Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 4. szám - Dr. Bacher Vilmos: A szabadalomból eredő jogok érvényesítésének előmozdítása
22 Dr. Bacher Vilmos november 26-i szabadalmi törvény értelmében a per megindítását megelőzően kérelem alapján indulhat meg. A szabadalmasok igen nagy mértékben élnek ezzel a lehetőséggel. A szabadalmas egyoldalú kérelmére az eset körülményeihez képest az állítólagos bitorlónál vagy lefoglalják a bitorlás tárgyát, vagy amennyiben elégséges, annak a megfelelő leírását rögzítik. A bíróság a rendelkezést ex parte eljárás keretében, tehát a másik fél meghallgatása nélkül adja ki, hatékonysága éppen az intézkedés meglepetésszerűségében van. A szabadalmas kérelme alapján a bíró nem vizsgálja, történt-e bitorlás, csupán a kérelmező által előadott jogcímet írja le és körülhatárolja pontosan, mi az eljárás során elvégzendő feladat, mi az, amit a helyszínen kell pontosan írásban rögzíteni, illetve szükség esetén zár alá helyezni vagy lefoglalni. Csak olyan esetben történik a foglalás vagy zár alá helyezés, illetve a tárgyak leírása, amilyen mértékben ez a bizonyítékok gyűjtéséhez szükséges. A bírói rendelkezés kiadása igen kényes kérdés, mert visszaéléshez vezethet és személyiségi jogokba ütközhet. Ezért a bíró teljesen körülhatároltan megjelöli, hogy ki és milyen körülmények között mehet az ellenérdekű fél helyiségeibe. Az intézkedés elrendelését biztosíték adásától lehet függővé tenni, ami bankgarancia is lehet. A bírósági rendelkezést általában a huissier (angolul: bailiff) hajtja végre, aki hiteles aktusok lefolytatására jogosult személy. Általában a huissier (bailiff) a bírósági határozatot és az okiratot, amely a biztosíték letételét igazolja, a határozat kézbesítésével az ellenérdekű félnek átadja. A huissier (bailiff) általában szakértő kíséretében megy be, aki általában a kérelmező szabadalmi ügyvivője, szükség esetén rendőri kísérettel és fényképésszel együtt. A kérelmező soha nem léphet be az ellenérdekű fél helyiségébe. A huissier (bailiff) jogi tisztviselő, aki eskü alatt dolgozik, okiratokat hitelesít, feljegyzéseinek jelentős hatása van. Az eljárásról jelentést készít a bíróságnak, amelyben pontosan rögzíti, meghatározza észleléseit a helyszínről, a megvizsgált tárgyakról. A kíséretében lévő szabadalmi ügyvivő a véleményét a dolgok jellegére, bitorlásra vonatkozva rögzíti, amely természetesen vitatható. A huissier (bailiff) leírja a látottakat, ha szükséges, foglalást hajt végre, zár alá vesz és ezt rögzíti. Az ügyvivő szerepe, hogy azonosítsa a helyiségeket, eljárásokat, amelyeket meg kell vizsgálni, felismeri és nyilatkozik, hogy milyen mértékben valósítják meg a szabadalmi megoldást. A jelentés tartalmazza a foglalás körülményeit és a bitorló magatartását. Az 1990. évi szabadalmi törvény óta a huissier (bailiff) jogosult tudakozásvizsgálatot folytatni, amiben megállapítható a bitorlás eredete, természete, mértéke, kutathat, megtekinthet pénzügyi, műszaki iratokat, s azokat lemásolhatja. A pert a foglalás véghezvitelétől számított 15 napon belül meg kell indítani. A joggyakorlat értelmében a foglalás önmagában még nem visszaélés, még az esetben sem, ha a kérelmező a pert elveszíti, de a per megnyerése esetén is visszaélésnek minősülhet, ha szükségtelen tárgyakra kéri, vagy azzal a szándékkal történik, hogy a másik felet kifürkéssze. Nagyon hatékony eljárás különösen olyan esetekben, amikor a sérelmet szenvedő szabadalmasnak nincs meg a lehetősége, hogy a termékeket a piacon beszerezze és az ellenérdekű fél helyiségébe behatoljon. Az elrendelő bíró a legkörültekintőbben határozza meg a rendelkezésben a foganatosítás és kivitelezés módját. Az ideiglenes intézkedés a felek meghallgatása alapján történhet és csak a per megindítása után lehet kérni a megadott szabadalom alapján. Az ideiglenes intézkedés keretében természetesen a bíróság az ügy érdemében nem dönthet, azonban vizsgálnia kell, hogy a perindítás feltételezhetően jól megalapozott-e, amennyiben pedig az alperes megsemmisítést kér, vizsgálni kell, hogy az menynyire tűnik jól megalapozottnak. Az ideiglenes intézkedés elrendelésével egyidejűleg megfelelő biztosítékot kell kérni a per sikertelensége esetére, ugyanakkor a bíróság megengedheti az állítólagos bitorlás folytatását, ha az alperes megfelelő kötelezettségvállalást tesz pervesztés esetére a szabadalmas kártérítésére. IV. A szabadalmi jogi oltalom teljesítéséhez hozzátartozik a hatékony, gyors jogérvényesítés lehetősége. Ezért önmagában a szabadalmi jog körében szükséges szabályozni az ehhez vezető eszközöket. A jog megsértését és az ebből eredő károkat általában a jogát érvényesítő félnek kell bizonyítani. Ez okozza az oltalmi jogaiban sérelmet szenvedő félnek a legtöbb nehézséget, mert nem tudja a pert megelőzően az oltalmi jogának megsértésére vonatkozó bizonyítékokat beszerezni, különösen, ha a jogsértő magatartás a szabadalmazott eljárás megvalósítása útján történt, és a helyiségbe, ahol a sérelmet elkövetik, nem juthat be. Ezért szükséges, hogy a jogrendszer az előzetes bizonyítás és az ideiglenes intézkedés jogintézményei útján a jogérvényesítés lehetőségeit megkönnyítse. Figyelembe kell azonban venni, hogy mind az előzetes bizonyítási eljárás, mind az ideiglenes intézkedés, amit a bíróság a kérelmező, az egyik fél jogainak érvényesítése végett nyújt, a kérelem megalapozatlansága esetén a másik félnek súlyos sérelmet okozhat. Amilyen mértékben a jogrendszer a szabadalmi oltalom jogosultját igényeinek érvényesítéséhez hozzásegíti, olyan mértékben kell az intézkedés által érintett ellenérdekű fél jogait is biztosítani. A polgári jog eszköztárához tartozik a biztosítékadás intézménye, azonban a polgári jog nem tartalmaz speciális intézkedést az ideiglenes intézkedés elrendelésével, illetve az előzetes bizonyítás elrendelésével összefüggésben a biztosítékadás kérdéséről. A szabadalmi törvény újbóli kodifikációja során a szabadalombitorlással összefüggő rendelkezések keretében
