Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 4. szám - Sümeghy Pálné dr.: „Mégis kinek az érdeke”
„Mégis kinek az érdeke” 37 sz. Közösségi Irányelvek a Védjegyjogok harmonizációjáról és a 40/94. sz. EK Szabályzat a Közösségi védjegyró'l lehetővé teszi a több szálból álló védjegyet. A védjegy mint „megjelölés” azonban mindenesetre valamely vizuálisan és hangzásban is egyszerűen átfogható, megjegyezhető, reprodukálható egységre kell hogy vonatkozzon, ez értelemszerűen határt szab a slogan-szerű megjelölések hosszúságának. A megjelölésben foglalt szavak számánál nagyobb jelentősége van annak, hogy a szavak együttese megkülönböztető jelleggel rendelkezzen és ne legyen kizárt az oltalomból. A hivatal tehát nem foglal úgy állást, hogy a slogan mint olyan nem lajstromozható védjegyként, de konkrét esetben az ilyen megjelölés oltalmát a jogszabályban foglalt feltételek hiánya vagy lajstromozási akadály esetén elutasítja. 6. ALAKI KÖVETELMÉNYEK Kifogásoló észrevétel érkezett azért, mert egyetlen védjegyjogosult több ügyében - minden védjegyre vonatkozóan - kérte a Hivatal pl. a jogutódlás igazolását, a bejelentő gazdasági tevékenységének igazolását, az igazgatási szolgáltatási díj lerovását vagy a cégbizonylat benyújtását. A védjegybejelentés részletes alaki szabályairól szóló III-OTH-! 190. sz. elnöki hirdetmény 5) pontja alapján a bejelentési, megújítási, illetőleg módosítási kérelmeket védjegyként külön-külön kell benyújtani. A hivatal tehát a kifogásolt gyakorlatot az érvényes jogszabályi előírásokkal összhangban folytatja. Az előkészületben lévő Védjegyjogi Harmonizációs Szerződés tervezete lehetővé teszi, hogy egyetlen kérelemmel ugyanazon jogosult több védjegyével kapcsolatban lehessen név- és címváltozás, valamint tulajdonosváltozás tudomásulvételét kérni. Ugyanakkor csak kivételes esetben teszi lehetővé a cégbizonylat benyújtásának megkövetelését. A kérdést a Védjegytörvény felülvizsgálata során, a Védjegyjogi Harmonizációs Szerződéstől függően lehet rendezni. (Természetesen ugyanazon bejelentő több védjegye esetén jelenleg is lehetséges egy beadványhoz csatolni a cégbírósági végzést, s a többi, egyidejűleg benyújtott beadványban hivatkozni erre az ügyre.) A díj vonatkozásában nem megalapozott a kifogás: az OTH-nak minden védjegyről külön-külön kell nyilvántartást vezetnie, az igazgatási szolgáltatási díj mértékére nem hathat ki az a körülmény, hogy a több ügy ugyanazon védjegyjogosult védjegyeit érinti, mert a Hivatal minden egyes ügyben külön-külön határozatot hoz, és a lajstrombejegyzésre ennek alapján kerül sor, minden egyes ügyben a meghirdetés iránt is gondoskodnia kell. Az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1/1992. (III. 18.) TNM rendelet 13. §-a alapján is ügyenként kell az előírt díjat megfizetni. 7. KÖZISMERT VÉDJEGY A Védjegytörvény értelmében nem részesülhet védjegyoltalomban az a megjelölés, amely másnak az országban közismert védjegyével azonos. Egyes vélemények szerint, az erre alapított elutasítás esetén a közismertséget a Hivatalnak kellene bizonyítania. A Párizsi Uniós Egyezmény 6bis cikke szerint a közismert védjeggyel azonos vagy azzal összetéveszthető megjelölés oltalmának megtagadásához az szükséges, hogy „a lajstromozás vagy használat szerint illetékes ország hatáskörrel bíró hatóságának megítélése szerint ebben az országban köztudomású, hogy az olyan személyt illet, aki az ebben az egyezményben foglalt kedvezményekre jogosult”. Ebből nem következik az, hogy az illetékes hatóságnak bizonyítania kell a közismertségre vonatkozó megállapítását. A hivatali eljárásban egyébként sem feladata a hatóságnak a bizonyítás. Ha a bejelentő nem ért egyet az OTH véleményével, módjában áll olyan bizonyítékokat szerezni -pl. közvéleménykutatás eredményeként—, amelyekből az tűnik ki, hogy a szóban forgó megjelölés nem általánosan ismert. A Közösségi Védjegyről szóló Rendelet a közismert védjegyből eredő jogokat felszólalás keretében teszi érvényesíthetővé. A magyar védjegyjog felülvizsgálata során a felszólalás intézményének bevezetését tanulmányozni kell. A hatályos jogszabály szerint a közismert védjegy jogosultja törlési kérelemmel élhet, ha az OTH lajstromozott egy jogaiba ütköző megjelölést. Mind a törlési, mind a felszólalási eljárásban a közismert védjegy jogosultját terheli a bizonyítás. Ezt a szerepet a Hivatal nem veheti át. A Védjegyfórum jó alkalmat adott a lajstromozási eljárások során felmerülő néhány jellegzetesjogszabályértelmezési kérdésről való együttgondolkodásra. Az Országos Találmányi Hivatal hatósági munkájában arra törekszik, hogy a bejelentők érdekeit - a jogszabályok keretei között - kellően figyelembe vegye, vagyis célja a védjegyek lajstromozása, nem a bejelentések elutasítása. A bejelentők és a védjegyjogosultak mellett az oly sokat hivatkozott verseny másik fontos szereplőinek, a fogyasztóknak az érdekei szempontjából is kívánatos, hogy a Fórumon elhangzottakat figyelembe véve következetesebbé és kiszámíthatóbbá váljon a Hivatal joggyakorlata.
