Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 5. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
Hírek a szabadalmi és védjegyjog területéről 23 szervezetek is külön szavazati jogosultsággal rendelkeznek. A Külügyminisztérium ilyen szervezetként említi az Európai Uniót, amely a közösségi védjegyre vonatkozó rendelkezés hatálybalépése után a tagországok mellett külön szavazati joggal rendelkezne. Ezért a Képviselőház szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó albizottsága 1994. június 16-án átdolgozta a Madridi Protokollhoz való csatlakozásra vonatkozó, 1993 elején benyújtott és már korábban felülvizsgált törvénytervezetet, és azt továbbította a jogi bizottságnak. Ez a törvénytervezet az albizottság előtti meghallgatások során általános egyetértésre talált, ezért szövegén lényegileg nem változtattak, viszont beiktattak egy olyan kikötést, amely a javasolt törvény hatálybalépését az Európai Unió szavazati jogával kapcsolatos kifogás kielégítő megoldásától teszi függővé. D) A Szabadalmi Fellebbezési Bíróság (Court of Appeals for the Federal Circuit) megerősítette, hogy egy esküdtbíróság elé terjesztett bizonyíték kellően megalapoz egy olyan állítást, hogy egy továbbfejlesztett rekombináns DNS-termék forgalomba hozatala az ekvivalencia elv figyelembevétele mellett sem eredményezi az ezen a műszaki területen engedélyezett alapszabadalmak bitorlását. Itt megjegyezzük, hogy ez a Szövetségi Fellebbezési Bíróság első olyan döntése, amelynél a rekombináns DNS-technológia területén az ekvivalencia elvet alkalmazták. A bitorlási eljárásba három szabadalmat vontak be, amelyek közül az egyik a szöveti plazminogén aktivátorra (tpA) mint szívgyógyszerre, a másik a gyógyszer rekombináns technikával való előállítására, míg a harmadik e gyógyszer rekombináns technikával előállított közbenső termékeire vonatkozott. Az alperes terméke abban különbözött a felperesi szabadalmak tárgyától, hogy hiányzott benne a molekula 15%-át képező kezdő szakasz, és a szerkezet fennmaradó részében három további eltérést tartalmazott. E különbségek folytán mintegy tízszer nagyobb volt a felezési ideje, mint a tpA-é, és injekcióval is beadható volt, szemben a szabadalmazott termék esetében kizárólag alkalmazható lassú infúzióval. Atulajdonságbeli különbségek és a független kifejlesztés figyelembevételével a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy nem forog fenn bitorlás. 2. Ausztrália Ausztráliában a szabadalmak oltalmi ideje jelenleg a végleges leírás benyújtásától számított 16 év. Az emberi gyógyszerekre vonatkozó szabadalmak oltalmi ideje 4 évvel meghosszabbítható, ha a gyógyszerre forgalombahozatali engedélyt adtak. Most tervezik az oltalmi időnek a bejelentés napjától számított 20 évre való megnövelését. Az erre vonatkozó törvény előreláthatólag 1995. július 1-jén fog hatályba lépni. 3. Ausztria A) Az osztrák szabadalmi törvény módosítása Ausztriának az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozása alapján módosították az osztrák szabadalmi törvényt. A fontosabb változások az alábbiak. a) Mostanáig ki volt zárva a szabadalmazható találmányok köréből az emberi testen végzett sebészeti vagy gyógyászati kezelés, valamint az emberi testen végzett diagnosztikai eljárás. A törvénymódosítás az állati testen való ilyen eljárásokat is kizárja. b) Mostanáig Ausztriában az igényrontó kiterjesztésű technika állása volt érvényben, míg a törvénymódosítás szerint a teljes kiterjesztésű technika állását kell figyelembe venni, vagyis a korábbi elsőbbségű, de később nyilvánosságra jutott osztrák bejelentéseknek nemcsak az igénypontjai, hanem a teljes leírása is a technika állásához tartozik, tehát újdonságrontó. c) A törvénymódosítás szerint az import is gyakorlatbavételnek minősül, vagyis a szabadalmazott termék bevitele esetén nincs lehetőség kényszerengedély adására. A törvénymódosítás nem változtatta meg az engedélyezési eljárást, vagyis az érdemi vizsgálat után szabadalmazásra alkalmasnak ítélt bejelentéseket közzéteszik, és a szabadalom megadása ellen fel lehet szólalni. B) Kiegészítő oltalmi bizonylat 1994. július 1-jén hatályba lépett az a törvénymódosítás, amelynek értelmében kiegészítő oltalmi bizonylatot lehet kapni gyógyászati termékekre. A kérelem benyújtásának illetéke 3000 ATS. Az 1994. július 1-jén hatályban levő szabadalmak kapcsán a kérelmet 1994. december 31-ig kell benyújtani. 1993. január 2. és 1994. július 1. között megszűnt szabadalmak esetén ez a határidő 1994. augusztus 31-én járt le. C) Csatlakozás az UPOV-hoz Ausztria 1994. június 14-én letétbe helyezte az új növényfajták oltalmára vonatkozó Nemzetközi Egyezményhez való csatlakozás okmányát. A csatlakozás 1994. július 14-én lépett hatályba. Ausztria az Egyezmény 25. tagállama. 4. Azerbajdzsán Azerbajdzsánban 1994. december 31-ig meghosszabbították a korábbi Szovjetunióban benyújtott szabadalmi és védjegybejelentések, illetve engedélyezett szabadalmak és lajstromozott védjegyek megújításának lehetőségét.
