Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 3. szám - Dr. Palágyi Tivadar: Fellebbezési eljárás a Német Szövetségi Köztársaságban szabadalmi ügyekben
16 dr. Palágyi Tivadar hat, mint a Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban. E szabály alól kivételt jelent, hogy a felszólaló a felszólalási jogcímét a Bíróság előtt sem változtathatja meg. Új leírást, főleg új szabadalmi igénypontokat is be lehet nyújtani. Ha egy bejelentő az elővizsgáló azon felszólítását, hogy korlátozza igénypontjait, nem teljesítette, ezt a mulasztást a fellebbezési eljárásban helyrehozhatja. Ha ilyen korlátozás után a Bíróság a szabadalmat engedélyezhetőnek találja, a megtámadott határozatot hatálytalanítani kell, és a szabadalmat meg kell adni. Ha az új igénypontoknak megfelelően a leírást is módosítani kell, de ha a bejelentő a szükséges változtatásokat nem végzi el és azokat a szóbeli tárgyaláson sem terjeszti elő, mert a tárgyaláson nem jelenik meg, a fellebbezést el kell utasítani. Az érdemi vizsgálat eredményeként a fellebbezést mint megalapozatlant el kell utasítani, vagy pedig a fellebbezésnek helyt kell adni. A fellebbezés ügyében mindig végzéssel kell határozni. A döntés lehet a nem megengedhető fellebbezés visszautasítása, a megalapozatlan fellebbezés elutasítása vagy a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése és újbóli vizsgálatra és döntésre való visszaadása a Hivatalnak, vagy a hivatali határozat hatályon kívül helyezése és - amennyiben szükséges - a Bíróság határozatával való helyettesítése. A Szabadalmi Bíróság a fellebbezést akkor utasítja vissza, ha az nem megengedett, vagy nem kellő időben és formában nyújtották be. Az ilyen határozatot a felek írásbeli meghallgatása után szóbeli tárgyalás nélkül lehet kiadni. A megengedett, de érdemileg nem megalapozott fellebbezést mint megalapozatlant kell elutasítani. Ha a fellebbezés megalapozott, a Szabadalmi Bíróságnak érdemben kell az ügyben döntenie olyan módon, hogy ezzel az ügy lezárható legyen. A lezáró döntés a megtámadott határozatot általában hatályon kívül helyezi és egyidejűleg megváltoztatja. A Bíróság ilyenkor a kért szabadalmat engedélyezheti vagy a bejelentést visszautasíthatja. Ha a Bíróság a felszólaló fellebbezésének csak részben ad helyt és a megtámadott szabadalmat csak korlátozott terjedelemben adja meg, ezt a határozatban kifejezésre kell juttatni. Ha a fellebbezés megalapozottnak bizonyul, a Szabadalmi Bíróság kivételesen arra is szorítkozhat, hogy a hatályon kívül helyezett hivatali határozatnak saját határozattal való pótlása helyett közölje a Hivatallal a szükséges intézkedéseket. A bejelentés tárgya szabadalomképességének megítélése szempontjából jelentőséggel bíró, újonnan megállapított technika állásának felderítése esetén a Szabadalmi Bíróság nem köteles az ügyet a Szabadalmi Hivatalnak visszautalni, mert ilyen esetben maga is hozhat az ügyet lezáró döntést. Ha a Szabadalmi Hivatal még nem döntött végleg az ügyben, a Szabadalmi Bíróság a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezheti és az ügyet további vizsgálat céljából a Hivatalnak visszautalhatja. Az ügy akkor is viszszautalható a Hivatalnak újbóli határozathozatal céljából, ha a hivatali eljárásban lényeges hibát követtek el. Ilyen hiba lehet például, ha a hivatali határozat nincs kellően indokolva, vagy ha megtagadták a szóbeli tárgyalást, vagy ha az elővizsgáló nem bizonyította, hogy szakember számára általánosan hozzáférhetők azok az ismeretek, amelyekre a találmányi szint hiányát alapozta. A megtámadott határozat hatályon kívül helyezhető és az ügy további vizsgálat céljából a Szabadalmi Hivatalnak visszautalható, ha olyan új tények és bizonyító adatok váltak ismertté, amelyek lényegesek a döntés szempontjából. A fellebbezés ügyében kiadott döntést mindig indokolni kell. Ennek elmulasztása kötelezővé teszi a bírósági határozat hatályon kívül helyezését. A határozatban meg kell adni azokat az indokokat, amelyek a tények megléte vagy nemléte fölötti bírói meggyőződés kialakításában mértékadók voltak. Az indokolásnak ezért ki kell térnie a felek által előadott tényekre, a hivatalból megállapított körülményekre és adott esetben a benyújtott bizonyítékokra. Ki kell belőle tűnnie, hogy milyen ténybeli megállapítások és jogi megfontolások voltak mérvadók a döntés meghozatalában. Ki kell fejteni a Bíróság álláspontját, és azt meg kell indokolni a felek és a Hivatal eltérő álláspontjával szemben. A Szabadalmi Bíróság határozata a fellebbezési határidő lejártával jogerőssé válik. A jogerőre emelkedés időpontjáig a bejelentést még visszavonhatják, aminek az a következménye, hogy a már kiadott határozatok - külön hatályon kívül helyezés nélkül is - hatástalanná válnak. A Szabadalmi Bíróság által engedélyezett vagy fenntartott szabadalom megsemmisítési keresettel megtámadható, adott esetben a felszólalási eljárásban részt vevő felszólaló által is. 1.10. A Szabadalmi Bíróság a költségek ügyében csak akkor határoz, ha a fellebbezési eljárásban több fél vesz részt. Ha az eljárásban csupán a bejelentő vesz részt - mint például egy elutasító végzés ellen benyújtott fellebbezés esetén -, a költségek ügyében nem hozható határozat, mert ilyenkor a bejelentőnek kell a költségeket viselnie, és siker esetén i s csak a fellebbezési illeték utalható vissza számára. A törvényi szabályozás abból indul ki, hogy a fellebbezési eljárás által okozott költségeket alapvetően maguknak a feleknek kell viselniük. Ha azonban több fél vesz részt az eljárásban, így például a szabadalmas egyrészről és a felszólaló másrészről, vagy a kérelmező és az ellenérdekű fél, a költségeket - ha ez méltányos - a felek egyikére lehet részben vagy teljesen terhelni. A fellebbezésnek a fellebbezési határidő lejárta utáni visszavonása önmagában nem indokolja a fellebbezési illeték visszafizetését. Visszajár azonban a felebbezési illeték, ha az ügyet a Szabadalmi Hivatal hibásan kezelte. Az illeték visszafizetését indokolttá tevő eljárási hibák például az alábbiak: a fellebbezőt jogi meghallgatásra
