Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 3. szám - Dr. Palágyi Tivadar: Fellebbezési eljárás a Német Szövetségi Köztársaságban szabadalmi ügyekben
18 dr. Palágyi Tivadar 2.4. A keresetről a Szabadalmi Bíróság határozatban intézkedik. A kereset megengedhetősége kérdésében közbenső ítéletben már korábban is lehet határozni. Az ítéletben az eljárási költségekről is egységesen kell intézkedni. A perérték megállapítására a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság előtti felfolyamodási eljáráshoz van szükség, mert a másodfokú bírósági eljárás illetéke a perértéktől függ. Ezzel szemben a Szabadalmi Bíróság előtti eljárásban nem állapítható meg perérték, mert az illeték - mint fentebb már említettük - a perértéktől függetlenül mindig 500 DM. A megsemmisítési eljárásban a perértéket a korábbi Birodalmi Legfelsőbb Bíróság nem a felperesnek a szabadalom megsemmisítésével kapcsolatos gazdasági érdeke szerint, hanem a szabadalom általános értéke alapján állapította meg, és a szabadalomból a teljes oltalmi idő alatt származó általános hasznot vette figyelembe. Ezzel szemben a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság abból a gazdasági érdekből indul ki, amely a köz részéről a szabadalomnak az oltalmi idő hátralevő részére történő megsemmisítésével kapcsolatban fennáll, és így a perérték az említett időtartamtól függően, valamint az első és a másodfokon is eltérő lehet. A kényszerengedély-eljárásban a perérték attól függ, hogy a licenciavevő milyen mértékben érdekelt a találmány hasznosításában, illetve hogy abból saját vállalata számára milyen haszon származik. A megsemmisítési eljárás illetékét semmilyen esetben - tehát a fellebbezés sikere esetén - sem fizetik vissza. Eljárási költségként mind a bíróság költségeit, mind a felek bíróságon kívüli költségeit meg kell állapítani. A költségekre vonatkozó határozatban a bíróság megállapítja, hogy az egyik fél bíróságon kívüli költségeit a másik fél milyen mértékben térítse meg. 2.5. Egyes személyek kizárásával és elutasításával kapcsolatban a Polgári Perrendtartás előírásai érvényesek. A fellebbezési eljárásban bíróként az is ki van zárva, aki a Szabadalmi Hivatal előtti előzetes eljárásban közreműködött, illetve a megsemmisítési eljárásban az a bíró, aki a Szabadalmi Hivatalban vagy a Szabadalmi Bíróságon a szabadalom engedélyezésével kapcsolatos eljárásban vagy a felszólalási eljárásban közreműködött. Egy bíró kizárása felől az a tanács dönt, amelyhez a kizárandó tartozik. Ha a tanács a kizárt tag kiválása miatt határozatképtelenné válik, az ügyben a Szabadalmi Bíróság egy háromtagú fellebbezési tanácsa dönt, amelynek valamenynyi tagja jogász. 2.6. A Szabadalmi Bíróság a rendelkezésére álló öszszes lehetőséget kihasználva a határozat szempontjából valamennyi lényeges körülményt köteles vizsgálni; ehhez igénybe veheti a közigazgatási hatóságok, különösen a Szabadalmi Hivatal vagy más bíróságok segítségét. E munkához tartozik a szabadalom-engedélyezési és -megsemmisítési eljárásban az irányadó technika állásának a megállapítása is. A tényállás hivatalból való megállapításának kötelezettsége alapján mindezt a Szabadalmi Bíróságnak magának kell megtennie, ezért - meghatározott kivételektől eltekintve - nem jogosult arra, hogy az ügyet további vizsgálat céljából a Szabadalmi Hivatalnak visszaadja, hanem alapvetően saját magának kell a szükséges vizsgálatokat elvégeznie. Kivételt képez az az eset, amikor a felderített technika állása a bejelentés visszautasításához nem elegendő, de olyan szabadalmi osztályokban, amelyekbe a találmányi goldolat szintén besorolható, nyilvánvalóan nem végeztek újdonságvizsgálatot. A Szabadalmi Bíróságnak az a kötelessége, hogy a tényállást hivatalból felderítse, a feleket nem mentesíti azon kötelezettség alól, hogy ismertessék azt a tényállást, amelyre keresetüket alapozzák, és közreműködjenek a határozathoz szükséges körülmények felderítésében. A felek közreműködési kötelessége a határozat szempontjából fontos körülmények bizonyítására is kiterjed. Ezért a bíróság felszólíthatja a feleket, hogy állításaikat bizonyítékokkal támasszák alá, de nincs kötve a felek bizonyítási indítványaihoz, és más bizonyítékokat is figyelembe vehet. 2.7. A tanácselnök vagy az általa kijelölt tanácstag a Polgári Perrendtartás szabályainak megfelelően a szóbeli tárgyalásra szakértőket és olyan tanúkat is meghívhat, akikre valamelyik fél hivatkozott. A Szabadalmi Bíróság a szóbeli tárgyaláson bizonyítást és ennek keretében tanúkat és szakértőket hallgathat ki, szemlét folytathat le és okmányokat is figyelembe vehet. A bíróság megfelelő esetekben már a szóbeli tárgyalás előtt lefolytathat bizonyítási eljárást egyik tagjának mint megbízott bírónak az útján, vagy pedig az egyes bizonyítási kérdések megjelölése mellett egy másik bíróságot kérhet fel a bizonyítási eljárás lefolytatására. A bizonyítási határidőkről a feleket értesítik, akik a bizonyítási eljárásban részt vehetnek, és a tanúknak és a szakértőknek feltehetnek az ügyet előmozdító kérdéseket. Ha a szóbeli tárgyalás határidejét meghatározták, a feleket legalább két héttel korábban meg kell hívni a tárgyalásra. Sürgős esetekben a tanácselnök ezt a határidőt lerövidítheti. A tárgyalást akkor is megtartják, ha valamelyik fél azon nem vesz részt; a tárgyalásra szóló meghívóban erre a körülményre külön ki kell térni. A szóbeli tárgyalást a tanácselnök nyitja meg és vezeti le, aki vagy maga ismerteti az iratok tartalmának lényegét, vagy pedig ezt a feladatot egy előadóra bízza. Ezután a felek adják elő kérelmeiket és azok indokolását. A tanácselnök köteles a tanács bármelyik tagjának megengedni, hogy kérdéseket tegyen fel. Az ügy megtárgyalása után az elnök berekeszti a szóbeli tárgyalást. Minden szóbeli tárgyalásról és bizonyításfelvételről jegyzőkönyvet kell készíteni. A szóbeli tárgyaláson a bíróság egy alkalmazottja jegyzőkönyvvezetőként vesz részt. A tanácselnök rendelkezése alapján eltekinthetnek jegyzőkönyvvezető igénybevételétől; ilyenkor egy bíró vezeti a jegyzőkönyvet.
