Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)

1994 / 6. szám - Dr. Bendzsel Miklós: Magyarország csatlakozása az Európai Szabadalmi rendszerhez

8 dr. Bendzsel Miklós d) Az európai szabadalom hiteles szövegének definiálása kérdésében az EPC 70. cikkelyének (3) bekezdése le­hetővé teszi a tagállam hivatalos nyelvén készített for­dítás ezen államban való hitelesnek nyilvánítását, ha a bejelentés vagy szabadalom a fordítás nyelvén szűkebb oltalmat nyújt. Csak Belgium és Hollandia nem élt ezzel a lehetőséggel. e) A nemzeti bejelentéssé való átalakíthatóság eseteit az EPC 135. cikkelye tartalmazza (77. cikkely (5): késedelmes továbbítás miatti visszavontnak tekintés; továbbá az EPO előtti eljárásban történt visszavonás és visszavontnak tekintés, elutasítás vagy megvonás). Gö­rögország, Spanyolország és Portugália nevesítette a késedelmes fordításbenyújtás ilyetén orvoslását is; a késedelmes továbbítás kárának hasonló enyhítését az összes EPC-tagállam hatósága lehetővé teszi. 30. A teljes jogú csatlakozás „eredményességének” köz­vetlen mutatója az európai bejelentésekben található meg­jelölési gyakoriság. A 27. pontban ismertetett 1993. évi európai szabadalmi keresztmetszethez kapcsolódva a tag­sági időtartam szerint sorba rendezett öt ország néhány jellemző adata a következő: AZ ORSZÁGOT MEGJELÖLŐ 1993. ÉVI EURÓPAI SZABADALMI BEJELENTÉSEK SZÁMA Csatlakozás Ország1 Az EPC 17 A 2 tagországából USA Japán Egyéb Ossz. % 1986 Görögő. (34) 8 417 (10) 5 319 753 I 034 15 523 27,25 1986 Spanyolo. (261) 17 557 (89) 8 753 1 819 1 466 29 595 51,95 1990 Dánia (342) 11 064 (250) 6 187 985 1 211 19 457 34,16 1992 Portugália (7) 6 807 (5) 2 257 561 495 10 120 17,76 1992 Írország (43) 5 729 (27) 2 395 521 488 9 133 16,03 A legfontosabb tanulságok a következők: a) első közelítésben az összes megjelölés száma arányos a gazdasági potenciállal; új tagállam esetében nem a be­jelentésszám csatlakozás előttihez mért országonként százalékos ugrása lesz a mértékadó előrejelzési mutató, hanem a piaci nagyságrenddel való arányosítás; b) az egyesült államokbeli bejelentői érdeklődés önálló karakterű meghatározó tényező az EPC-tagállamok te­rületén (is); c) joggal feltételezhető, hogy az európai szabadalmi beje­lentéseken mért stabil piaci érdeklődési arány kialaku­lásához legalább 3-5 évre van szükség. Mérlegelve Görögország és Dánia százalékos megjelö­lési gyakoriságát, feltételezhető, hogy Magyarország a tel­jes jogú tagság első szakaszában mintegy 30%-os érdeklő­dést élvezne; ez az évi mintegy 18 ezres európai bejelen­téstömeg negyedében euro-PCT bejelentést jelentene. Érzékelhető továbbá, hogy „kültagként” Magyarország 1993. évi szerény, 28 európai bejelentésre rugó aktivitása nem elhanyagolható az 1) alatti zárójeles számoszlophoz képest, s tudható, hogy ennek fő korlátja már ma is inkább anyagi forrásokban, mint a felkészültségben keresendő. 31. Az európai szabadalmi rendszert befogadó és alkalma­zó új tagország szempontjából a bejelentési oldal determi­nációjával végső soron a megadott európai szabadalmak válnak - a nemzeti jog szabályai szerinti életükkel - meg­határozó tényezővé. A szorosabb gazdasági kötelék hordo­zóközegét ez az „érdektömeg” és „műszaki információcso­mag” alkotja. Ugyancsak 1993. évi adatok alapján a vizsgált öt ország (kevésbé részletes) mérlege a következő: AZ ORSZÁGOT MEGJELÖLT, 1993-BAN MEGADOTT EURÓPAI SZABADALMAK SZÁMA Csatlakozás Ország1 Az EPC 17 tagországából2 Egyéb Összesen % 1986 Görögország (4) 5 159 (1) 2 250 7 409 20,21 1986 Spanyolo. (82) 11 063 (25) 4 443 15 506 42,29 1990 Dánia (231) 2 897 (56) 648 3 545 9,67 1992(01.01.) Portugália (3) 20 1 21 0,06 1992(08.01.) Írország (31)­­­-1 Országonként az 1993-ban onnan bejelentett európai szabadalmi bejelentések száma zárójelben. 2 A zárójelben a saját országból származó megjelölések száma szerepel; ennyi esetben éltek az 1) alatti tárgyévi honos európai szabadalmi bejelentők a nemzeti és európai úton tett bejelentésük összevonásával.

Next

/
Thumbnails
Contents