Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 6. szám - Dr. Bendzsel Miklós: Magyarország csatlakozása az Európai Szabadalmi rendszerhez
Magyarország csatlakozása az európai szabadalmi rendszerhez 9 Tekintettel az európai szabadalmi engedélyezési eljárás több mint 40 hónapos átlagos átfutási idejére, a fenti adatok csak jelentős fáziseltolással jellemezhetik a bejelentői igények eredményességét. így tehát még Dánia adatai is csak az EPC ottani hatálybalépésétől számított 4. év „revelanciájával” bírnak. Mindazonáltal az 1993-ban lajstromozott 36 600 európai szabadalomból való görög és dán százalékos érintettség (jóllehet ezen adataik szemben a bejelentésiekkel, az előzőek értelmében nem „egyidejűek") hazánk vonatkozásában a belépéstől számított 4. évben még 10% alatti, a 6. éven túl már 20% feletti megadási érintettséget valószínűsít. Itt is megjegyzendő, hogy lévén az EPC az alkalmazók oldaláról nyitott rendszer, így teljesen mértékadó és elismerést keltő az 1993-ban elnyert 38 magyar tulajdonú európai szabadalom összevetése az egyes országok zárójelben szereplő hasonló adataival. 32. A megadott európai szabadalmak egy-egy államot érintő megjelöléseinek abszolút száma nagy jelentőségű a keletkezett nemzeti jogok, a műszaki információ- és dokumentációtömeg, a nyilvántartási feladatok és a fenntartási díjak szempontjából. A mindezekben rejlő terheket kell kiegyensúlyoznia az európai szabadalmi rendszer teljes jogú tagságával járó, illetve az anélkül is élvezhető előnyös hatásoknak. Az egyes államok konkrét tapasztalatait az EPC kilátásba helyezett kedvező adottságai és kiváltandó befolyása tükrében kell értékelni: a) a bejelentő szándékolt előnyei:- több különböző országban költséghatékony és időkímélő úton való szabadalmi oltalomszerzés;- a szerződő államok mindegyikére érvényes egyetlen szabadalom megkönnyíti a kapcsolódó jogok érvényesítését;- „erős szabadalom”, amely színvonalas vizsgálaton alapszik, s a bejelentési rendszerű államokban is lajstromozásra kerül; b) a szerződő államok számára az EPC- ésszerűsíti és megelőzi a felesleges kettős tevékenységet,- támogatja a szabadalmi dokumentációs együttműködést,- hatékonyabb szabadalmi jogot biztosít a harmonizáció révén; c) a szabadalmi tájékoztatás terén- elérhetővé válnak a legfejlettebb technológiákra vonatkozó információk,- a műszaki információ terjesztése erősíti a technológiai transzfert,- az alternatív megoldások kifejlesztése támogatja az innovációt,- a műszaki tendenciák és a piaci prognózisok feltárása és összeállítása fejlődik, s végül- elkerülhetővé válhatnak a párhuzamos fejlesztések. 33. Az előző pontban összefoglalt „várakozások és remények”, (amelyek többsége megalapozott, de nem kizárólagos hatás) a vizsgált öt országból Görögország, Dánia és Portugália szabadalmi hivatalának saját értékelése szerint a következő folyamatokban öltöttek testet. Görögországban 1920 és 1986 között francia mintára kialakított, érdemi vizsgálat nélküli bejelentési szabadalmi rendszer volt érvényben; ez lehetővé tette a Párizsi Uniós Egyezményhez való csatlakozásukat. A húsz éves (1961-1981) európai társult viszonyban számos feszültséget eredményezett a K+F tevékenység és a külkereskedelmi kapcsolatok terén a gyenge nemzeti szabadalmi rendszer. Az EPC-csatlakozás (1986) katalizátor szerepet játszott az új, elővizsgálati szabadalmi rendszer bevezetésében. Új hatósági jogállás, közlönykiadás, a használati minta tanúsítványok rendszerének (kompenzációs célú) egyidejű bevezetése voltak az első lépések. A modernizáció intézményi keretei felölelték a görög kormány és az EK finanszírozta új épület, felszerelés, kiképzett munkatársi közösség kialakítását csakúgy, mint az európai szabadalmi rendszerrel konform szabályozás és szervezeti-működési rend bevezetését. A korábban évi 3 ezres nagyságrendű belföldi szabadalmi bejelentésszám a vizsgálati (de használati mintaoltalom-kínálattal is kiegészített) rendszerben 1000 alá süllyedt; ugyanakkor a jelenlegi időszakban a nemzeti és külföldi európai megjelölésekkel együtt vett évi bejelentési aktivitás elérte aló ezres szintet, megalapozva a görög hatóság fenntartását csakúgy, mint görög technológia-importot. Igényes nyugat-európai informatikai infrastruktúrát és megfelelő intellektuális továbbképzést nyertek az EPO-tól, beleértve a csak taghivatalok által igénybevehető költséghatékony vizsgálati források és rendszerek használati jogát. A görög hivatal az iparjogvédelem egyéb területein is jelentősen támaszkodik az „európai kapcsolatra". Általában műszaki, gazdasági és politikai fejlődést regisztrálnak az EPC-tagság révén; kiemelkedőnek ítélik e viszony közvetlen és közvetett gazdasági hatásait. Jóllehet a műszaki vagy gazdasági területen a szerződő államok igen egyenlőtlen szintet képviselnek, ezt a tényleges hátrányt beszámolójuk szerint részlegesen korrigálni volt képes a tagállamok azonos szavazati joga az Egyezmény működésének irányításában. 34. Idén, 1994-ben ünnepük a dán szabadalmi rendszer (az első szabadalmi törvényük) centenáriumát; az EPC Dániában 1990-ben lépett hatályba s 1993-ban csatlakoztak a közösségi szabadalomra vonatkozó Luxemburgi Egyezményhez. A Dán Szabadalmi Hivatal elnökét választották az 1994 -1996 közötti három évre az EPC Igazgatótanácsa elnökévé. Dánia EPC-csatlakozását a Dán Szabadalmi Hivatal alapos tanulmányai előzték meg, amelyek számbavették a ratifikálásnak a nemzeti hatóságra gyakorolt hatásait; ezt
