Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Pozsonyi Frigyes: A szabadalmi fórumrendszer történeti alakulása Magyarországon
A szabadalmi fórumrendszer történeti alakulása Magyaországon 5 nyolc év után megszűnt; helyreállt az egységes szabadalmi rendszer a szolgálati találmányok díjazásának törvényes biztosítása mellett. Kisebb további módosítások után az 1969. évi II. törvény alapozta meg a ma is hatályos rendszert. Az addig bírósági hatáskörbe tartozó szabadalommegsemmisítési pereket és a negatív megállapítási kereseteket az OTH hatáskörébe utalta és megszüntette az OTH határozatainak a fővárosi bírósághoz való megfellebbezhetőségét. Az OTH határozatai meghozatalukkal jogerősek, de a Fővárosi Bírósághoz intézett megváltoztatási kérelemmel megtámadhatóak és a Fővárosi Bíróság e kérelemre különleges, egy jogi és két műszaki képesítésű hivatásos bíróból álló tanácsban hozott határozatai megfellebbezhetőek a legfelsőbb bírósághoz, amely egy rendes, csupán jogászokból álló tanácsban bírálja el a fellebbezést. Ebben a körben nyilván nincsen szükség arra, hogy ezt a rendszert közelebbről ismertessem, és ezért csupán a rendszer értékelésére vonatkozólag szeretnék néhány megjegyzést tenni. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy ezek a megjegyzések kizárólag a rendszer elvi alapjaira és a régebbi kétlépcsős fórumrendszerrel való összehasonlítására vonatkoznak és semmiképpen nem irányulnak a mai összetételben működő fórumok bármelyike munkájának értékelésére vagy netán bírálatára. Az 1969. évi II. törvény miniszteri indokolása az új fórumrendszer előnyeként emeli ki, hogy az új törvény „elkerüli azt a megoldást, hogy az Országos Találmányi Hivatalon belül szervezett egyik szervezeti egység határozatát a hivatal másik szervezeti egysége bírálja felül”. Nem vagyok feltétlenül meggyőződve arról, hogy ez az új megoldás valóban előnyt biztosít-e akár a szabadalmi joggyakorlat egységessége, akár az ügyek szakszerű elbírálása szempontjából. A technika mostani, erősen szétágazó és differenciált volta mellett igazán nem várható el a Fővárosi Bíróság szabadalmi tanácsának műszaki képesítésű tagjaitól, hogy például egy vegyész szakértői szinten tudjon megítélni műszaki kérdéseket a kémiai technológiától a gyógyszerkémián át a géntechnológiáig, és nyilván ugyanez mondható a gépész- vagy elektromérnök szakbíróról is a maguk területén. Ugyanakkor az Országos Találmányi Hivatal mai szervezete és létszám viszonyai mellett nem jelentene nehéz problémát az egyes szakterületeken jól képzett és a szabadalmi jog terén is képzett műszaki és jogász tanácstagokat kiállítani, ha a régi rendszerhez hasonlóan az OTH szervezetén belül kerülne megszervezésre a határozatokat másodfokon elbíráló fellebbezési osztály, amelynek a joggyakorlata egyúttal iránymutató is lehetne a bejelentési osztály számára. Ez biztosítaná a műszaki és szabadalomjogi kérdések szakszerű kétfokozatú elbírálását külső bírói szerv igénybevétele nélkül. Emellett, kizárólag eljárási és hasonló jogi sérelmek orvoslására is biztosítani lehetne egy jogorvoslati utat: ilyen esetekben felülvizsgálati kérelemmel lehetne a legfelsőbb bíróságnál megtámadni az OTH fellebbezési tanácsának határozatát. így a legfelsőbb bíróság mentesülne műszaki kérdések külső szakértőkre támaszkodó elbírálásától és csupán a törvényesség szempontjából kellene adott esetben az OTH másodfokú határozatait felülvizsgálnia.
