Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)

1994 / 1. szám - Tanulmányok. Dr. Ficsor Mihály: Az iparjogvédelmi és a szerzői jogi szabályok átfogó felülvizsgálata

Az iparjogvédelmi és a szerzői jogi szabályok

9

kibontakozása olyan jogharmonizációs kötelezettségeket ró hazánkra, amelyek teljesíthetetlenek a jelenlegi szabályozás keretei közt.

Az Európai Megállapodás 67. és 68. cikkei előírják, hogy jogszabályainkat közelíteni kell a Közösség jogszabályaihoz, a megállapodás 65. cikke pedig ezt az általános jogharmonizációs kötelezettséget a szerzői jog és az iparjogvédelem területén külön is, a szellemi tulajdon védelmi szintjére vonatkozó speciális szabályként is meghatározza.

Az iparjogvédelem területén ez azzal jár, hogy hazánknak 1996 végéig kérnie kell csatlakozását az európai szabadalmak engedélyezéséről szóló Müncheni Egyezményhez. Acsatlakozás következtében Magyarország területére kiterjedő hatállyal is be lehet majd nyújtani európai szabadalmi bejelentéseket. A csatlakozás jogalkotási feltétele, hogy a szabadalmaztatható találmány fogalmát illetően jogunkat összhangba hozzuk az egyezmény rendelkezéseivel, továbbá megalkossuk az európai szabadalmi bejelentésekre és szabadalmakra vonatkozó (döntően adminisztratív természetű) belső jogi szabályokat.

Emellett szükség lesz a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról és a tagállamok védjegyjogának közelítéséről kiadott irányelvek, valamint az ipari minták területén várható európai jogegységesítés figyelembevételére. Szabadalmijogunk újrakodifikálása során továbbá nagy hangsúllyal kell számításba vennünk a közösségi szabadalomról szóló, 1975. évi, Luxemburgi Egyezmény anyagi jogi rendelkezéseit is, annak ellenére, hogy ez az egyezmény még nem lépett hatályba. Ugyanez mondható el a közösségi védjegyre vonatkozó rendelettervezetről.

A szerzői jog és a szomszédos jogok területén szintén több európai irányelvre kell tekintettel lennünk. Már hatályban vannak a számítógépes programok védelmére vonatkozó, az ún. szomszédos jogokat és a bérleti, illetőleg a haszonkölcsönzési jogot szabályozó, valamint a műhold útján történő sugárzással és a kábeltelevíziózással kapcsolatos irányelvek; előkészítés alatt állnak a hang- és képfelvételek magáncélú másolásával, valamint a reprográfiával kapcsolatos szerzői jogi kérdéseket rendező, illetőleg a szerzői és a szomszédos jogi védelmi idő elemeléséről szóló irányelvek.

Természetesen a nemzetközi, univerzális szinten jelentkezőjogegyesítési elvárásoknak is eleget kell tennünk.

Az iparjogvédelem terén ez elsősorban a Szellemi Tulajdon Világszervezete égisze alatt készülő, a tagállamok szabadalmi és védjegyjogi jogszabályait egységesítő egyezménytervezetek, valamint az új növényfajták oltalmára létesült nemzetközi egyezmény (UPOV) 1991-ben felülvizsgált szövegének figyelembevételét követeli meg.

A Szellemi Tulajdon Világszervezetében a szerzői jogra vonatkozó nemzetközi megállapodások is kidolgozás alatt állnak. Az egyik az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Uniós Egyezményt egészítené ki egy - a szerzői jogok nemzetközi védelmi színvonalát emelő -jegyzőkönyvvel, a másik nemzetközi dokumentum pedig az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók jogainak egységes szabályozására irányulna.

Mindkét jogterületen figyelembe kell venni továbbá az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) ún. Uruguay-i Fordulója során a szellemi tulajdon védelmére vonatkozóan készített egyezmény tervezetét.

Szükség van egyes nemzetközi iparjogvédelmi és szerzőijogi egyezményekhez való csatlakozásunkra is (a védjegyek nemzetközi lajstromozásával, az új növényfajták védelmével, illetőleg az audiovizuális művek nemzetközi lajstromozásával kapcsolatban).

Ajogharmonizációt illetően végül engedjenek meg még két megjegyzést.

Egyrészt szeretném felhívni arra a komparatív szempontra a figyelmet, amely egyben kompetitiv is: a külföldi beruházások iránti versenyben a közép- és kelet-európai régióban fokozott jelentősége van annak, hogy a befektető milyen jogi környezettel találkozik, azt mennyire találja megnyugtatónak, megszokottnak. Ezért nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy a régió számos más országában már új, korszerű iparjogvédelmi és szerzői jogi törvényeket fogadtak el. Szabályozásunk korábbi relatív fejlettsége ennyiben vált hátránnyá: kevésbé volt sürgető az igény a változtatásra. A kis lépéseket néha - úgy tűnik - nehezebb megtenni, mint a nagy ugrást végrehajtani.

Másrészt szeretném eloszlatni az azzal kapcsolatos aggályt, hogy a kodifikáció során mennyiben lehet helye a csupán tervezett nemzetközi egyezmények figyelembevételének. Tudomásul kell vennünk, hogy ezek az egyezménytervezetek akkor is a nemzetközi jogfejlődés - jogösszehasonlításra épülő-alapvető dokumentumai, ha nem válnak végül hatályos nemzetközi joggá. Ha a jogfejlődést kívánjuk követni, nem mellőzhetjük azokat a nemzetközi tapasztalatokat, amelyeket e tervezetek a különböző államok szakértői által elismerten megtestesítenek, magukban foglalnak.

e) A tudomány és a technika rohamléptekkel haladó fejlődése olyan kihívások elé állítja ezt a jogterületet, amelyekre az 1960-as években fogant jogszabályok talaján aligha adható válasz. Elegendő e körben példaként utalni a biotechnológiai találmányokra, illetőleg a digitális technikának a szerzői művek felhasználását forradalmasító hatására.

4. A kormányhatározat az előzőekben kifejtett szempontokra figyelemmel irányozza elő azokat a feladatokat, amelyeket iparjogvédelmünk és szerzői jogunk átfogó reformja érdekében végre kell hajtani.

a) 1994 végéig el kell készíteni a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény tervezetét, továbbá felül kell vizsgálni a védjegyről szóló 1969. évi IX. törvényt, az ipari minták oltalmáról szóló 1978. évi 28. törvényerejű rendeletet és az újításokról szóló 78/1989. (VII. 10.) MT rendeletet.