Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 6. szám - Dr. Bendzsel Miklós: Magyarország csatlakozása az Európai Szabadalmi rendszerhez
Magyarország csatlakozása az európai szabadalmi rendszerhez 5 a) az európai szabadalmak kiterjesztésére vonatkozó kérelmek ügyében az EPO jár el, a „kiterjesztési állam” hatáskörrel rendelkező hatóságának részletes és folyamatos tájékoztatása mellett; b) a rendszer vonzó voltának biztosítása érdekében a kiterjesztési díjnak alacsonyabbnak kell lennie, mint az EPC-n belüli országonkénti megjelölési illetéknek; összegét a kiterjesztői állam írja elő, az EPO a saját költségeinek fedezésére visszatart ebből egy hányadot (az ismertté vált esetekben 25%-ot); c) a megállapodást megelőző jogok védelme, a hatálybalépés és az időtartam önálló és kölcsönös figyelemmel kezelt kérdések. 22. Az eljárást és a kiterjesztés jogi hatásait egyedül a nemzeti jog szabályozza; azEPC gyakorlati alkalmazására vonatkozó lényeges jogszabályi rendelkezéseket a nemzeti jog szintjén az ún. „modell rendelkezések” alapján újból megfogalmazzák. A kiterjesztés a bejelentő kérésére történik, az EPO és a kiterjesztési állam megjelölése és az előírt kiterjesztési díj előírt időben való megfizetése esetén (ez utóbbi szabályzói megegyeznek az EPO díjfizetésre vonatkozó rendelkezéseivel); a kérelem bármikor visszavonható. 23. A kiterjesztett európai szabadalmi bejelentéseknek és szabadalmaknak ugyanolyan hatásuk van és ugyanazon rendelkezések alá esnek, mint a nemzeti úton tett megfelelő társaik. Ebből következően: a) a közzététel után ideiglenes oltalmat élveznek, feltéve, hogy az igénypontok fordítását a találmányt használó személlyel közölték; b) a kiterjesztett európai szabadalom megadásának publikálásától ennek joghatásai ugyancsak megegyeznek egy nemzeti szabadaloméval, feltéve hogy a közzétételtől számított 3 hónapon belül az igénypontok fordítását a nemzeti szabadalmi hatósághoz benyújtják és az előírt közzétételi díjat leróják. Az EPC-nek a bejelentőket megillető jogorvoslatai, valamint fellebbezési lehetőségei nem vehetők igénybe a kiterjesztési eljárásban az EPO által végzett cselekményekkel kapcsolatban. Gazdasági hatások 24. A kiterjesztési állam gazdaságára és kereskedelmére gyakorolt hatás jelentős mértékben megegyezik egy államnak az EPC-hez való csatlakozásából adódó tapasztalataival. A rendszer elvben vonzó az olyan bejelentések számára, amelyeket nem tettek volna meg nemzeti úton: az eggyel több országra kifizetett megjelölési, illetve ennél alacsonyabb kiterjesztési díj csekély többletbefektetés árán biztosítja a bejelentők gazdasági érdekeinek megerősítését, egy ígéretes piacot és előrehaladó modernizációt megtestesítő régióban. Az általános gazdasági hatások számbavétele az EPC teljes jogú tagságával való egybevetésben a „kiterjesztési rendszer” funkcionálisan azonos befolyását valószínűsíti (az adott megjelölt vagy kiterjesztési államra kiterjedő hatállyal megtett szabadalmi bejelentések számának megtöbbszöröződése, a modern technológia átvételének, a külföldi működő tőke beáramlásának és a közvetlen befektetéseknek a serkentése). A szabadalmi tudatosság és a korszerű műszaki-gazdasági tájékozódás fejlődése megalapozott várakozás; a kis- és középvállalati szféra innovációs potenciálja e késztetéssel gyorsan növelhető; a hazai ipar K+F tevékenységének szabadalmi információs navigálása takarékos és hatékony iránytű lehet. 25. A nemzeti szabadalmi rendszerek „nyitottságának” célirányos kialakítását finanszírozni kell; a „kiterjesztési rendszer” e téren két, az EPC keretében működő elvektől eltérő sajátossággal támogatja ezeket a funkciókat: a) szemben az EPO-t megillető megjelölési díjjal, a kiterjesztési díj 75%-a a kiterjesztési állam szabadalmi hatóságát illeti meg (a szabadalmi információ és kutatás terén jelentkező járulékos feladatok ellátása és a hazai ipar bel- és külföldi szabadalmi jogszerzését szolgáló alapítvány létrehozása érdekében); b) míg az EPC kiköti a megadott európai szabadalmak után a nemzeti szabadalmi hatóságokhoz befizetett fenntartási díjakból való, jelenleg 50%-os EPO-részesedést, a „kiterjesztési rendszer” nem rendelkezik ilyen kötelezettségről, s így a díjak teljes összege a nemzeti hivatalnál marad - ami a rendszer hatálybalépésétől számított mintegy 4 év elteltével kezd érzékelhetően emelkedni. A csatlakozási változatok elvi összevetése 26. A „kiterjesztési rendszer” ajánlata összességében néhány jellegzetes eltérést hozott az Európai Megállapodásban vállalt, teljes jogú tagság iránti kérelem elfogadásával elnyerhető EPC-tagsággal szemben: 1. Az európai szabadalom Magyarországra való kiterjeszthetőségének bevezetése esetén hazánk képviselői csak megfigyelői státuszban vehetnének részt az EPC legfőbb döntéshozó testületének, az Igazgatótanácsnak a tevékenységében. A Kiterjesztési Megállapodás végrehajtásának felügyeletét az EPO és a nemzeti hivatal képviselőiből álló közös bizottság látná el. (Az Igazgatótanács jogköre kiterjed az EPC-ben megállapított egyes határidők megváltoztatására, az Egyezmény Végrehajtási Szabályzatának módosítására; döntésre jogosult a Pénzügyi Szabályzat, az eljárási Díjszabályzat, az EPO tisztviselőinek
