Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 2. szám - Dr. Gyertyánfy Péter: A szerzői jogi törvény módosítása
8 dr. Gyertyánfy Péter 2. HANGFELVÉTELGYÁRTÓK A novella - a fennálló többszörözési jog mellett - új, kizárólagos engedélyezési jogként elismeri a bérbeadási jogot is (új 50/D §). Az új szakasz további előírásai (utalás a szerzők azonos jogaira, ennek a jognak biztosítása az előadóművészeknek is, a közös jogkezelés) technikailag szükséges, de gyakorlati jelentőség nélküli szabályok. A hangfelvételgyártók - Magyarországon ezek túlnyomó többségben a nagy multinacionális cégek, illetve itteni leányvállalataik - kifejezetten kinyilvánították ugyanis, hogy a példányok bérbeadását, kölcsönzését egyáltalán nem fogják engedélyezni. A szomszédos jogok tehát kioltják a szerzők jogait is. Utalnunk kell itt az új 50/1 §-ra is, amely - a szerzői képviseletek javaslatai dacára - nem azt írja elő, hogy az új szomszédos jogok nem korlátozhatják a szerzői jogok gyakorlását, hanem - a már említett Római Egyezmény 1. §-ához hasonlóan - csak a szerzői jogi védelem sértetlenségét garantálja. A hangfelvételgyártók emellett kizárólagos kölcsönbeadási engedélyezési jogot is kapnak, igaz, hogy ez nem érintheti a költségvetési intézményként működő közkönyvtárak eddig is folytatott önköltséges hangkazetta- és CD-kölcsönzési tevékenységét (új 50/D § és 18. § (3) bek.). Az új 50/E § elismeri a hangfelvételgyártók jogát arra, hogy nevüket a hangfelvétel-példányokon feltüntessék. Ezt azonban a novella szándékosan nem a szerző személyhez fűződő jogának módjára, hanem általános polgári jogi jogosultságként szövegezi. A hangfelvételgyártók „Római Egyezmény 12. §-a szerinti” jogait (díj a sugárzásért, nyilvános előadásért) fentebb már említettük. Az új 50/K § a védelmi időt 20 évről 50-re növeli, de ez csak olyan hangfelvételekre érvényes, amelyek a módosítás hatálybalépésekor már védelem alatt állnak, vagy amelyeket majd ezután gyártanak. 3. SUGÁRZÓ (MŰSORSZÓRÓ) SZERVEZETEK Az ugyancsak a Római Egyezmény mintáját követő új szövegezés két szempontból bővíti a sugárzó szervezetek meglévő jogait:- a nem egyidejű (tehát rögzítésről történő) továbbközvetítés engedélyezésének joga most már nem csak más sugárzó, hanem a vezetékes műsorterjesztő szervezetekkel szemben is érvényes,- a sugárzott műsorok olyan nyilvános előadásához, amelynél belépődíjat szednek, a sugárzó szervezet hozzájárulása szükséges. Ezek a jogok, valamint a sugárzó szervezetek rögzítési és továbbközvetítési jogai is, megilletik a saját műsort a közönséghez eljuttató vezetékes műsorszórókat is (új 50/F §). A sugárzó szervezetek és az említett vezetékes műsorszórók „névjogát” a módosított törvény ugyanúgy állapítja meg, mint a hangfelvételgyártókét. A hatálybalépéskor 20 évnél nem régebbi és a jövőbeni adások védelmi ideje 50 év lesz (új 50/K §). A magyarországi régi és újonnan létrejövő sugárzó szervezetek most kialakuló jogi és gazdasági helyzetének értékelésekor az igazság kedvéért figyelembe kell vennünk a „veszteségeket” is, vagyis a többi szomszédjogi jogosult fent említett új díjigényeit és a sugárzási törvényi engedély még tárgyalandó eltörlését is. 4. KÖZÖS SZABÁLYOK Említettük már a Római Egyezmény 1. §-ának a novellába történő átírását a kizárólagos jogok párhuzamosságáról - ami szerintünk ma már túl csekély, erőtlen garancia. Emellett a novella azt is rögzíti, hogy a szerzői jogi szempontból szabad felhasználásokhoz a szomszédos jogi jogosultak hozzájárulása sem szükséges. Figyelemreméltó a magyar szerzői jogi törvénynek a novelláris törvénymódosítás által sem érintett azon alapelve, hogy a törvény által megállapított szomszédos jogok a külföldieket is megilletik, e tekintetben nincsen semmiféle állampolgársági, kiadási vagy nemzetközi egyezményes tagsági előfeltétel. A törvénymódosítással egyidejűleg hozott 4/1994. (11.11.) OGY határozat, miszerint Magyarország csatlakozzon az 1961-es szomszédos jogi Római Egyezményhez, főleg a magyar szomszédos jogi jogosultak külföldi igényérvényesítése szempontjából bír jelentőséggel. II. EGYÉB ÚJ SZABÁLYOK i. VEZETÉKES MŰSORSZÓRÁS (KÁBELTÉVÉ) Törvényi szintre emelkedett az 1982-es rendelettel bevezetett szabályozás a nyilvánossághoz közvetített rádió- és tévéadások egyidejű, változatlan, vezetékes továbbközvetítéséről (új 50/G §). A szerzők, filmgyártók, sugárzó szervezetek és előadóművészek az ezzel kapcsolatos igényeiket továbbra is a közös jogkezelés útján érvényesíthetik. Három változás azért itt is van: a) A jogosultak között megjelenik a saját műsort a közönséghez közvetítő vezetékes hálózat. b) Kifejezett törvényi előírás, hogy ezekről az igényekről sem lehet lemondani, és ajogosultak egyedi igényeikkel csak a közös jogkezelő szervezet általi jogdíjfelosztás után rendelkezhetnek. c) Ajogdíjakat érvényesítő Szerzői Jogvédő Hivatalnak a jogdíj mértékének megállapítása előtt ki kell kérnie a sugárzó szervezetek és az előadóművészek képviselőinek véleményét. Ajelenlegi szöveg úgy is értelmezhető,
