Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 3. szám - Dr. Palágyi Tivadar: Fellebbezési eljárás a Német Szövetségi Köztársaságban szabadalmi ügyekben
Fellebbezési eljárás a Német Szövetségi Köztársaságban 17 vonatkozó igényében hátrányosan korlátozták, különösen, ha a bejelentést előzetes végzés nélkül utasította vissza a Hivatal; a hivatali végzésből nem állapítható meg egyértelműen a kifogás milyensége és terjedelme; a Hivatal a bejelentést feltalálói tevékenység hiánya miatt utasította viszsza, és ezt az elővizsgáló kizárólag az általa leírt szakmai ismeretekre alapozta anélkül, hogy bizonyította volna ezeknek az ismereteknek az elsőbbségi időpont előtti nyilvánosságra jutását. Ha a Szabadalmi Bíróság megállapítja, hogy az eljárás költségeit az egyik félnek részben vagy egészben viselnie kell, az illető fél azoknak a költségeknek a megtérítésére köteles, amelyek méltányos mérlegelés alapján szükségesek voltak. 2. MEGSEMMISÍTÉSI, MEGVONÁSI ÉS KÉNYSZERENGEDÉLY-ELJÁRÁS 2.1. A szabadalom-megsemmisítési vagy -megvonási, valamint a kényszerengedély-adási eljárásokat keresettel kell megindítani a szabadalmi lajstromban bejegyzett szabadalmas ellen. Nem lehet megsemmisítési keresetet indítani egy szabadalom ellen, ha a felszólalás határideje még nem járt le, vagy ha egy felszólalási eljárás még folyamatban van. A keresetet a Szabadalmi Bíróságnál írásban kell benyújtani annyi példányban, hogy az alperesek is kaphassanak egy-egy példányt, mert a Bíróság hivatalból továbbít minden iratot az alpereseknek. A keresetben meg kell jelölni a felperest, az alperest és a perértéket. A keresetnek határozott kérelmet kell tartalmaznia, és közölnie kell az indokolás alapját képező tényeket és a bizonyító anyagot. Ha a kereset ezeknek a követelményeknek nem teljes mértékben felel meg, a tanács elnökének fel kell szólítania a felperest a hiányok meghatározott időn belüli pótlására. A keresettel együtt a hivatalos tarifa szerinti 500 DM illetéket is le kell róni; ennek elmulasztása esetén a kereset olyannak minősül, mintha nem is nyújtották volna be. Az illeték összege akkor is 500 DM, ha a kereset több szabadalom ellen irányul. A külföldön lakó felperesnek az alperes számára és kérésére az eljárási költségek tekintetében biztosítékot kell nyújtania. Ennek összegét a Szabadalmi Bíróság méltányossági mérlegelés alapján állapítja meg, és annak befizetésére határidőt tűz ki, amelynek elmulasztása esetén a kereset visszavontnak minősül. 2.2. A szabadalom-megsemmisítési és -megvonási, valamint a kényszerengedély-ügyekben a kérelmező a felperes, míg a szabadalmas az alperes. Az eljárás tehát kontradiktórius jellegű. Felperes bárki lehet. Minthogy a keresetet a lajstromba bejegyzett szabadalomtulajdonos ellen kell benyújtani, csak a lajstromban feltüntetett szabadalmas lehet az alperes. A szabadalom-megsemmisítési és -megvonási, valamint a kényszerengedély-ügyekben a képviselet első fokon nem, csak a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság előtt lefolytatott másodfokú eljárásban kötelező. Természetesen az elsőfokú eljárásban is jogosult bármelyik fél meghatalmazottal képviseltetni magát. A bíróság elrendelheti a kötelező képviseletet. Külföldiek számára a képviselet a Szabadalmi Bíróság előtt is kötelező. Az eljárás a periratnak a Szabadalmi Bíróságnál való benyújtása és a tarifa szerinti illeték lerovása után válik „peresítetté”. A német nyelven megfogalmazott keresetet a felperesnek vagy képviselőjének sajátkezűleg kell aláírnia. Megsemmisítési keresetet a felszólalási eljárások lefolytatása, illetve a felszólalási határidő lejárta után lehet benyújtani bármikor a szabadalom oltalmi ideje alatt, sőt adott esetben még a szabadalom megszűnése után is. Csupán a szabadalom megvonása iránti kereset benyújtásánál van két év várakozási idő a kényszerengedély jogerős megadása után. A felperes a keresetet az eljárás bármelyik szakaszában visszavonhatja. A megsemmisítési eljárásban nincs lehetőség arra, hogy a felek az eljárás beszüntetése céljából a bíróság előtt megegyezzenek, mert a szabadalom érvényessége tekintetében a felek hatályosan nem állapodhatnak meg. 2.3. A Szabadalmi Bíróság a keresetet továbbítja az alperesnek, és felszólítja, hogy egy hónapon belül nyilatkozzék. Ha az alperes ezt elmulasztja, szóbeli tárgyalás nélkül lehet a keresetről dönteni; ebben az esetben a felperes állításait bizonyítottnak lehet tekinteni. Ha az alperes időben válaszol a keresetre, válasziratát a Bíróság továbbítja a felperesnek. A kereseten és a válasziraton kívül a felek a per tárgyával kapcsolatban további iratokban is állást foglalhatnak, tényszerű állításokat tehetnek és bizonyítékokat szolgáltathatnak. A bíróságnak elő kell segítenie az eljárás lefolytatását és a peranyag összegyűjtését. A tényállást a felek közreműködésével hivatalból kell felderítenie a keresetek és bizonyítékok keretein belül. A tanácselnöknek vagy egy általa meghatározott tanácstagnak minden intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy az ügyet lehetőleg egyetlen szóbeli tárgyaláson vagy egyetlen tanácsülésen el lehessen intézni; a feleknek azonban lehetőséget kell biztosítani ahhoz, hogy azokkal a tényekkel és bizonyítékokkal kapcsolatban, amelyekre a bíróság határozatát alapozza majd, a szóbeli tárgyaláson vagy - ha ilyet nem tartanak - egy számukra megadott határidőn belül írásban nyilatkozzanak. A Szabadalmi Bíróság a megsemmisítési és megvonási, valamint a kényszerengedély-ügyekben általában szóbeli tárgyalás alapján határoz; a felek beleegyezése esetén azonban szóbeli tárgyalás nélkül is lehet határozni. Ha a szóbeli tárgyaláson valamelyik meghívott fél nem vesz részt, a tárgyalást nélküle is lefolytatják.
