Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 1. szám - Tanulmányok. Dr. Ficsor Mihály: Az iparjogvédelmi és a szerzői jogi szabályok átfogó felülvizsgálata
Ipaijogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 99. évfolyam I. 1994. február TANULMÁNYOK DR. FICSOR MIHÁLY Az iparjogvédelmi és a szerzői jogi jogszabályok átfogó felülvizsgálata* 1. A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület (MIÉ) 1994. évi programjának átlapozásakor értesültem arról, hogy a MIÉ és az AIPPI Magyar Csoportja 1994 őszén konferenciát rendez „Várható fellendülés a megtorpanás után” címmel. Előadásomban - amely sajnos jóval szárazabb címet visel - arra a kérdésre keresem a választ, hogy a magyar iparjogvédelem és a magyar szerzői jog fejlődésében várhatóe fellendülés a megtorpanás után. Kétségtelen, hogy e jogterületen fontos és sikerrel kecsegtető folyamatok indultak el a közelmúltban: „valami megmozdult”. E folyamat első szakaszának eredménye az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról szóló 14372. számú törvényjavaslat, amelyet a Kormány 1993. november 24-én nyújtott be az Országgyűlésnek. Iparjogvédelmünk és szerzői jogunk szempontjából ugyanakkor legalább ennyire fontos az a határozat, amelyet a Kormány a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó szabályozás átfogó felülvizsgálatáról hozott. Meg kell említenem, hogy e kormányhatározat megszületését szakmai viták előzték meg, amelyekben többnyire azt kérdőjelezték meg, hogy szükség van-e a magyar iparjogvédelem jelenlegi helyzetében átfogó reformra és ennek kormányzati elhatározására. Az Igazságügyi Minisztérium kitartott az átfogó felülvizsgálat szükségessége mellett, s végül a határozat ennek megfelelően - az időpontokra és a felelősökre vonatkozó kompromisszumokkal - állapította meg a kodifikációs ütemtervet. 2. A határozat meghozatalára annak tudatában került sor, hogy a szellemi tulajdon különböző formáival védett szellemi alkotások, műszaki, gazdasági eredmények, teljesítmények jelentősége napjainkban - a technikai fejlődés gyorsuló előrehaladásával - egyre növekszik. Az áruk és a szolgáltatások értékében mind nagyobb arányt képvisel* A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület „Műszaki szellemi alkotások jogvédelme és hasznosítása” című konferenciáján (Pécs, 1993. november 24-26.) elhangzott előadás szerkesztett változata nek a találmányokban és más műszaki alkotásokban, a védjegyekben és egyéb árujelzőkben, a szerzői művekben és a hozzájuk kapcsolódó teljesítményekben megtestesülő szellemi értékösszetevők. E szellemi értékek megfelelő jogi védelme nélkül megbénulna a műszaki fejlődés, talaját vesztené a szerzői alkotómunka, és lehetetlenné válna a fogyasztók tájékozódása és választása a különböző áruk, szolgáltatások közt. A szellemi tulajdon védelmének gazdasági jelentőségét jelzik a következő adatok is: a fejlett ipari országokban végzett statisztikai felmérések szerint szabadalmi vagy más iparjogvédelmi oltalom hiányában akisvállalkozások több mint 50%-a, a nagyvállalatoknak pedig mintegy 35%-a egyáltalán nem vagy csak elenyésző mértékben ruházna be a kutatásba és a fejlesztésbe; az Európai Közösségek nemzeti össztermékéből (GDP-jéből) 3-5%-ot tesz ki a szerzői és a szomszédos jogokkal érintett üzletágak teljesítménye. Nemzetgazdaságunk alapvető érdeke - mind a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozott fejlődése, mind a hazai alkotó és innovációs tevékenység ösztönzése szempontjából -, hogy jogunk megfelelő szintű védelmet nyújtson a szellemi tulajdon körébe tartozó javak jogosulatlan elsajátításával szemben. A szellemi tulajdon védelmének - azaz az iparjogvédelemnek és a szerzői jognak - korszerű és a nemzetközi követelményekkel összhangban álló szabályozására tehát feltétlenül szükség van. 3. Hatályos iparjogvédelmi és szerzői jogi szabályozásunk rendszere az 1960-as évek végén alakult ki. E jogterület legfontosabb jogszabályait (a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvényt, a szerzői jogról szóló 1969. évi ül. törvényt, a védjegyről szóló 1969. évi IX. törvényt és végrehajtási rendeleteiket) az ún. új gazdasági
