Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 1. szám - Az Alkotmánybíróság teljes ülésének határozata
2 Az Alkotmánybíróság teljes ülésének határozata Szabadalmazható találmány minden új, haladást jelentő, műszaki jellegű megoldás, amely a gyakorlatban alkalmazható (Szt. 1. §). A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának (a továbbiakban: szabadalmas) - a jogszabályok keretei között - kizárólagos joga van arra, hogy a találmányt hasznosítsa, illetve hasznosításra másnak engedélyt adjon (11. § (1) bek.). A szabadalmi oltalom tartamára évenként külön jogszabályban meghatározott fenntartási díjat kell fizetni. A díj a bejelentés napjának megfelelő naptári napon esedékes. A fenntartási díjat az esedékességtől számított hat hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni (Szt. 12. § (2)-(3) bek.). Az ideiglenes, illetőleg a végleges szabadalmi oltalom megszűnik, ha a fenntartási díjat a türelmi idő [12. § (3) bek.] alatt sem fizették meg (Szt. 29. § (1) bek. c)pont, 30. § b) pont). Ha a szabadalmi oltalom a fenntartási díj megfizetésének elmulasztása miatt szűnt meg, az Országos Találmányi Hivatal az oltalmat újra érvénybe helyezi, ha a mulasztást menthető ok idézte elő. A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezését a bejelentő, illetőleg a szabadalmas a türelmi idő [12. § (3) bek.] leteltét követő három hónapon belül kérheti az Országos Találmányi Hivataltól (Szt. 30/A § (l)-(2) bek.). III. Az Alkotmány 13. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. A (2) bekezdés szerint tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. A szabadalom intézményének elméleti megalapozására számos elmélet ismeretes (pl. tulajdoni elmélet, jutalomelmélet, publikációs szerződés koncepciója, ösztönzési elmélet). Az Alkotmánybíróságnak nem feladata, hogy az elméleteket értékelje, a tudományos vitákban állást foglaljon. Az Alkotmány és az alkotmányos jogrendszer megfelelő védelemben részesíti az Alkotmányban meg nem jelenő, egyéb nevesített jogokat is. A vagyoni jogok alkotmányos védelme az Alkotmánynak a tulajdonjogot oltalmazó rendelkezéseiből (Alkotmány 9. § (1) bekezdés, 13. § (1) bekezdés) következik (17/1992. (III.30.) AB határozat). Az Alkotmánybíróságnak az indítvány alapján az Szt. 29. § (1) bekezdés c) pontjával, illetőleg 30. § b) pontjával kapcsolatban azt kellett vizsgálnia, hogy a szabadalmi oltalom fennállásának a kifogásolt rendelkezésben foglalt feltételhez kötése sérti-e az Alkotmányban biztosított tulajdonhoz való jogot vagy - az indítványban felvetettek szerint — sérti-e a „szellemi alkotáshoz fűződő alkotmányos jogot.” A Ptk. a szellemi alkotásokat a személyek polgári jogi védelme körében szabályozza. A szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll (Ptk. 86. § (1) bekezdés). A szabadalmi oltalom a műszaki szellemi alkotások területére eső egyik speciális oltalmi fajta. Tárgya a szabadalmazható találmány. A feltaláló személyhez fűződő jogai forgalomképtelenek és elvileg időbeli korlátok nélkül érvényesíthetők. A feltalálót, illetőleg a szabadalmast a szabadalmi oltalom alapján megillető vagyoni jogok időben korlátozottak és forgalomképesek. Az oltalom fenntartása a szabadalmas érdekkörébe tartozó kötelezettség. A fenntartási díj megfizetésére vonatkozó kötelezettség a szabadalmi jogviszony lényeges tartalma, a szabadalmi oltalom fenntartásának már a megadásakor is fennálló, törvényben rögzített feltétele. A Szt. 12. § (2) bekezdése szerint a szabadalmi oltalom tartamára fenntartási díjat kell fizetni. Ennek oka, hogy a szabadalmak megadása előzetes hatósági viszgálatot igényel, a szabadalmak nyilvántartása és az ehhez szükséges szervezet működése, a nélkülözhetetlen dokumentáció biztosítása jelentős költségekkel jár. Ennek részleges fedezetét biztosítja a fenntartási díj. A Szt. 29. § (1) bekezdés c) pontja, illetőleg 30. § b) pontja nem a már létező szabadalmi oltalmat korlátozza, hanem a szellemi alkotások védelmének ezt az eszközét meghatározott feltételhez köti. Sem a feltaláló sem más jogosult nem köteles szabadalmi bejelentést tenni, ezt az oltalmi formát igénybe venni. A feltalálót enélkül is megilletik a személyhez fűződő jogok. A szabadalmi oltalom azonban a találmánnyal kapcsolatos vagyoni jogok érvényesítésének sem szükségszerű feltétele. A Ptk. 86-87 §-ai értelmében a törvény védi a közkinccsé nem vált szellemi alkotásokat, a személyeket műszaki ismereteik és tapasztalataik tekintetében is védelem illeti meg, a jogosult azt is követelheti, hogy eredményeit elsajátító vagy felhasználó személy részeltesse őt az elért vagyoni eredményben. Ajogosult általában szabadon döntheti el, hogy tesz-e szabadalmi bejelentést. Ha ilyen bejelentést tesz, azzal - a kizárólagos hasznosítási jogért „cserében” - önként vállalja a szabadalmi jogviszonyból eredő kötelezettségeket is. Alkotmányossági szempontból a szabadalmi oltalom fenntartásának díjfizetéshez kötése, illetve a díjfizetés elmaradása miatti oltalommegszűnés hatályos szabályozása nem csorbítja az Alkotmányban biztosított tulajdonhoz való jogot. IV. A már korábban megállapított és a bejelentővel közölt fenntartási díjfizetési kötelezettség nem teljesítése a törvény erejénél fogva vezet az oltalom megszűnéséhez; ezzel kapcsolatban az OTH-nak nincs jogszabályban rögzített újabb felhívási kötelezettsége.
