Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)

1994 / 6. szám - Ficsor Mihály: Az ipari tulajdon nemzetközi védelme és az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény: út a TRIPS-hez

UtaTRIPS-hez

29

korántsem azonos nézőpontból. A transzparencia elvét a GATT-ban a X. cikk mondja ki, előírva a kereskedelemre vonatkozó jogszabályok és egyéb általános érvényű szabályozók, határozatok haladéktalan közzétételét. Ezzel parallel pl. a Párizsi Uniós Egyezmény 15. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezés, amely szerint az unió minden egyes állama valamennyi új törvény szövegét, valamint az ipari tulajdon oltalmára vonatkozó hivatalos közleményeit a lehető legrövidebb időn belül közli a Nemzetközi Irodával (tartalmilag azonos szabály található a Berni Uniós Egyezmény 24. cikkének (2) bekezdésében).

10) A kereskedelem és a szellemi alkotások védelme közötti kapcsolat viszonylag korai példája volt az a XIX. századi megállapodás, amelyet a francia és a belgakormány kötött a francia szerzők műveinek jogosulatlan belgiumi nyomtatásának megakadályozására, 1.: Ralph Oman'. Trade and Copyright: The Trade and Copyright „Interface” and the Enhancement of Copyright Protection Through Trade Initiatives, 1 Albany Law School Annual Conference on Intellectual Property, Global Competition: The Role of Intellectual Property 7-8 (1988); továbbá - meglehetősen sajnálatos módon-az amerikai irodalom szerint az egyik első jelenség, amely a - magánvállalatokat a szellemi tulajdon védelme és a nemzetközi kereskedelem közötti összefüggés felismeréséhez már az 1970-es években elvezette, a gyógyszerekkel és a vegyi termékekkel kapcsolatos magyarországi szabadalmi gyakorlat volt, I. Robert W. Kastenmeier és David Beier. International Trade and Intellectual Property: Promise, Risks, and Reality, Vanderbilt Journal of Transnational Law, Vol. 22, No. 2. 1989, 288. o.

11) Cottier, i. m. (7) 383. o.; Kastenmeier-Beier, i. m. (10) 287-288.

0. ; Kretschmer i. m. (5) 95. o.

12) Fikentscher, i. m. (7) 102-103. o.

13) Fikentscher, i. m. (7) 103-104. o.; A. Jane Bradley: Intellectual Property Rights, Investment and Trade in Services in the Uruguay Round: Laying the Foundations, Stanford Journal of International Law, Vol. XXI11, Issue I, Spring, 1987, 58. o.; Cottier, i. m. (7) 383. o.; Christians: Immaterialgüterrechte und GATT: Die Initiative zur Fortentwicklung des internationalen Schutzes des geistigen Eigentums im Rahmen der Uruguay Runde (Europäische Hochschulschriften Series II. Vol. 943, 1990); Ulrich Uchtenhagen: The GATT Negotiations Concerning Copyright and Intellectual Property Protection, 1IC, Vol. 21, No 6/1990, 765-767. o.; The Law and Practice under the GATT, Ed.: Kenneth R. Simmonds és Brian H. W. Hill, 1988, I. kötet 1-4. o.

14) Jim Keon: TRIPS In Current GATT Negotiations, les Nouvelles, December 1988, 204. o.; Bradley, i. m. (13) 58-59. o.; Cottier, i. m. (7) 383. o.; Peter Crockford: GATT Considerations, Trademark World, November 1993, 25. o.; Wineburg: The Japanese Patent System: A Non-Tariff Barrier to Foreign Business? 22/1 Journal of World Trade, 1988, 11-22. o.

15) Cottier, i. m. (7) 384. o.

16) Edmund T. Pratt jr.: Intellectual Property Role in U. S. Trade Policy, les Nouvelles, December 1988, 159. o.; Anthony Korn: GATT - the intellectual property dimension, Intellectual Property in Business, Vol. 1 Issue 2. March/April 1989, 3. o.; Cottier, i. m. (7) 384. o.; Hartridge-Subramanian, i. m. (7) 895-896. o.; Uchtenhagen, i. m. (13) 770. o.

17) J. H. Rekhman: The TRIPS Component of the GATT’s Uruguay Round: Competitive Prospects for Intellectual Property Owners in an Integrated World Market, Fordham Intellectual Property, Media & Entertainment Law Journal, Vol. IV, Summer 1993, No 1., 176. o.; Hartridge- Subramanian i. m. (7) 895. o. ; továbbá erről részletesen 1. Global Competition - The New Reality, Report of the President’s Commission on Industrial Competitiveness, Vol. II, Washington D.C., 1985, azon belül: Annex D: Preserving America’s Industrial Competitiveness; valamint Hans Ulrich: GATT: Industrial Property Protection, Fair Trade and Development, in: Beier-Schricker, 129-132. o.

18) Pratt, i. m. (16) 160. o.; Korn, i. m. (16) 3. o.

19) Hartridge-Subramanian, i. m. (7) 896. o.; Korn, i. m. (16) 3. o.; Pratt, i. m. (16), 160. o.

20) Reichman, i. m. (17) 175. és 263-266. o.

21) Cottier, i. m. (7) 384. o.; Ulrich, i. m. (17) 131. o.; Uchtenhagen,

1. m. (13) 770. o.

22) Reichman, i. m. (17), 176. o.

23) Bár van, aki elismeri, hogy lehetetlen pontosan megállapítani a szellemi tulajdonjogok megsértésével okozott károk pontos mértékét (Kretschmer, i. m. (5) 95. o.), különböző becslésekben és adatokban nem szűkölködünk. Az USA-termékek jogosulatlan külföldi másolásának nagyságrendje meghaladja az évi 40 milliárd dollárt (U.S. International Trade Commission: Foreign Protection of Intellectual Property Rights and the Effect on U.S. Industry and Trade, Appendix H, H3, 1988), a szórakoztató ipar becslése szerint a hangfelvételek jogosulatlan másolásából származó veszteségek meghaladják az évi 2 milliárd dollárt, míg a szoftverkészítők évi 500 millió dollár veszteséggel számolnak a szerzői jogsértésekkel összefüggésben, az amerikai gyógyszeripart pedig az elégtelen iparjogvédelmi oltalom hiánya folytán évi 1,9 milliárd dollár veszteség éri (Pratt, i. m. (16) 160. o.); az Európai Közösségnek a szellemi tulajdon megsértésével történő hamisítás és kalózkodás mintegy 100 000 állás elvesztésébe „került”; az USA-beli vállalatok csupán 1986-ban 24 milliárd dollárnyi veszteséget szenvedtek a szabadalom- és védjegybitorlások, val amint a chipek és a szoftverek jogosulatlan felhasználása következtében; a brit könyvkiadók 130 millió fontsterlingre teszik a szerzői jogok megsértése miatt évente jelentkező veszteségeik mértékét (Korn, i. m. (16) 3. o.).

24) Reichman hívja fel a figyelmet arra, hogy a csúcstechnika eredményei különösképpen ki vannak téve a jogosulatlan elsajátításnak; s mivel az elsajátítok nem osztoznak a kutatási és a fejlesztési költségekben, az innovátorok természetesen mind nemzeti, mind nemzetközi szinten beruházásaik védelmére törekednek; Reichman i. m. (17) 176. o.; Ullrich pedig azt hangsúlyozza, hogy az olcsó és könnyen alkalmazható utánzási módszerek és eszközök megjelenése azért is komoly veszélyt jelent a kutatási és fejlesztési költségek megtérülésére, mert a termékek rövidülő piaci élettartama folytán csökken az ilyen költségek megtérülésére rendelkezésre álló idő; Ullrich, i. m. (17), 131. o.; 1. még: Eric Wolfhard: International Trade in Intellectual Property: The Emerging GATT Regime, 49 University of Toronto Faculty of Law Review 106, 128-130. o.

25) Mint Ullrich helyesen megjegyzi, a fejlődő országokon belül is főként az ún. újonnan iparosodó országok gyakorlatát vette célba a fejlettek kormányainak kereskedelempolitikája, Ullrich, i. m. (17) 149. o.

26) Cottier i. m. (7) 390. o.; Crockford, i. m. (14) 25. o.; Kastenmeier-Beier i. m. (10) 288. o.; megemlíthető továbbá a saját, magyarországi tapasztalatunk: mind az Európai Megállapodás (kihirdette: az 1994. évi I. törvény), mind az EFTA-val kötött szabadkereskedelmi megállapodásunk (1993. LXXX1I1. tv.) tartalmaz a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó rendelkezéseket, nem beszélve az Amerikai Egyesült Államokkal külön a szellemi tulajdonról kötött megállapodásunkról (kihirdetve: a Magyar Közlöny 1993/173. számában).

27) Cottier, i. m. (7) 384-385. o.; Ullrich, i. m. 152. o.

28) Reichman, i. m. (17) 174. o.; Cottier, i. m. (7) 391. o.

29) Cottier, i. m. (7) 391. o.

30) Hartridge-Subramanian, i. m. (7) 905. o.; Reichman, i. m. (17) 175. o.

31) Reichman, i. m. 190. o.

32) Ullrich más körülményekre is felhívja a figyelmet (pl. a magas munkabérekre, a rossz üzletvezetési döntésekre, az alacsony hatékonyságra), Ullrich, i. m. (17) 131. o.

33) Ullrich, i. m. (17) 144. o.

34) Ullrich, i. m. (17) 133. o.

35) Reichman: Intellectual Property in International Trade: Opportunities and Risks of a GATT Connection, Vanderbilt Journal of Transnational Law, Vol. 22, No. 4, 1989. 795-796. o.

36) A Párizsi Uniós Egyezmény 18. cikkében a tagállamok az egyezmény folyamatos fejlesztésére vállaltak kötelezettséget: „ezt az egyezményt időszakonként felül kell vizsgálni abból a célból, hogy az uniót tökéletesítő módosításokat végrehajtsák”; 1. még: Hans Peter Kunz- Hallstein: The U.S. Proposal for a GATT - Agreement on Intellectual Property and the Paris Convention for the Protection of Industrial Property, in: Beier-Schricker, 80. o.

37) A felülvizsgálati értekezlet három ülést tartott: 1980-ban Géniben, 1981-ben Nairobiban, 1982-ben pedig ismét Genfben, a Párizsi Uniós Egyezmény felülvizsgált, új szövegét azonban végül nem fogadták el, erről 1. részletesebben: Kunz-Hallstein: Genfer Konferenz zu Revision