Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 4. szám - Dr. Bacher Vilmos: A szabadalomból eredő jogok érvényesítésének előmozdítása
A szabadalomból eredő jogok érvényesítésének előmozdítása 21 mely szerint ideiglenes intézkedésnek helye lehet bármikor a per folyamán, ha az igény valószínűsítése alapján az azonnali jogvédelem szükséges. A sérelmes helyzet fenntartása - az elhúzódó pertartamra is tekintettel -súlyos jogkövetkezményekkel járhat, tehát az azonnalijogvédelem nyújtása indokolt. A bitorlás megelőzését és visszaszorítását a polgári peres eljárás jogintézményeinek hatékony működtetésével lehet elősegíteni, ad b) A felperesnek - amennyiben ennek törvényi előfeltételei fennállnak - igénye van az ideiglenes intézkedés elrendelésére és ennek az igénynek a jellegét nem befolyásolja az a körülmény, hogy a bíróság mérlegelés útján állapítja meg, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelésének a normatív feltételek rendszerében meghatározott követelményei fennállnak-e. ad c) A külföldi joganyag áttekintése alapján is megállapítható lesz, hogy tételes jogi szabályozás kérdése, hogy amennyiben adott esetben az alaptalanul előterjesztett igény alapján elrendelt ideiglenes intézkedésből a másik félnek kára származik, az utóbbi megtérítésére a kérelmező kötelezhető-e. ad d) Az ideiglenes intézkedést elrendelő határozatnak valóban konkrétnak, végrehajthatónak kell lennie, a jogrendszer teremtse meg ennek előfeltételeit azáltal, hogy az eljárás megindítását megelőzően speciális, előzetes bizonyítási eljárás bevezetése útján tegye lehetővé a bizonyítékok felderítését. Nem tudok továbbá egyetérteni azzal, hogy nincs mód perben nem álló harmadik személy tulajdonában (birtokában) lévő termékek, eszközök lefoglalására irányuló kérelem teljesítésének. Ha valaki a bitorlást az üzemében nem a tulajdonában, hanem pl. lízing útján megszerzett termelőeszközzel gyártja, ez nem lehet akadálya az intézkedés elmaradásának. III. Egyes példák a külföldi szabályozás köréből. Vida Sándor említett tanulmánysorozatában a megjelölt országok jogi szabályozásának, joggyakorlatának részletes elemzését tárgyalja és így csak néhány kérdést ragadott ki a vonatkozó szabályozások köréből. NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG 1. Az NSZK szabályozása az ideiglenes intézkedés elrendelésével kapcsolatban kifejezetten rendelkezik a biztosítékadás kötelezettségéről. A biztosítékadás mértékének megállapítása bírói mérlegelés tárgya. Biztosítékként nemcsak készpénz, hanem bankgarancia is elfogadható. Ha az eljárás során később megállapítást nyer, hogy az ideiglenes intézkedés kérése kezdettől fogva alaptalan volt, akkor az a fél, aki a rendelkezést kezdeményezte, később a másik fél abból eredő kárát megtéríteni tartozik, ami a kényszerintézkedés foganatosítása következtében a másik félnél keletkezett. így kártérítési kötelezettség terheli az ideiglenes intézkedés kérelmezőjét, ha a szabadalmat utóbb megsemmisítik. Az NSZK joggyakorlatából a bírósági adatok elemzése alapján kimutatja, hogy azokban az esetekben, ahol a szabadalombitorlás miatt indított ügyekben az ideiglenes intézkedést elrendelték, ott csupán az ügyek csekély hányadában került sor az eljárás folytatására. NAGY-BRITANNIA 2. Ha a bíróság úgy látja, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelése indokolt volna, a kérelmezőt biztosítékadási nyilatkozat adására hívja fel, azoknak a károknak a fedezetére, amelyek a kérelmező pervesztése esetén az ellenérdekű felet érné. A bíróság nem kötelezheti a kérelmezőt biztosíték adására, ha azonban elzárkózik ennek letétele elől, a kérelmet elutasítja. A törvény lehetővé teszi, hogy sürgős esetekben, vagy ha az ideiglenes intézkedés titkosságához komoly érdek fűződik, azt a másik fél meghallgatása nélkül (ex parte) el lehet rendelni. Kalóz kazetták ügyében adták ki első ízben az Anton Pillér Order néven ismertté vált esetben az ellenérdekű fél meghallgatása nélkül az intézkedést, és tették lehetővé, hogy a kérelmező az ellenérdekű fél helyiségeibe behatolhasson. Ezt az esetet hasonló határozatok követték. A szabadalombitorlási perekben az angol bíróságok részéről hosszú időn keresztül idegenkedés volt észlelhető az ideiglenes intézkedésekkel szemben. A kérelmezőnek szinte príma facie (tehát megdönthetetlen jelleggel) kellett bizonyítania a bitorlás fennállását. A változás akkor következett be, amikor a Lordok Háza a Legfelsőbb Bíróság Fellebbezési Tanácsának a döntését megváltoztatta, és a bírósági döntéssel szemben, amely a kérelmet azzal az indokolással utasította el, hogy a bitorlás nem kézenfekvő, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a megalapozottság (well established) kritériuma helyett a célszerűséget (balance of convenience) kell vizsgálni. A határozat kifejtette, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően a mai viszonyok között - amikor a szabadalom engedélyezését alapos vizsgálat előzi meg - a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelem nem alaptalan, vagy zaklató jellegű-e. FRANCIA JOG 3. A francia jogi irodalmi álláspontból kitűnően a szabadalmi jog hatékonyságának a lényege, hogy az oltalom jogosultja a bitorlás alapján könnyen tudja-e igényét érvényesíteni. (3) A francia jogrendszerben igen nagy jelentősége van a bitorláson alapuló foglalási eljárásnak, amely az 1990. évi
