényvédőszerek, intermedierek stb.) szintén ki vannak zárva ebből a körből. Külön kell szólni a biotechnológiai találmányokról, amelyek esetén a szabadalmak általában igen sokféle termékre és eljárásra terjednek ki. Az eljárásokra értelemszerűen itt sem adható oltalom. Ami a külföldi szabadalomban szereplő különféle termékeket illeti (fehérje, vektor, plazmid, DNS-fragmens, gazdaszervezet stb.), ezek közül a biológiai anyagok közül is kizárólag azok oltalmazhatok, amelyek gyógyhatású anyagra vonatkoznak, és nem oltalmazhatok a különféle intermedierek, hacsak nincs önálló gyógyhatásúk. A fentiekkel kapcsolatos hivatali felhívásra benyújtott beadványban kell a bejelentőnek nyilatkoznia arról, hogy a szabadalom igénypontjai közül melyek vonatkoznak gyógyszertermékekre. Ha az alapul szolgáló külföldi szabadalomban van olyan igénypont, amelyre az átmeneti oltalom nem terjedhet ki, akkor az ilyen igénypontokra nem, csak a gyógyszertermék-igénypontokra fog vonatkozni az oltalom. Ha azonban az alapul szolgáló külföldi szabadalom igénypontjai között egyáltalán nincs gyógyszertermékre vonatkozó igénypont, akkor nincs mire megadni az átmeneti oltalmat. Az igénypontok átalakítására értelemszerűen nincs lehetőség; olyan kategóriára nem lehet ugyanis átmeneti oltalmat adni, amelyre a bejelentő az alapul szolgáló szabadalomban sem kapott oltalmat. Ilyen esetben tehát nincs mód az átmeneti oltalom megadására. (Pl. ha a szabadalomban csak alkalmazási vagy csak kezelési eljárási igénypont található). A szabadalmazhatóság általános feltételeit az átmeneti szabadalmi oltalom esetén az Országos Találmányi Hivatal nem vizsgálja. Ugyancsak nem végzi el a Hivatal a forgalmazással és gyártással kapcsolatos feltételek vizsgálatát sem. E két utóbbi feltétel eltér a hagyományos szabadalmazási feltételektől és csak érdekütközések során merülhetnek fel; ezekre a megsemmisítési illetve bitorlási eljárás nyújthat megoldást. HIVATALI HATÁROZAT KIADÁSA Az átmeneti szabadalmi oltalom vizsgált feltételeinek hiánya esetén a Hivatal a bejelentőt hiánypótlásra ill. szükség esetén nyilatkozattételre hívja fel. Ha például az alapul szolgáló külföldi szabadalom nemcsak gyógyszertermékre vonatkozó igénypontot tartalmaz, akkor tisztázni kell az átmeneti oltalomban részesülő igénypontok körét. Ehhez hasonlóan többes elsőbbség igénylése esetén - ha nem mindegyik elsőbbség esik 1987. január 1. és 1993. június 30. közé - rögzíteni kell, hogy melyik elsőbbségi időpont szerint jogos az átmeneti oltalom és ehhez mely igénypontok tartoznak. Ezeket az adatokat a Hivatal feltünteti a megadó határozaton és a szabadalmi leíráson. Ilyen és ehhez hasonló esetekben a hivatali felhívás csak a tények tisztázását szolgálja, de nem kerülhet sor a leírás átalakítására, hiszen az Szt. 41. §-a szerinti vizsgálat az átmeneti oltalom esetén az engedélyezési eljárásban nincs előírva. A Hivatal az átmeneti oltalom iránti kérelem vizsgálata során a hiány természete szerinti határozatot ad ki. Ennek során az iratokból meg kell állapítania az átmeneti oltalomnak az 1. sz. melléklet szerinti adatait. Az eredeti oltalom kezdetét és a lehetséges oltalmi idő hosszát különös gonddal kell megállapítani, és a legkisebb kétely esetén a bejelentővel tisztázni kell, hiszen ez az adat országonként változó. Ha a bejelentő már a kérelem benyújtásakor megnevezi azokat az igénypontokat, amelyekre az átmeneti oltalom vonatkozik, akkor ennek ellenőrzését is el kell végezni. A fenti vizsgálat elvégzése alapján kiadott határozat teljesítésének határideje a kérelem benyújtásától számított három hónap; e határidő nem hosszabbítható meg és elmulasztása nem igazolható (Sztn 2. 26. §-ának (3) és (4) bekezdése). A Hivatal a vizsgálat során talált hiányosságok szerint szükséges lépéseket tesz. Ha a bejelentés minden alaki és érdemi feltételnek eleget tesz, értesítés kiadása iránt, hiányok megállapítása esetén értesítés és hiánypótlási felhívás kiadása iránt intézkedik. A hivatali határozatban kitűzött határidő eltelte ill. az értesítés kiadása után határozni kell az átmeneti oltalom megadásáról vagy elutasításáról. Az eljárás egyszerűsége miatt csak kivételes esetben van szükség egynél több közbenső határozat kiadására.
