Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 4. szám - Dr. Turi Mária: Mely esetben hoz a bíróság helybenhagyó, megváltoztató és hatályon kívül helyező döntést
26 dr. Túri Mária azaz helybenhagytuk a OTH határozatát, néhány (2) határozatot megváltoztattunk, 1/3-át pedig hatályon kívül helyeztük. A fennmaradó közel 20% a cikk érdekkörén kívül eső, a különféle nem érdemi (visszavonás, felfüggesztés, ügyviteli) befejezéseket tartalmazza. A szabadalmi bejelentést elutasító OTH határozatot megváltoztató bírósági döntések száma tehát csekély; az egyik esetben az OTH műszaki jelleg hiánya miatt utasította el a bejelentést, de az egyéb előfeltételek és alakiságok meglétét elismerte, s a műszaki jelleget megállapítva a bíróság a bejelentést szabadalmi oltalomban részesíthetőnek minősítette. Egy másik esetben a bíróság az igénypontok korlátozásával lehetőséget látott az engedélyezésre; a Legfelsőbb Bíróság azonban ezt a határozatot - szakértői vélemény alapján - megváltoztatta, mert szerinte a korlátozás előtti igénypont is megfelelt az újdonság követelményének. A szabadalmi bejelentést elutasító OTH határozatokat oly kevés számban változtatta meg a bíróság, hogy abból azt a következtetést lehet levonni, hogy a bíróság lényegében vagy elutasító vagy hatályon kívül helyező határozatot hoz, ami az ügyek természetéből folyóan nyilvánvaló is. A vizsgált időszakban nem volt olyan - egyébként is ritkán előforduló-elutasító határozat, amely a Szabadalmi Törvény 40. § (3) bekezdésére hivatkozott volna, viszont annál több volt az elutasítás a Szabadalmi Törvény 40. § (2) bekezdése alapján. Mint ismeretes, e szakasz írja elő a bejelentés és mellékletei szükségességét, illetve hogy ezeknek meg kell felelniük az OTH elnöke által kihirdetett részletes alaki szabályoknak. A terjedelem korlátozottsága és minden szakember előtti ismertsége miatt ezeket az előírásokat nem ismertetem külön, de a leggyakrabban előforduló követelményekről egy-egy konkrét határozat kapcsán említést teszek. Viszonylag ritkán születnek olyan határozatok, amelyekben szinte kivétel nélkül személyesen eljáró felekről van szó, akik nem ismerik megfelelően az alaki előírásokat, azok fontosságát és főképpen az alakszerű bejelentés elkészítésének tudományát. Gyakran bizonygatják pedig, hogy ők mindenben az OTH-tól kapott útmutató szerint jártak el. de kétségtelen, hogy nem sikerült saját eljárásukat, berendezésüket stb. az abban ismeretetettek alapján az alakiságoknak megfelelő formában előterjeszteni. Nem jelenthet azonban komoly szabadalmaztatási szándékot, ha a kellő példány szám hiányát nem pótolja a kérelmező, vagy ha a Szabadalmi Törvény 64. § (2) bekezdés c) pontja szerinti hiánypótlásra a bíróság további halasztást ad, de a kérelmező ezt is elmulasztja. A bíróság ilyen esetben a rendelkezésére álló iratok alapján határozva ugyancsak elutasítja a kérelmet, csak úgy, mint amikor például a technika állásának ismertetése vagy az igénypont hiányzik, vagy ez utóbbi szerkesztése, megfogalmazása szabálytalan. Nyilván az említett hiányosságok megfelelő kiküszöbölése túlságosan nagy feladat a képviselő nélkül eljáró feleknek, ám aki mégis megpróbálja személyesen vagy szakértő segítségével, sikerrel járhat el a legfelsőbb bírósági eljárásban is. Mindazonáltal az érdemi ok(ok)ból elutasított bejelentések vannak nagyobb számban, illetve azok, amelyekben az elutasítási indok mind az érdemi, mind az alaki követelmények meglétének hiánya. A Szabadalmi Törvény 45. § a)-g) pontja sorolja fel az érdemi vizsgálat körét, amelyből csak azokra térek ki, amelyekkel kapcsolatban tapasztalataink vannak. Az a) pontban előírt műszaki jelleg és gyakorlati alkalmazhatóság hiánya miatti elutasítások megváltoztatása iránti kérelmek viszonylag ritkák; a tárgyalt időszakban egy-egy kérelmet bírált el a Fővárosi Bíróság mindegyik jogcímen. A Fővárosi Bíróság sem minősítette műszaki jellegűnek azt a megoldást, amely a textiltechnológiákban alkalmazott fonó-, szövő- és csévélőgépek 95%-os megbízhatóságú minőségi kategóriákba sorolását és hatékony termelésük tervezését szolgálta, mert a leírás alapján azt állapította meg, hogy a kérelmezett eljárás olyan üzemszervezési eljárás, amelynek alkalmazásával a termelés gazdaságosabbá válik, de magában a termelési eljárásban változást nem jelent, amely pedig a Szabadalmi Törvény 4. §-a szerint szükséges a műszaki jelleg megállapításához. A gyakorlati alkalmazhatóság hiánya miatt hozott elutasító bírósági döntést a kérelmező megfellebbezte, de a fellebbezést a Legfelsőbb Bíróság elutasította. E döntésben a bíróság megállapította, hogy a berendezés működőképességére vonatkozó kérelmezői állítások ellentétben állnak a mechanikai és a fizikai alaptörvényekkel. Ilyen helyzetben a kérelmezőenk kell bizonyítania, hogy a berendezés - ahogy állítja - külső energiaközlés nélkül üzemel s nemcsak elindul meghatározott körülmények között, hanem folyamatosan működik is, mint ahogy a Szabadalmi Törvény 5. §-a előírja. Az oltalomból való kizárás (45. § b) pont) leggyakrabban a gyógyszertárgyú (Szt. 6. § (3) bekezdés a) pont) bejelentések esetében fordult elő; ezeknek a jogeseteknek az ismertetése azonban az időközbeni jogszabályi módosulás (1994. évi VII. törvény) miatt feleslegessé vált. A leírás hiányosságai körében a Fővárosi Bíróság a legtöbb esetben osztotta az OTH álláspontját és elutasította a megváltoztatási kérelmet, mert például a bejelentés tárgyát képező gép működését nem ismertette a kérelmező a szükséges mértékben, vagy más esetben hiányzott a rajz vagy a példa, illetve kapcsolási elrendezés, amelyek ugyancsak szükségesek lettek volna a működés megértéséhez vagy megvalósításához. Ez utóbbi hiányát állapította meg a bíróság abban az elutasító határozatban is, amelyben a kérelmező nem ismertette azt a berendezést, amelyre szükség volt az eljárás megvalósításához. A leírással szembeni követelmények hiánya a legtöbbször az igénypontokkal szembeni követelmények hiányával párosulva jelenik meg az elutasító határozatban, de ritkábban önállóan is előfordul.
