Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 3. szám - Dr. Palágyi Tivadar: Fellebbezési eljárás a Német Szövetségi Köztársaságban szabadalmi ügyekben
Fellebbezési eljárás a Német Szövetségi Köztársaságban 19 2.8. A Szabadalmi Bíróság az eljárás lefolytatása során nyert meggyőződése alapján szabadon határoz. A határozat csak olyan tényeken és bizonyítási anyagon alapulhat, amelyekkel kapcsolatban a feleknek módjukban állt nyilatkozni. A határozatban meg kell jelölni azokat az okokat, amelyek lényegesek voltak a bírói meggyőződés kialakításában. A Szabadalmi Bíróság határozatait a szóbeli tárgyalás befejezésekor, vagy pedig egy akkor meghatározandó időpontban kell kihirdetni. Ez az időpont csak akkor haladhatja meg a három hetet, ha ezt fontos okok, elsősorban az ügy terjedelme vagy nehéz volta indokolják. A döntéseket a feleknek hivatalból kell kézbesíteni. Az ítélethirdetés helyett megengedett a döntés kézbesítése is. Ha a Szabadalmi Bíróság szóbeli tárgyalás nélkül dönt, a kihirdetést kézbesítés helyettesíti. A döntésben előforduló írás- és számhibákat vagy hasonló nyilvánvaló pontatlanságokat a Szabadalmi Bíróságnak ki kell javítania. A javításokról előzetes szóbeli tárgyalás nélkül lehet dönteni. A kijavítást a határozaton és a másolatokon fel kell jegyezni. Ha a határozatban ismertetett tényállás egyéb pontatlanságokat vagy zavarosságokat tartalmaz, a határozat kézbesítésétől számított két héten belül lehet kérni azok kiigazítását. Erről a Szabadalmi Bíróság bizonyításfelvétel nélkül végzésben határoz. Ennek megszövegezésében csak azok a bírók vehetnek részt, akik a helyesbíteni kért határozat meghozatalában közreműködtek. A kiigazító végzést a határozaton és annak másolatain feljegyzik. II. ELJÁRÁS A SZÖVETSÉGI LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ELŐTT 1. FELÜLVIZSGÁLATI ELJÁRÁS 1.1. A Szabadalmi Bíróságnak azok a döntései támadhatók meg felülvizsgálati kérelemmel a Szövetségi Legfelsőbb Bíróságnál, amelyekben ezt a Bíróság megengedi. Ilyen eset forog fenn, ha alapvető jelentőségű jogi kérdésben kell határozni, vagy ha a jogfejlődés vagy az egységes joggyakorlat biztosítása érdekében a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság határozatára van szükség. Nem alapvető jelentőségű jogi kérdés az olyan ügy, amely gazdasági vagy műszaki vonatkozású; a fontosságnak jogi szempontból kell fennállnia. Alapvető jelentőségű az olyan ügy, amelyben a szabadalmi jog fogalmainak értelmezését és elhatárolását érintő jogi kérdésről van szó. Ilyen jogi kérdés például a gyógyászati eljárások, az állattenyésztési eljárások és a számítógépprogramok szabadalmazhatóságának kérdése. A jogfejlődés biztosítása a Szabadalmi Bíróság Fellebbezési Tanácsainak is feladata. Akkor lehet szükség a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság határozatára, ha a Szabadalmi Bíróság illetékességi körét meghaladó kérdésről, így pl. a bitorlási perek számára is jelentőséggel bíró kérdésről vagy nem szabadalomjogi kérdésről van szó. 1.2. A fellebbezési tanácsok határozatai ellen nincs szükség a felülvizsgálat külön engedélyezésére, ha az alábbi eljárási hiányosságokat kifogásolják:- a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerű, vagyis a fellebbezési tanács nem az előírt összetételben hozott határozatot;- a határozathozatalban olyan bíró működött közre, aki a törvény erejénél fogva ki volt zárva a bírói tevékenység gyakorlásából vagy akit elfogultsági aggály miatt kizártak;- az eljárásban az egyik felet nem a törvény előírásai szerint képviselték;- a határozatot olyan szóbeli tárgyalás alapján hozták, amelyen megsértették az eljárás nyilvánosságának előírásait; vagy- a határozat nem tartalmaz indokolást. 1.3. A felülvizsgálathoz a fellebbezési eljárásban résztvevő feleknek van joga. A felülvizsgálati kérelmet csak arra lehet alapozni, hogy a határozat törvénysértő. Ilyen esetről van szó, amikor valamely anyagi jogi vagy eljárásjogi szabályt nem helyesen alkalmaztak vagy egyáltalán nem vettek figyelembe. A felülvizsgálati kérelmet a bírósági határozat kézbesítésétől számított egy hónapon belül írásban kell a Szövetségi Legfelsőbb Bíróságnál benyújtani. A felülvizsgálati kérelmet indokolni kell. Az indokolás benyújtásának határideje egy hónap a felülvizsgálati kérelem benyújtásának napjától számítva, és kérelemre meghosszabbítható. Az indokolásnak tartalmaznia kell a bírósági határozat megtámadásának, valamint megváltoztatásának vagy hatályon kívül helyezésének okát és a megsértett jogszabály megjelölését. Ha a felülvizsgálati kérelmet az eljárásban elkövetett törvénysértésre alapozzák, ismertetni kell azokat a tényeket, amelyek a törvénysértést okozták. 1.4. A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság előtt a feleknek a Legfelsőbb Bíróság elnöke által elfogadott névjegyzékben szereplő ügyvéddel kell képviseltetniük magukat. Csupán a felülvizsgálati eljárás visszavonását lehet képviselő nélkül joghatályosan megtenni, ha ilyen személyt még nem jelöltek meg. Szabadalmi ügyvivő a felülvizsgálati eljárásban nem jogosult a felek képviseletére, csupán az ügyvéddel működhet együtt, és a szóbeli tárgyaláson kaphat szót. 1.5. A felülvizsgálati eljárás halasztó hatályú, vagyis a megtámadott határozat mindaddig nem léphet hatályba, amíg a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem tárgyában nem dönt.
