Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 1. szám - Bírósági ideiglenes intézkedés iparjogvédelmi ügyekben az NSZK, USA és Nagy-Britannia jogában (III. rész)
Bírósági ideiglenes intézkedés iparjogvédelmi ügyekben 23 86,4% - 13,6%. Ebből pedig még arra is lehet következtetni, hogy a védjegybitorlási ügyek döntő többsége ideiglenes intézkedéssel nyert befejezést. A védjegyjogi eszközöknek és a versenyjogi eszközöknek (szolgai utánzás: passing off) a gyakorlatban való kombinációját mutatja, hogy ugyanennek a ténykutatásnak megállapítása szerint ideiglenes intézkedés elrendelését az ügyek 62,5%-ában védjegybitorlás és utánzás miatt kérték, az ügyek 30,2%-ában csupán utánzás (passing off) miatt, s csak az ügyek 7,3%-ában kérték az ideiglenes intézkedés elrendelését csupán védjegybitorlás miatt. Védjegybitorlás miatti ideiglenes intézkedés iránti eljárást ugyancsak a Legfelsőbb Bíróság Chancery Divisionja előtt kell indítani. Ha a bíróságban az a vélemény alakul ki, hogy az ügyet érdemi tárgyaláson gyorsan el lehet bírálni, akkor a főtárgyalást sürgősséggel (speedy trial) kitűzheti. A tapasztalat az, hogy az ideiglenes intézkedés iránti ügyek legnagyobb része bírói egyezséggel végződik (order by consent), amikor is a bitorló elfogadja a kérelmező igényét. A szolgai utánzás (passing off) fogalmát az angol gyakorlat nem korlátozza a termék külső megjelenésére, hanem az alatt a védjegyként nem lajstromozott megjelölések versenyjogi oltalmát is érti (common law liability).34 Az irodalom is inkább szolgai utánzás (passing off) vagy szerzői jogi bitorlás tárgyalása keretében említi a megkülönböztető megjelölések utánzását. Ilyenek- GENUINE PARMA HAM (pármai sonka), ahol is a bíróság megtagadta az ideiglenes intézkedés elrendelé'.35 set vagy - THE ASSOCIATION OF AESTETIC PLASTIC SUR-GER (cégszöveg), ahol a bíróság ugyancsak megtagadta az ideiglenes intézkedés elrendelését.36 Pozitív példaként a JAWS (cápa) szó és a nyitott szájú cápa ábrája megjelölés, ill. az ilyen megjelöléssel forgalmazott JAWS pólók ügyében hozott bírósági határozatot lehet említeni. Ebben az ügyben a Legfelsőbb Bíróság a szerzői jog törvény alapján, ideiglenes intézkedéssel37 tiltotta meg az utánzást. A tényállás szerint, amelyet a bíróság az ellenérdekű fél meghallgatása nélkül (ex parte) állapított meg, a póló ingek zár alá vételét (Anton Pillér végzés) az indokolta, hogy előzőleg az ellenérdekű fél kötelezettséget vállalt a kérelmező megjelölését képező szó és ábra használatának abbahagyására. Árukészlete ezzel szemben növekvő tendenciát mutatott. Annak érdekében, hogy az érdemi eljárás során az árukészlet mennyisége megállapítható legyen, a kérelmező zárlat foganatosításának (ügyvéd vagy szabadalmi ügyvivő közbenjöttével) elrendelését kérte. Határozatában a Legfelsőbb Bíróság megemlíti, hogy az ideiglenes intézkedésnek az ellenérdekű fél meghallgatása nélkül történt elrendelése az ügy kivételes jellegére tekintettel (the case was an exceptional one) volt indokolt. 5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az NSZK, az USA és Nagy-Britannia jogának bemutatásával elsősorban saját polgári eljárási jogunk elmaradottságára kívánunk rámutatni. Ez az elmaradottság már a szocialista időket megelőzően is fennállt, azóta azonban (a külföldi joggyakorlat itt bemutatott erőteljes felfejlődése következtében) még tovább fokozódott, s azon csak a tisztességtelen piaci magatartásról szóló 1990. évi LXXXXVI. törvény 43. § c pontja enyhített valamelyest, amely a biztosítékadás előírását közigazgatási jellegű ügyekben lehetővé tette. Arra, hogy ennek az elmaradottságnak iparjogvédelmi vonatkozásban való felszámolása mennyire kívánatos lenne, már más szerződő is rámutatott , a bírósági gyakorlat pedig hétről hétre alátámasztja ezt. A jelen tanulmánysorozatban „étlapként” felkínált különféle jogi eszközök közötti választásnál véleményem szerint hasonló szempontok alapján kellene elindulni, mint az EK jogával kapcsolatos harmonizációs feladatok megoldása alkalmával: jogrendszerünk egységessége lehető megőrzéséből: a fennálló nemzeti jogrendszer „védelméből”.39 Ha pedig alapelvként ezt tartjuk szem előtt, akkor - a minden eredetiségük és ötletességük mellett rokonszenves amerikai és angol jogi eszközök helyett - mégiscsak a német modellt követő polgári eljárási jogunknak40 e koncepciót követő továbbfejlesztése látszik legcélszerűbbnek. A teljesen idegenjogi eszközök beépítése ugyanis megzavarhatja a jogi struktúra egységét. A német modell - amely egyébként francia tapasztalatokra is épül - ezenfelül mind a mai napig jól kiállta a gyakorlat próbáját. Mindezek után még egy további módszertani kérdés is felvetődik: célszerű-e az ideiglenes intézkedés intézményének általam javasolt korszerűsítése alkalmával ezt a tevékenységet egy szűkebb területre, például az iparjogvédelemre, vagy azon belül a védjegy- és versenyjogra korlátozni (ahol arra a legnagyobb szükség van), vagy pedig kicsit bátrabban, átfogó szabályozást megkísérelni és a gyakorlatra bízni, hogy az új lehetőséggel milyen jogterületen él majd. Magam úgy gondolom, hogy még ha az átfogó szabályozás több körültekintést igényel is, és munkaigényesebb, figyelemmel a bemutatott külföldi szabályozásra, nem volna helyes attól visszariadni. Némi szerencsével a feladat viszonylag egyszerűen megoldható, nevezetesen a Pp. 156. §-ának módosításával, például az 1992. évi LXVIII. törvénnyel beiktatott (4) bekezdés módosításával. Ehhez munkahipotézisként a következő szöveget javaslom: „(1) A bíróság valamelyik fél jogainak megóvása érdekében - különösen ha sürgős intézkedésre van szükség - a felek meghallgatása után végzéssel elrendelheti a szükségesnek mutatkozó ideiglenes intézkedést (például eltiltás, zár alá vétel stb.) A bíróság az ideiglenes
