Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 4. szám - Dr. Turi Mária: Mely esetben hoz a bíróság helybenhagyó, megváltoztató és hatályon kívül helyező döntést
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 99. évfolyam IV. 1994. augusztus DR. TÚRI MÁRIA Mely esetben hoz a bíróság helybenhagyó, megváltoztató és hatályon kívül helyező döntést Az 1983. évi 5. törvényerejű rendelettel módosított 1969. évi II. törvény (Szt.) 57. § (1) bekezdése határozza meg azokat az ügyfajtákat, amelyekben hozott OTH határozatokat a bíróság kérelemre megváltoztathatja, ilyenek: a) a szabadalom megadása, b) a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása, illetve újra érvénybe helyezése, c) a szabadalom megsemmisítése és d) a nemleges megállapítás kérdésében hozott határozat. Csak a téma kereksége miatt említem meg, hogy egyrészt az iparjogvédelem terén valamelyest is fejlett országokban mód van az általában igazgatási jogkörben eljáró szabadalmi hivatalok döntései ellen bírósághoz fordulni, másrészt hogy Magyarországon a korábbi szabadalmi törvény alapján is lehetőség volt az OTH határozatának bírósági felülvizsgálatát kérni. Az 1895. évi XXXVII. te., illetve módosításai alapján is jogosult volt a bejelentő a bejelentési osztály első fokon hozott döntései ellen a bírói osztályhoz fordulni, amely másodfokon hozta meg ítéletét a Szent Korona nevében. A bírói osztály a „status” ügyekben (szabadalom megsemmisítése, megvonása, értelmezése stb.) hozott elsőfokú ítéletei ellen pedig a Szabadalmi Felsőbírósághoz, majd annak megszüntetése után a Királyi Kúria Szabadalmi Tanácsához lehetett folyamodni. Nagyobb változást az 1949. évi 8. számú törvényerejű rendelet, illetve az azt módosító 1954. évi 18. számú tvr. hozott; megszüntették a szabadalmi bíróságot, amikor a bírói osztály hatáskörét a Fővárosi Bíróságra, a bejelentési osztály hatáskörét pedig az OTH-ra ruházták át, amely elsőfokú határozatait csak az engedélyezés körében hozta. A Fővárosi Bírósághoz e határozatok ellen fellebbezni lehetett, amelyekben a Fővárosi Bíróság ülnökök segítségével másodfokú határozatot hozott. A status ügyek a Fővárosi Bíróságon indultak, az ott hozott határozatok ellen a Legfelsőbb Bírósághoz lehetett fellebbezni. További fontos változást az 1969. évi II. törvény (Szt.) hozott, megteremtve a jelenleg is működő formát, amely a teljes bírói jurisdictiot továbbra is fenntartotta, ami azt jelenti, hogy a bíróságnak nem csak arra van felhatalmazása, hogy megállapítsa a jogsértést, hanem arra is, hogy az államigazgatási határozatot saját véleménye alapján hozott döntéssel helyettesítse. Ez a megoldás nyilván figyelemre méltó, hiszen az ötveneses-hatvanas években ugyancsak kevés államigazgatási határozat fajta volt bíróság előtt megtámadható. A bírói eljárásban azonban meglehetősen sajátos ügytípusról van szó, amelynek jellegzetessége, hogy az államigazgatási szerv alperesi minőségben nem szerepel. Véleményünk szerint az alaposabb elbírálást pedig az szolgálná, ha a határozatot hozó szervezet, illetve személy is jelen lenne az eljárásban; egyrészt alaposabban indokolná meg határozatát, ha tudná, hogy személy szerint is helyt kell állnia kijelentéseiért, másrészt a tárgyalás alaposabb lehetne, ha a kérelmező véleményével szemben a hivatal kifejezhetné saját műszaki véleményét. A cikk anyagához az 1992-ben elbírált ügyeket elemeztem; az ez évben hozott végzések ugyanis már jogerőre emelkedtek, egy részük - mintegy 1/5-e - megjárta a Legfelsőbb Bíróságot és elég frissek még ahhoz, hogy napjaink joggyakorlatát bemutassák. Az elbírált ügyek valamivel több mint 2/3-a a szabadalmi bejelentést elutasító OTH határozatok, valamivel több, mint 1/4-e a szabadalmi oltalom megszűnését megállapító hivatali határozatok, a fennmaradó 6-7% pedig a megsemmisítés és nemlegesség kérdésében hozott OTH határozatok megváltoztatására irányult a vizsgált időszakban. A vizsgálandó szakterület terjedelme miatt csak a szabadalmak megadása körében hozott OTH döntések ellen benyújtott megváltoztatási kérelmekkel foglalkozom. A Fővárosi Bíróság - mint ismeretes - a megváltoztatási kérelmek alapossága vagy alaptalansága felől dönt; ha az OTH határozata helyes, a bíróság a megváltoztatási kérelmet elutasítja, ha nem, egészben vagy részben megváltoztatja s bizonyos, a törvény által szigorúan meghatározott esetekben, hatályon kívül helyezi a hivatal határozatát. A téma szempontjából még fontos számadat: a megváltoztatási kérelmek majdnem felét (45,6%) elutasítottuk,
