Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 5. szám - Dr. Szarka Ernő: Az iparjogvédelem időszerű kérdései Magyarországon
Az iprjogvédelem időszerű kérdései Magyarországon 13 netikai mérnökség területén felhasználásra kerülő segédeszközök, sejtek vagy azok részei, gének vagy génrészek stb.). Ezek ugyanis a kémiai vegyületekkel mutatott alkalmazásbeli és egyéb rokonság miatt eddig - termékként - szintén kizártak voltak az oltalomból. A termékoltalom bevezetése ezért értelemszerűen kiterjed a mikroorganizmus törzsekre és a többi biológiai objektumra. Az újonnan felfedezett mikroorganizmus törzsek tehát, ha a szabadalmazhatóság egyéb követelményeinek eleget tesznek, ezentúl önmagukban (per se) oltalmazhatóvá válnak. A termékoltalom bevezetésétől függetlenül változatlanul szerezhető eljárási oltalom is. Az eljárásra adott szabadalmi oltalom hatálya kiterjed az eljárással közvetlenül előállított termékre is. Kismértékben módosultak ezzel kapcsolatban a bizonyítási teher megfordulását szabályozó rendelkezések. Ezek a rendelkezések összhangban állnak a magyar-amerikai megállapodással és a GATTTRIPS Egyezménnyel is. Atörvény hatálybalépésének napjától, azaz 1994. július l-jétől benyújtott szabadalmi bejelentésekben foglalt találmányokra egyértelmű, hogy engedélyezhető termékoltalom. Külön rendezést igényelt azonban az ebben az időpontban függőben lévő szabadalmi bejelentések sorsa. A magyar törvény megalkotásakor - a magyar-amerikai megállapodás megkötésekor szem előtt tartott elvekkel összhangban - az a szempont érvényesült, hogy semmilyen visszaható hatálya ne legyen a termékoltalom bevezetésének. Ezért a folyamatban lévő bejelentések csak 1994. július 1-jét követő módosítási elsőbbségű termékigényponttal egészíthetők ki. A törvény a termékoltalommal egyidejűleg bevezeti az úgynevezett átmeneti, „pipeline” oltalmat. Noha az átmeneti oltalomra vonatkozó rendelkezések kizárólag a magyar-amerikai megállapodás folytán és azzal összhangban születtek, szükséges kihangsúlyozni, hogy a törvény értelmében ezek általános érvényűek. Ez felel meg az iparjogvédelemben nemzetközileg érvényesülő egyenlő elbánás elvének. Az átmeneti oltalom lehetőségével tehát nemcsak amerikai, hanem bármely külföldi szabadalom tulajdonosa (adott esetben magyar jogosult is) élhet. A termékoltalom általános jellegével szemben viszont az átmeneti oltalom kizárólag a gyógyszertermékekre korlátozódik. Az átmeneti oltalomra vonatkozó rendelkezések a következőkben foglalhatók össze. A törvény szigorú időbeli korlátokat ír elő az átmeneti oltalom feltételeként. Az a gyógyszertermék részesülhet átmeneti oltalomban, amely olyan külföldi szabadalom tárgya, amelynek elsőbbsége tizenkét hónappal megelőzi a törvény hatálybalépésének napját és nem korábbi 1987. január l-jénél. Ezen túlmenően a szóban forgó külföldi szabadalom megadásának legkésőbb a törvény hatálybalépését követő egy éven belül kell megtörténnie. (Ez a határidő egybeesik az átmeneti oltalom igénylésére megállapított határidővel.) Azokra a gyógyszerekre, amelyeket a törvény hatálybalépését megelőzően belföldön forgalomba hoztak, egyáltalán nem szerezhető átmeneti oltalom, az ilyen termékek tehát kizártak az átmeneti szabadalmi oltalomból. További korlátja az átmeneti oltalomnak, hogy nem érvényesíthető azokkal szemben, akik a termék gyártását belföldön a törvény hatálybalépését megelőzően megkezdték. A korábbi gyártó lényegében a szabadalmi oltalom általános szabályai szerinti előhasználóval azonos helyzetben van: vele szemben az egyébként megadott átmeneti oltalomból eredő kizárólagos jog nem érvényesíthető, feltéve, hogy a korábbi gyártás tényét az ugyancsak a törvény hatálybalépése előtt kiállított okirattal igazolja. A mentesség nem forgalomképes (nem ruházható át), ahhoz a gazdálkodó szervezethez kötődik, amelyik a korábbi gyártást megkezdte, a gazdálkodó szervezet megszűnése vagy átszervezése esetén azonban a jogutódra átszáll. Mértékét tekintve azonban nem korlátozott, szemben az előhasználati joggal. Az átmeneti oltalom megadásával keletkezik a törvény hatálybalépésének napjára, 1994. július l-jére visszaható hatállyal, és az alapul szolgáló külföldi szabadalom eredeti oltalmi idejével együtt jár le. Az átmeneti oltalom iránti kérelmeket a kizárás szempontjából az Országos Találmányi Hivatal nem vizsgálja. A termék korábbi forgalomba hozója, mint érdekelt, megsemmisítési eljárás keretében érvényesítheti a kizárási okot. A kényszerengedélyekre vonatkozó módosítások kisebb jelentőségűek, mint a termékoltalom bevezetése, de a nemzetközi normákkal való harmonizáció további példájaként említésre méltóaki Mivel a módosítás alapjául szolgáló USA Megállapodás teljes összhangban van a GATT-TRIPS Egyezménnyel, a magyar törvény megfelel ez utóbbi nemzetközi megállapodásnak is. A módosítások növelik a kényszerengedély lehetőségének kivételes jellegét az önként adott, szerződéses licenciákkal szemben. Például: a kényszerengedélyt kérőnek igazolnia kell, hogy a szabadalomtulajdonossal a megfelelő feltételek melletti szerződéskötési kísérletek ésszerű időn belül nem vezettek eredményre; iránymutatást ad a jogszabály a kényszerengedélyért a bíróság által megállapított díj mértékénél mérlegelendő szempontokra, továbbá kiterjeszti a kényszerengedély módosításának vagy visszavonásának lehetőségét arra az esetre, ha az engedélyezés alapjául szolgáló körülmények megszűntek és várhatóan nem következnek be újból. A módosításról és a visszavonásról a szabadalmas kérelmére úgy kell rendelkezni, hogy az a kényszerengedélyes jogos érdekeit ne sértse. A szabadalmak függősége esetén engedélyezhető kényszerengedélyekkel kapcsolatban újdonság a szabályozásban, hogy annak ez esetben az is feltétele, hogy az ún. gátló szabadalom szerinti találmányhoz viszonyítva a függő szabadalom szerinti találmánynak számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést kell jelentenie.
