Iparjogvédelmi Szemle, 1995 (100. évfolyam, 1-6. szám)
1995 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Petzné dr. Stifter Mária, Dr. Hajdú Tamásné: Látogatás az amerikai szabadalmi és védjegy hivatalnál
44 dr. Petzné dr. Stifter Mária - dr. Hajdú Tamásné (6) Mi számít új anyagnak? (Még az azonos napon beadott, de nem az eredeti bejelentésben lévő anyag is új!) (7) A leírás egyes részeinek más anyagra való hivatkozással történő helyettesítése bizonyos esetekben megengedett. (8) Az igénypontok áttekinthetetlenségének esetei. (9) A Markush-csoportokra vonatkozó gyakorlat. (10) Mikor engedhető meg a „negatív” kifejezéssel való jellemzés? (Döntő jelentőségű e téren az oltalmi kör egyértelműsége.) (11) Mikor engedhető meg a működéssel, funkcióval való jellemzés? (12) Hogyan kezelik a nyilvánvaló hibákat (pl. fordítás esetén)? KÉRELMEK (PETITIONS) A Szabadalmi Elnökhelyettes Hivatala (Office of the Deputy Assistant Commissioner for Patents, rövidítése: DAC) foglalkozik a kérelmek bizonyos fajtáival. Különbséget tesznek az ügyek között olyan szempontból, hogy azok a Fellebbviteli Tanácsra (Board of Appealre) vagy a Szabadalmi Elnökhelyettes Hivatalára tartoznak (2. sz. melléklet). A LEÍRÁS HIÁNYOSSÁGAI A „KITANÍTÁS” SZEMPONTJÁBÓL A KÉMIAI ESETEKBEN Az a kérdés, hogy a technika állása alapján mi volt megjósolható, függ az adott szakterület sajátosságaitól, és ennélfogva nem válaszolható meg egységesen. Más jósolható meg előre a mechanika területén (pl. berendezések esetén), és más a biotechnológiában (pl. az élő szervezetben lejátszódó élettani folyamatok esetén). Ezen előadás foglalkozott az úgynevezett „Markush”gyakorlattal is, mely egy 1925-ben hozott döntés alapján került be a joggyakorlatba, mint egy adott találmány esetén az alternatív megoldások összefoglaló neve, természetesen esetenként változó tartalommal. BIOTECHNOLÓGIAI TÁRGYÚ BEJELENTÉSEK VIZSGÁLATA Az előadás általános áttekintést adott a biotechnológiai tárgyú találmányokról. Eszerint a biotechnológia az új növények, állatok és mikroorganizmusok előállítására vonatkozik vagy hagyományos szelekciós módszerekkel, vagy új géntechnológiai módszerekkel (például növények vagy állatok mesterséges, gén bevitelével történő génmódosításával). A találmány tárgyai növények, állatok és mikroorganizmusok, ezek részei és termékei, új eljárások ezek előállítására vagy alkalmazására (termék itt maga a szervezet vagy ennek terméke). Az USA szabadalmi rendszerében mikroorganizmus alatt plazmid, sejtvonal (növényi és állati), alga, baktérium, élesztő, gombavírusok, hibridómák, transzformált gazdaszervezetek értendők. A természetben előforduló megkülönböztethetően új, ami:- új formájú,- új minőségű vagy tulajdonságú, vagy olyan kombináció, ami kézzel, laboratóriumban vagy berendezéssel előállítható. Olyan tisztított kémiai vegyületek, amelyek formájukban különböznek a természetben előfordulóktól, szabadalmazhatok. Az 1980-as Diamond- vagy Chakrabarty-döntés értelmében (Legfelsőbb Bíróság) minden szabadalmazható a Nap alatt, amit ember csinált. Az amerikai törvényhozás az állatok szabadalmazhatóságát etikai okokból vizsgálva 1988-ban a következő döntést hozta: szabadalmazható minden új és hasznos eljárás, berendezés, előállítás vagy anyagkészítmény, bármely új és hasznos „fejlesztés”, ha ez az előzőekben foglaltaknak (utalás a szabadalmazhatósági feltételekre) eleget tesz, kivéve az emberi lényeket (akik nem képezhetik szabadalom tárgyát). NÖVÉNYÉS ÁLLATSZABADALMAK AZ AMERIKAI SZABADALMI HIVATALNÁL Az amerikai törvényt és joggyakorlatot vizsgálva elmondható, hogy az USA szabadalmi törvényének a növényfajtákra vonatkozó oltalmazhatósági feltételei az UPOV egyezménnyel összhangban fogalmazódtak meg. Az amerikai szabadalmi törvény abban különbözik a magyar szabadalmi törvénytől, hogy nem választja külön a növényeket a növényfajtáktól, hanem egységesen kezeli és részesíti szabadalmi oltalomban. A növényfajtáknál szabadalmazhatósági feltétel az újdonság és megkülönböztethetőség lajstromozható fajtanévvel. A növényekre vonatkozó szabadalmi bejelentés 2 színes fényképet tartalmaz, amelyet a megadásnál a közlönyben nem nyomtatnak ki, mert a nyomdai úton előállított képet nem tartják informatívnak. Az állatok szabadalmazhatóságát sem szabályozzák külön, ezeknek is az általános szabadalmazhatósági feltételeknek kell eleget tenniük. Jelen pillanatban 7 megadott szabadalom van génmanipulált állatokra, hagyományosan tenyésztett állatfajtákra eddig még oltalmat nem adtak. Az illetékesek véleménye szerint ez sértené is az állattenyésztők érdekeit, feltehetőleg ilyen típusú szaba
