Iparjogvédelmi Szemle, 1995 (100. évfolyam, 1-6. szám)
1995 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Petzné dr. Stifter Mária, Dr. Hajdú Tamásné: Látogatás az amerikai szabadalmi és védjegy hivatalnál
Látogatás az Amerikai Szabadalmi és Védjegy Hivatalnál 4.1 SZABADALMAZHATÓSÁGI FELTÉTELEK A legfontosabb, leggyakrabban használt paragrafusok a következők: 35 USC 102 Újdonság és a szabadalom megszerzéséhez való jog elvesztése (együtt tárgyalja ez a paragrafus az újdonságrontás különböző eseteit és az 1 éves türelmi idő [grace period] túllépését). 35 USC 103 A nem-nyilvánvalóság követelménye (hasonló fogalom, mint a feltalálói lépés [inventive step]). Az európai gyakorlathoz hasonlóan ezt a szabadalmazási kritériumot csak akkor használják, ha a megoldás eltér a legközelebb álló ismert megoldástól, és a kérdést az átlagos felkészültségű szakembert véve alapul vizsgálják. 35 USC 112 Az igénypontokra és a leírásra vonatkozó érdemi követelmények (a magyar törvényhez hasonlóan). 35 USC 119 Elsőbbségre vonatkozó jogok. A SZABADALMI ÉS INTERFERENCIA TANÁCS (BOARD OF PATENT APPEALS AND INTERFERENCES) Ehhez a hivatalon belüli feljebbviteli fórumhoz az fordulhat, akinek legalább egy olyan igénypontja van, amelyet a Hivatal elbírálója már két ízben talált szabadalmazásra alkalmatlannak. Az előadás részletesen foglalkozott a beadványok tartalmi követelményeivel és a Hivatal reagálásának formai és tartalmi elemeivel. ELUTASÍTÁSOK I. A technika állása (prior art) alapján II. Nem a technika állása alapján ad I. (a 102. vagy 103. paragrafus alapján) Előszeretettel használják a „prima facie” eset fogalmát. Amikor az elbíráló felállít egy príma facie esetet, vagyis olyan tényeket tár fel, amelyekkel megkérdőjelezi a megoldás szabadalmazhatóságát, az eljárás „továbblendítésének” terhe átszáll a bejelentőre. Az eljárás tulajdonképpen azonos a mi eljárásunkkal, de azt elméleti alapon közelítik meg. A technika állásával való egybevetést a következő módon oktatják a kezdő elbírálóknak: 1. Az igényelt oltalmi kör meghatározása. 2. A technika állásához tartozó legközelebbi megoldás „tartalmának” meghatározása- érdekes módon ide tartozónak ítélik azt az állítást is, amelyet a bejelentő tesz, amikor általa ismertnek mondott dolgokat ír le a leírásban (ezt az elbírálónak nem kell referenciával alátámasztania). Ennek a megoldásnak az alapjait valószínűleg az „eskü” fogalma körül kell keresni. 3. Annak meghatározása, hogy van-e különbség- ettől függően a 102. v 103. paragrafus használata;- az érvrendszer alkalmazása teljesen azonos az EPO- éval (a szakterületen jártas átlagos felkészültségű személy számára nyilvánvaló volt-e), használják ennek során az ún. problémamegoldás megközelítést (problem-solution approach-ot) is. ad II. Ezek az elutasítások a 112. paragrafus egyes bekezdésein alapulnak. Az 1. bekezdés előírja, hogy a leírásnak tartalmaznia kell a következőket:- magának a találmánynak a leírását,- a találmány létrehozásának és használatának módját szakember által reprodukálható módon,- a megoldás legjobb változatát (talán ezért ilyen tartalmasak az amerikai leírások). A 2. és 6. bekezdés az igénypontokkal foglalkozik. Néhány kiragadott szempont az előadáson elhangzottakból:- a bejelentő bevezethet új terminológiát, ha annak a jelentését a leírásban megadja, megszokott terminológiát azonban nem alkalmazhat más értelmezéssel;- igénypontban nem szerepelhet védjegy vagy márkanév;- ha egy igénypont nem egyértelmű, és az egyik értelmezhető változat szerint nem tekinthető újnak a megoldás, mind a kétféle alapon el kell utasítani a bejelentést (újdonság és egyértelműség hiánya);- a „lényegében egyenlő” stb. kifejezések az igénypontban akkor nem jelentenek határozatlanságot, ha a leírás egy szabványos mértéket megad erre vonatkozóan;- a leírással kapcsolatos felvetések (csak gondolatébresztés céljából felsorolva): (1) Meg kell kímélni a felhasználót a szükségtelen kísérletezéstől (a leírás alapján való megvalósíthatóság kérdése). (2) Ún. „üres doboz” milyen esetben engedhető meg? (3) A több műszaki területre kiterjedő kitanítás kérdése. (4) Az igénypontban igényelt mértékhatárok leírásbeli alátámasztása. (5) A legjobb kiviteli alak ismertetésének terhe.
