Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 5. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 99. évfolyam V. 1994. október NEMZETKÖZI KITEKINTŐ DR. PALÁGYI TIVADAR Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 1. Amerikai Egyesült Államok 2. Ausztrália 3. Ausztria 4. Azerbajdzsán 5. Brazília 6. Dél-Afrika 7. Dél-Korea 8. Európai Szabadalmi Hivatal 9. Észtország 10. Izland 11. Japán 12. Kanada 13. Kirgizia 14. Lettország 15. Libéria 1. Amerikai Egyesült Államok A) Hasznosság bizonyítása biológiai találmányok esetén A biotechnológiai tárgyú találmányok megvalósíthatósága és hasznossága számos kérdést vet fel, amelyek mind a bejelentők, mind az elővizsgálók számára nehézségeket okozhatnak. Az USA-beli szabadalmi bejelentések hasznosságát a törvény 101. szakaszának előírása alapján egyértelműen kell bizonyítani. E követelmény alatt a gyakorlati hasznosság bizonyítását kell érteni. így az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatala például nem tekintette a gyakorlati hasznosság bizonyítékának egy laboratóriumi rágcsálóban kifejlesztett rák eredményes kezelését vagy egy génhiba kijavítását Drosophila melanogaster-ben, vagyis ilyen eredményekkel nem lehetett bizonyítani gyógyászati kezelésre vonatkozó igénypontok hasznosságát, mert az ilyen kísérletek eredményeit csupán laboratóriumi szintűnek minősítették arra hivatkozva, hogy azok nem vihetők át magasabb rendű élőlényekre. 16. Litvánia 17. Mexikó 18. Moldova 19. Nagy-Britannia 20. Németország 21. Nigéria 22. Örményország 23. Pakisztán 24. Paraguay 25. Szváziföld 26. Tádzsikisztán 27. Ukrajna 28. Venezuela 29. Vietnam Általában egy vegyület vagy módszer hasznosságának bizonyításához az in vitro kísérletek eredményeit csak akkor tekintik a hasznosság bizonyítékának, ha a termékről vagy a módszerben felhasznált komponensekről már olyan adatok ismertek, amelyek alapján következtetni lehet a gyakorlati hasznosságra. Ha egy vegyület farmakológiailag aktívnak bizonyul, és ezt a hasznosságot kiegészítik szerkezetileg közel álló vegyületek hasonló in vitro és in vivo farmakológiai aktivitásának bizonyításával, az in vitro hasznosság megfelelő bizonyítéka lehet a gyakorlati hasznosságnak. A biológiai találmányok esetében általában rendelkezésre állnak in vitro adatok, valamint néhány állatkísérleti adat. A nehézséget a magasabb rendű emlősökben vagy emberen végzett kísérletek okozzák. Ha egy találmánnyal kapcsolatban in vivo hasznosságot bizonyítanak és in vivo hasznosságot igényelnek, általában klinikai adatokat kívánnak meg a hasznosság bizonyításához, kivéve azt az esetet, amikor az in vitro adatok és a rendelkezésre álló állatkísérleti adatok szakember számára kellően bizonyítják a gyakorlati hasznosságot. Állatkísérleti adatok akkor lehetnek elegendők, ha egy szakember az állatmo-