Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 2. szám - Dr. Tattay Levente: A védjegyjogi normák egységesítése s közelítése a közös piac országaiban
Védjegyjogi normák a közös piac országaiban 25 a) a közös piaci védjegyek és a tagállamokban bejegyzett nemzeti védjegyek, ideértve a vonatkozó bejelentéseket is; b) a tagországokban hatályos nemzetközi védjegyek; c) azok a védjegyek, amelyek a bejelentés dátumát vagy az igényelt elsőbbség dátumát figyelembevéve közismertek a tagországokban. Az Irányelvek konszent adása, vagyis a korábbi jogok jogosultjának az oltalom megadásába való beleegyezése esetén általános és elvi lehetőséget biztosítanak lajstormozási akadály elhárítására és a törlés megtagadására. Az Irányelvek kiemelt figyelmet fordítanak a hasonló védjegyek használatának elkerülésére. Ennek értelmében a hasonlóság megállapítása során az alábbiakat kell figyelembe venni:- az ellentartott védjegy ismertségét a piacon;- a bejelentett és az azzal ütköző jelzés közötti gondolati, asszociatív kapcsolatot;- az árujegyzék hasonlóságát. D) Védjegyoltalomból eredő jogok A védjegyjogosult kizárólagos joggal rendelkezik a védjeggyel, és harmadik személynek - hozzájárulása hiányában - megtilthatja védjegyével azonos jelzés használatát azonos áruk tekintetében, továbbá a védjegyhez hasonló jelzés használatát az árujegyzék azonossága, illetve hasonlósága esetén, hogyha köznapi használatban a két jelzés összetéveszthetősége asszociatív kapcsolat révén fennáll. Minden állam előírhatja továbbá egy lajstromozott védjeggyel azonos vagy hasonló jelzés használatának tilalmát, még abban az esetben is, ha az árujegyzék eltér arra hivatkozással, hogy a korábbi védjegy nagy tekintélyre tett szert és a megfelelő alap nélkül, azzal azonos jelzés használata a jelzés megkülönböztető képességének és tekintélyének jogosulatlan felhasználását jelenti vagy kárt okoz. E) A védjegyhasználat a) A használat fokozott jelentősége Az Irányelvek figyelembe veszik azt, hogy a Közös Piac rendszeréhez olyan államok is fognak csatlakozni, ahol nem a lajstromozásnak, hanem a használatnak van döntő jelentősége a jogi oltalom biztosítása szempontjából. Ezért a tagállamok részére fakultatív lehetőséget biztosítanak arra, hogy a használat útján megszerzett védjegyek oltalmát a továbbiakban is biztosítsák. A használat és a lajstromozás révén keletkezett oltalmat egyenrangúnak tekintik. Az Irányelvek különös figyelmet fordít a védjegyek használatára és arra, hogy a lajstromozott, de ténylegesen nem használt jelzések száma csökkenjen azok törlése útján. Az Irányelvek értelmében megengedett, hogy a nem használt védjegyeket, lajstromozásuk ellenére ütközés esetén nem veszik figyelembe, így nem lehet a védjegyet törölni abban az esetben, ha az anterioritást képező ellentartott védjegyet nem használják. A lajstromozás során is ezt az elvet követik, így amennyiben az engedélyezés során már korábban lajstromozott ütköző védjegyet találnak, és azt nem használják, a bejelentést az ütközés ellenére sem utasítják el. A tagállamok továbbá olyan használatot favorizáló rendelkezéseket is alkalmazhatnak, amelyek érteimében nem állapítható meg bitorlás akkor, ha a kifogásolt védjegyhasználat ugyan fennáll, de a védjegyjogosult ténylegesen nem használta védjegyét. b) A védjegyhasználat fogalma- Használatnak minősül a védjegy elhelyezése az árun vagy csomagoláson,- a yédjeggyel ellátott termékek ajánlása, kereske. delmi forgalombahozatala, vagy e célból való birtoklása, valamint szolgáltatásnak a jelzés alatt történő biztosítása és nyújtása,- a védjeggyel ellátott áru behozatala és kivitele során történő használat,- a jelzés propaganda keretében, sajtóban, hivatalos okmányokon történő használata. Használatnak minősül az olyan védjegy használata is, amely bizonyos részletekben eltér ugyan a lajstromozottól, de annak megkülönböztetőképességét nem csökkenti. A kollektív - a garancia és tanúsító védjegyjogosult és a hozzájáruló nyilatkozat (konszent) alapján történő - használat a jogosult által történő használattal egyenértékű. c) Használati kényszer A védjegyhasználat kötelező. A védjegy oltalma, amelyet a lajstromozást követő 5 éven át nem vesznek a közösségen belül valóságos használatba, vagy amelynek használatát megszakítás nélkül 5 éven át felfüggesztik, megszűnik, hacsak a használat hiányának nincsenek meg a megfelelő indokai. A használat hiánya törlésre biztosít jogalapot és más hátrányos jogkövetkezményekkel jár (lásd V. fejezet E), a) pontja). A védjegy használata kizárólagosan exportárukon, továbbá a jogosult által másnak engedélyezett használat szintén használatnak minősül. d) Licenc Az Irányelvek értelmében adható a védjegyhasználatra licenc. A licenc lehet kizárólagos és nem kizárólagos, vonatkozhat az árujegyzék egészére vagy csupán annak egy részére, a kérdéses tagállam egészére, illetve részére. A területi hatálynak különleges jelentősége van. A licencvevő ellen a védjegy jogosultja érvényesítheti a jogait, ha az a licencmegállapodás rendelkezéseit nem tartja be:
