Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 6. szám - Dr. Bendzsel Miklós: Magyarország csatlakozása az Európai Szabadalmi rendszerhez
14 dr. Bendzsel Miklós Amennyire örvendetes a magyar gazdaság iránt hoszszabb ideje jelentkező élénk külföldi érdeklődés, annyira kedvezőtlen jelenségként ítélhető meg a hazai eredetű szabadalmaztatás helyzete. Az elmúlt évben bejelentett 1186 belföldi találmány - és ebből a 347 szolgálati jellegű- azt mutatja, hogy a hazai műszaki alkotótevékenység évek óta tartó mennyiségi hanyatlását nem sikerült megállítani. E képen csak némiképp változtat az a tény, hogy a Hivatalhoz, mint PCT szerinti, „átvevő” szervhez 1993- ban 85 nemzetközi bejelentés érkezett, ami remélhetőleg eredményesen támogatja a magyar találmányok külföldi sikerét. Az egyes szakmai területek hazai bejelentési struktúrája a magyar találmányok körében továbbra is viszonylag kiegyenlített annak ellenére, hogy a szolgálati találmányok terén a nagy gyógyszeripari vállalatok, beleértve a már jelentős hányadban privatizáltakat is, más ipari ágazatok vállalataihoz viszonyítva kiemelkedően aktívak. Részletesebben elemezve a bejelentések megoszlását, megállapítható, hogy a gyógyszeripari találmányok száma 900 fölé emelkedett, de közülük - a hazai aktivitás ellenére- a belföldiek száma és részaránya is csökkent. Az új vegyületekre irányuló bejelentések farmakológiai hatásterülete évek óta változatlan tendenciákat mutat. Elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a daganatos betegségek elleni szerek fejlesztése áll az élen. Az AIDS-ellenes készítmények kutatása továbbra is jelentős. A vegyiparban a bejelentői aktivitás a megelőző évivel azonos volt. A külföldi bejelentések részaránya mintegy 80-85 százalékra tehető, és a növényvédő szer tárgyú bejelentések az ide tartozó találmányok felét tették ki. A bejelentési kedv növekedése tapasztalható a polimerkémiai területen, ahol a külföldiek részesedése 10 százalékkal gyarapodott. A gépipar és a villamosipar területén a szabadalmaztatási kérelmek száma az előző évihez képest csökkent. A külföldi bejelentések részaránya mintegy 40 százalék volt. Az építőipari bejelentések száma közel 30 százalékkal esett vissza. Az új találmányok fele külföldi eredetű. Erősen csökkent a nagy létesítményekkel (panelos lakásépítés, út-, híd-, vasút-, metróépítés) kapcsolatos műszaki alkotások benyújtása. A könnyűipari bejelentési aktivitás is mérséklődött, a textilipari terület adatai a külföldi (német, olasz, amerikai, osztrák) cégek növekvő érdeklődéséről tanúskodnak. A nemzeti eljárásban 1990 1991 1992 1993 Megadott magyar szabadalmak 2 701 2 565 2 178 1 766 elutasított bejelentések 1 350 1 383 1 528 1 230 megszűnt bejelentések 955 1 466 1 354 1 232 Befejezett összes 5 006 5 314 5 061 4 228 Folyamatban lévő ügyek az év végén 12 803 12816 11 654 11 194 Érvényben lévő magyar szabadalmak az év végén 20 931 20 338 18 806 17 270 A befejezett szabadalmi eljárások száma - 4228 - a megelőző évihez képest 15 százalékos csökkenést mutat; az ennél is erősebben csökkenő bejelentési aktivitás miatt így is kevesebb lett a folyamatban lévő ügyek száma és rövidült az elbírálás átlagos átfutási ideje (35 hónap). A befejezett ügyek 41 százalékában került sor szabadalmi oltalom engedélyezésére; így az évek óta csökkenő tendencia e téren 1993-ban sem változott. Soron kívüli vizsgálatra vonatkozó kérelem 54 esetben érkezett, és 76 ilyen ügyben fejeződött be az eljárás. Közzététel mellőzésével 208 szabadalmi bejelentés elbírálására került sor, ebből 154 volt a megadott szabadalom. Az érvényes szabadalmak területén az 1993. évi 1960 elvégzett lajstromozás, 491 újra érvénybe helyezés, valamint 3987 végleges szabadalmi oltalom megszűnését megállapító határozat egyenlegének eredményeképpen 17 270-re csökkent az állomány. A gazdálkodó szervezetek körében folyó átalakulásokat jelzi, hogy közel 20 százalékkal nőtt (2907) a megadott szabadalmakkal kapcsolatos változásokat (átruházás, képviseletváltozás, lemondás) tudomásul vevő hivatali határozatok száma. A megadott szabadalmak országok és műszaki szakterületek közötti megoszlása - a tartós tendenciák következtében - erősen hasonlít az újabban bejelentett találmányokéra. Igen érzékletesen bizonyítja a hazai innováció, K+F-tevékenység, illetve a szabadalom-tudatosság „egyoldalú” polarizáltságát a tavaly legtöbb magyar hazai szabadalmat kapott bejelentők rangsora: az első tíz közül 4 gyógyszergyár, 2 vegyi gyár; 2 mezőgazdasági kutató intézmény, s 1-1 a műszaki felsőoktatási műhely, illetve a villamosipari cég (összesen 139 szabadalmat mondhattak magukénak). Ahasználati mintaoltalmi bejelentések száma -jóllehet 1993-ban 332-re növekedett - az előzetes várakozásoktól elmarad. E viszonylag új iparjogvédelmi kategória az en
