Iparjogvédelmi Szemle, 1995 (100. évfolyam, 1-6. szám)

1995 / 1. szám - Ficsor Mihály: A nemzetközi iparjogvédelem és az általános vám- és kereskedelmi egyezmény: a TRIPS általános szabályai

24

Ficsor Mihály

ítélete” átadja majd a helyét a nemzetközi kereskedelmi (gazdasági) jognak - még a nemzeti szuverenitás árán is

(35).

Veszélyeket rejt magában és nem mentes ellentmondásoktól mindazonáltal ez a megközelítés, amely a szellemi tulajdonjogok magánjogi státusát, természetét a nemzetközi kereskedelmi jog eszközeivel kívánja világszerte megerősíteni. Egyrészt nem szabad szem elől téveszteni azokat a fontos sajátosságokat, amelyek a szellemi „tulajdont” a dolgokra vonatkozó tulajdontól megkülönböztetik, sőt, egyes vélemények szerint azt is kétségessé vagy egyenesen kizárttá teszik, hogy az iparjogvédelmi és a szerzői jogokat tulajdonjogoknak minősítsük. Ez régi vita, amelynek részleteibe ezúttal szükségtelen lenne belebonyolódni; csupán azt érdemes jelezni, hogy a szellemi tulajdon legtöbb formája az ember alkotó tevékenységének eredményeit részesíti jogi védelemben. Ezért - anélkül, hogy e körülményhez túlontúl romantikus szemlélettel közelítenénk - mindig számolni kell azokkal a jogi sajátosságokkal, amelyek a szellemi tulajdon egyes tárgyainak az alkotó személyéhez való kötődését hivatottak kifejezni.

A TRIPS üdvözítőnek ítélt hatásainál nagyobbnak tűnik az a veszély, hogy a szellemi tulajdonra rátelepedik a kereskedelmi jogi megközelítés, ami az iparjogvédelem és a szerzői jog elméleti alapjait ingathatja meg. Aszellemi tulajdonjogok gazdasági oldala túlontúl előtérbe kerülhet: a GATT kontextusában és különösen a DS-megállapodás

szankciórendszerében a szellemi alkotások ugyanolyan termékké válnak, mint a banán, a textil vagy a dobozolt sör. E jogok garantálása „engedménynek” minősül, amelyet a mások részéről adott engedmények fejében nyújtanak. Ez éppenséggel a szellemi tulajdonjogoknak a lefokozását jelenti magánjogokból, vagyis polgári jogi jogosultságokból kereskedelmi eszközökké, amelyekkel a nemzeti gazdaságpolitika alakítói rendelkeznek. Aszellemi tulajdonjogok biztosítása és felhasználása ezért kényszerűen a gazdaságpolitika ingadozásaihoz fog igazodni - mégpedig meglehetősen közvetlenül.

Az iparjogvédelem és a szerzői jog nemzetközi védelmének rendszerében a TRIPS után már nem a jogintézményeket, az egyes jogi megoldásokat fogják önmagukban összevetni, hanem azok kereskedelmi értékét, a piaci részesedésre, az exportra és az importra vonatkozó és egyéb számítások alapján. Mivel egyébként jelentéktelennek tűnő jogi részletkérdéseknek számottevő gazdasági következményei lehetnek, megnő annak az esélye, hogy az államok között súlyos viták alakulnak ki jogi „apróságokkal” kapcsolatban. A nemzeti jogalkotást ennyire részletekig hatoló ellenőrzésnek alávetni aligha lehet a szuverenitás súlyos sérelme nélkül. A nemzeti jogszabályok különbségei iránt tanúsított türelem, a jogharmonizációban vállalt, a realitásokhoz igazodó önmérséklet és a nemzeti szuverenitás bölcs tisztelete, amely a Párizsi és a Berni Uniós Egyezmény alapító atyáit jellemezte, tovatűnőben van (36).

JEGYZETEK

1) Agreement on Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights, Including Trade in Counterfeit Goods, MTN/FA II-A1C, 1-31. o„ 1993. december 15.

2) Agreement Establishing the Multilateral Trade Organization, MTN/FA II.; a szervezet nevét utóbb World Trade Organizationre változtatták.

3) Final Act Embodying the Results of the Uruguay Round of Multilateral Trade Negotiations, MTN/FA I.

4) Wolfgang Fikentscher: GATT Principles and Intellectual Property Protection, 104. o„ in: GATT or WIPO? New Ways in the International Protection of Intellectual Property, Symposium at Ringberg Castle, July 13-16, 1988, szerk. Friedrich-Karl Beier és Gerhard Schricker, IIC Studies, Vol. 11, München, 1989 (a továbbiakban: Beier-Schricker)

5) Lásd a WTO-egyezmény (2) II. cikének 3. bekezdését és a záróokmány (3) 4. pontjának második mondatát.

6) General Agreement on Tariffs and Trade 1994, MTN/FA II—A1A1

7) General Agreement on Trade in Services and Annexes, MTN/FA II-AIB

8) Thomas Cottier. The Prospects for Intellectual Property in GATT, Common Market Law Review 28, 1991, 392-394. o.; David Hartridge és Arvind Subrammian: Intellectual Property Rights: The Issues in GATT, Vanderbilt Journal of Transnational Law, Vol. 22. No. 4, 1989, 897. o.; Robert W. Kusienmeier os David Beier: International Trade and Intellectual Property: Promise, Risks, and Reality, Vanderbilt Journal of Transnational Law, Vol. 22. No. 2, 1989, 292. o.; Ulrich Joos és Rainer Moufang: A Report on the Second Ringberg-Symposium, 30-31. o„ in:

Beier-Schricker', Hans Peter Kunz-Hallstein: The U.S. Proposal for a GATT-Agreement on Intellectual Property and the Paris Convention for the Protection of Industrial Property, 83-84. o„ in: Beier-Schricker

9) Cottier, i.m. (8) 394. o.; Kastenmeier-Beier, i.m. (8) 292. o.

10) Fikentscher, i.m. (4) 117. o. és 121. o.

11) Fikentscher, i.m. (4) 109-112. o. és 117. o.; J(ms-Moufang,

i.m. (8) 34. o.

12) Kunz-Hallstein, i.m. (8) 8-81. o.

13) Kunz-Hallstein, i.m. (8) 81. o.

14) Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló, 1961-ben Rómában létrejött nemzetközi egyezmény; Magyarország csatlakozásáról az Országgyűlés 1994. február 8-i ülésnapján 4/1994. (II. 11.) OGY határozatában döntött.

15) Az integrált áramkörökre vonatkozó szellemi tulajdonról szóló, 1989-ben Washingtonban létrejött Szerződés; a szerződéshez Magyarország nem csatlakozott, az még nem lépett hatályba.

16) E tanulmány kereteit meghaladná a szóban forgó konfliktusok részletes ismertetése és elemzése. Példálózó jelleggel a következőkre utalunk: a Berni Uniós Egyezmény 14. és 14bl' cikkei rendelkeznek a mű, illetve példányai forgalomba hozatalának engedélyezésére vonatkozó kizárólagos jogról. Ez a forgalomba hozatali jog a mű példányainak bérletére is kiterjed, legalábbis azok adásvétel útján történő első értékesítéséig. A kizárólagos forgalomba hozatali jog alól az egyezmény nem ismert kivételt. Ezzel szemben a TRIPS 11. cikke meglehetősen széles körű felhatalmazást ad a szerződő feleknek arra, hogy a filmalkotások esetében ne ismerjék el a műpéldány bérletére vonatkozó bérleti