Iparjogvédelmi Szemle, 1995 (100. évfolyam, 1-6. szám)
1995 / 1. szám - Tanulmányok. Adler Györgyné: Gyakorlati tudnivalók az átmeneti szabadalmi oltalom megszerzésével kapcsolatban
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 100. évfolyam I. 1995. február TANULMÁNYOK ADLER GYÖRGYNÉ Gyakorlati tudnivalók az átmeneti szabadalmi oltalom megszerzésével kapcsolatban BEVEZETÉS Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény (a továbbiakban: Sztn 2.) 1994. július elsején lépett hatályba. Ez a jogszabály vezette be Magyarországon a vegyi úton előállított termékekre, gyógyszerekre és élelmiszerekre a termékoltalmat, módosítva a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvényt (a továbbiakban: Szt.). Ezzel egyidejűleg került bevezetésre a szakirodalomban és a szabadalmi szakmában „pipe-line”-nak nevezett jogi oltalmi forma, amely a magyar jogszabályban az „átmeneti szabadalmi oltalom” elnevezést kapta. Ez olyan oltalmi forma, amelynek segítségével külföldön korábban termékoltalommal védett gyógyszertermékekre a külföldi oltalom hátralévő időtartamára lehet Magyarországon oltalmat szerezni. Az 1993-ban megkötött magyar-amerikai szellemi tulajdonvédelmi megállapodás alapján a termékoltalmi tilalmat eltörlő szabályozással egyidejűleg kellett bevezetni ezt az oltalmi formát. A megállapodás megkötésénél a lehetőségekhez képest figyelembe vették a hazai ipar érdekeit; ezáltal került be a jogszabályba néhány korlátozó szabály, ezek között több olyan, amely az átmeneti oltalom megszerzésének feltételeit időben is korlátozza. Az átmeneti oltalom részletes szabályait tartalmazó Sztn 2. szerint az alapul szolgáló külföldi szabadalom nemcsak amerikai, hanem bármely külföldön megszerzett szabadalom lehet, a Párizsi Uniós Egyezmény szerinti egyenlő elbánás követelményének megfelelően. Az átmeneti oltalom sajátos jellege megkívánta, hogy az Országos Találmányi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), mint engedélyező hatóság részletesen kidolgozza a Hivatalon belüli szabályokat, s gondoskodjon arról, hogy a szabályozásnak a „rendes” szabadalmak megszerzésétől eltérő részleteiről az érdekeltek - azaz a szabadalmi elbírálók és a bejelentők ill. képviselőik egyaránt - megfelelő tájékoztatást kapjanak. Az átmeneti oltalom megszerzésének szabályai szerint szerzett szabadalom az oltalom megadása után belesimul a szokásos úton szerzett magyar szabadalmak közé. A megadás után sok évig kell együtt élni az így szerzett szabadalmakkal, tehát még akkor is jól kell majd ismerni ezeket a szabályokat, amikor lejár az átmeneti oltalom iránti kérelmek benyújtására rendelkezésre álló 1 éves időtartam. TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK Az Sztn 2.21-27. §-ában rögzített szabályok szerint lehet az átmeneti szabadalmi oltalmat megszerezni. A szabályozás értelmében az oltalom keletkezését, a megszerzéséhez szükséges feltételeket, illetve időtartamát, valamint fenntartását tekintve különböznek az átmeneti oltalomra vonatkozó előírások az általános szabályok szerint megadott szabadalmakkal kapcsolatos rendelkezésektől. Nincs eltérés az oltalom terjedelmére, korlátáira és megszűnésére, valamint a jogutódlásra, a hasznosítási szerződésre és a bitorlásra vonatkozó szabályok esetén, továbbá a szabadalmi ügyekben való bírósági eljárások esetén, amikor az Szt.-t, valamint az Szt. végrehajtásáról szóló rendeletet kell megfelelően alkalmazni. (Sztn 2. 24. §) Az átmeneti szabadalmi oltalom iránti kérelem benyújtásának és az oltalom megszerzésének szigorú feltételei vannak. A kérelmezőnek mindenekelőtt rendelkeznie kell egy olyan gyógyszertermékre vonatkozó szabadalommal, amelyet valamely külföldi országban engedélyeztek. Ezt a gyógyszertermékre vonatkozó és az átmeneti szabadalmi oltalom alapjául felhasználható termékszabadalmat meg kell szerezni 1995. július elsejéig. Az így megszerzett szabadalom elsőbbsége 1987. január 1. és 1993. július 1. között kell legyen (Sztn 2. 21. §-ának a) és b) pontja). Az átmeneti szabadalmi oltalom alapjául szolgáló szabadalom megszerzése és az alapul szolgáló szabadalom
