Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 1. szám - Tanulmányok. Dr. Ficsor Mihály: Az iparjogvédelmi és a szerzői jogi szabályok átfogó felülvizsgálata
8 dr. Ficsor Mihály mechanizmus bevezetése idején, a vonatkozó nemzetközi egyezmények figyelembevételével készítették elő és fogadtatták el. Fogantatásuk viszonylag kedvező körülményeinek köszönhetően e jogszabályok nem váltak a piacgazdaság kiépüléséhez vezető folyamat fékezőivé vagy akadályozóivá, s a legutóbbi időkig alkalmasak voltak - kisebb-nagyobb korrekciókkal - a nemzetközi jogfejlődés eredményeinek befogadására, hasznosítására is. Napjainkra azonban e joganyag nagymértékben meghaladottá, korszerűtlenné vált, alapos felülvizsgálata és újraalkotása elengedhetetlen ahhoz, hogy a piacgazdaság és a nemzetközi együttműködés követelményeivel összhangba hozzuk. Ennek indokai (és a felülvizsgálat főbb szempontjai) röviden a következők. a) A szabályozás fogalomrendszerét és alapelveit össze kell egyeztetni mai gazdasági és alkotmányos berendezkedésünkkel. Ez azt is jelenti, hogy az új körülmények közt meg kell találni azt az elméleti alapot a szabályozásra, amely egységes szemléleti keretbe foghatja a különböző tárgyú részletszabályokat, és harmonizál az említett gazdasági, illetve alkotmányossági követelményekkel. b) Az iparjogvédelmi és a szerzői jogok érvényesítésére szolgáló eszközrendszer - a már megtett kezdeti lépések ellenére - a piacgazdaság gyorsan változó viszonyai közepette nem vagy csak csekély fokban alkalmas a súlyos károkat okozó jogsértésekkel szembeni hatékony fellépésre. Fontos előrelépés volt a szerzői jogi és a szomszédos jogok védelmének a Büntető Törvénykönyv ez évi módosításával (1993. XVII. tv.) történt megerősítésére, továbbá vámjogszabályaink kiegészítése a szerzői jogra vonatkozó szabályok megsértésével sokszorosított hangfelvételek vámkezelési tilalmára vonatkozóan. Ajogérvényesítés hatékonysága érdekében ugyanakkor szükség van a szerzői és az iparjogvédelmi jogok természetéhez igazodó rendelkezésekre a gyors polgári jogi fellépés lehetőségét biztosító ideiglenes intézkedéssel és előzetes bizonyítással kapcsolatban. Elengedhetetlen továbbá az iparjogvédelmi oltalom büntetőjogi és vámjogi megerősítése is. c) A szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos feladatok ellátására hivatott intézményrendszerünk is felülvizsgálatra szorul, mind a szerzői jog, mind pedig az iparjogvédelem területén. A szerzői és a szomszédos jogok adminisztrációja terén a nyugat-európai és más fejlett országokban az az általános gyakorlat, hogy a kormányzati, illetve a magánjogi jogosultakra tartozó - azaz az egyedileg nem gyakorolható szerzői és szomszédos jogok közös (kollektív) kezelésével kapcsolatos - feladatokat nem ugyanaz a szervezet látja el. Szükség van az ettől a gyakorlattól eltérő jelenlegi magyarországi szabályozás és struktúra felülvizsgálatára. A nemzetközi tapasztalatok (így a Szellemi Tulajdon Világszervezete által e tárgyban kiadott iránymutató összeállítás, az Igazságügyi Minisztérium által a holland, a német, az osztrák, a svájci és a svéd igazságügyi tárcák megkeresésével lefolytatott jogösszehasonlító felmérés, valamint a Szellemi Tulajdon Világszervezete által ez év szeptemberében a közép-európai országok számára szervezett szeminárium) azt mutatják, hogy az állam, a kormányzat feladatai a szerzői joggal kapcsolatban főleg a nemzetközi együttműködésben való részvételre, a jogszabályok előkészítésére és a kollektív jogkezelést végző szervezetek felügyeletére szorítkoznak. Ezektől eltérő-és magánszervezetekre tartozó - feladatot jelent a praktikus okoknál fogva egyedileg nem gyakorolható szerzői és szomszédos jogok ún. kollektív adminisztrációja. A kollektív jogkezelést végző szervezetek általában részletes szabályok hatálya alá esnek, és viszonylag kiterjedt, több szempontot is érvényesítő állami felügyelet alá tartoznak. Nem zárható ki annak lehetősége, illetőleg szükségessége, hogy e szervezetek bizonyos körben - államinak nem minősülő - közfeladatokat is ellássanak. Mindezekre figyelemmel szükséges a kollektív jogkezelést végző szervezetekre vonatkozó átfogó szabályozás kialakítása. Ennek során meg kell vizsgálni, hogy menynyiben és miként érvényesülhet a kollektív jogkezelésben az érintett jogosultak egyesülési és társulási szabadsága. Garantálni kell, hogy a jogkezelést végző szervezetek túlzott felaprózódásával ne enyésszenek el a szerzői és a szomszédos jogok kollektív adminisztrációjában rejlő előnyök, továbbá hogy a jelenlegi struktúra átalakítása semmiképp se okozzon zavarokat az érintett jogok kezelésében. Meg kell vizsgálni, hogy - a szabályozás várható terjedelmére, összetettségére és nagyobb fokú változékonyságára figyelemmel - e szervezeti szabályokat az anyagi jogi rendelkezéseket megállapító szerzői jogi törvénybe foglaljuk-e (mint pl. a francia törvény), vagy külön törvényben határozzuk-e meg (ahogy ezt pl. a német jog is teszi). Az iparjogvédelem területén kisebb horderejű szervezeti reformokra van szükség. Egyrészt iparjogvédelmi hatóságunknak fel kell készülnie az európai szabadalmak engedélyezéséről szóló, 1973. évi Müncheni Egyezményhez való (az Európai Megállapodásban is előírt) csatlakozásunkra. A megállapodáshoz való csatlakozást követően ugyanis a nemzeti szabadalmi hivatali funkciók várhatóan nagymértékben átstrukturálódnak: a korábban alaptevékenységnek minősülő szabadalomengedélyezési tevékenység a nemzeti úton tett bejelentések elapadása folytán háttérbe fog szorulni, s előtérbe kerülnek majd a hivatal nemzetközi, jogi, dokumentációs és információs feladatai. Másrészt az iparjogvédelem fejlett infrastruktúrájához hozzátartozik az ezen a területen kifejtett speciális - műszaki szaktudást igénylő - jogi képviseleti tevékenység magas szintű, korszerű szabályozása. Ezért törvényt kell alkotni a szabadalmi ügyvivőkről, létrehozva hivatásrendi kamarájukat, illetőleg lehetővé téve azt, hogy tevékenységüket korszerű, a nemzetközi példákkal összhangban álló szervezeti keretek közt folytathassák. d) Mind az európai iparjogvédelmi és szerzői jogi integráció elmélyülése, mind pedig az univerzális jogegyesítés
