Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 2. szám - Dr. Tattay Levente: A védjegyjogi normák egységesítése s közelítése a közös piac országaiban
26 dr. Tattay Levente- a licenc tartama;- a lajstromozástól eltérő használat;- az árujegyzékkel kapcsolatos rendelkezések;- a licenc területi hatálya, továbbá- a licencadó védjegyével ellátott áru minőségére vonatkozó előírások vonatkozásában. F) A védjegyjogosultság abszolút jellegének átértékelése a) Enyhítések A védjegy kizárólagos felhasználásának joga vonatkozásában enyhítéseket írnak elő. A védjegy jogosultja nem tilthatja meg harmadik személynek védjegye vonatkozásában az üzleti életben- neve és címe használatát;- védjeggyel ellátott áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi származására, időbeli vonatkozásaira és más jellemzőire vonatkozó jelzések használatát, az ipari és kereskedelmi tisztesség szabályai szerint;- a védjegy más által történő használata sem tiltható meg, ha az áru vagy szolgáltatás rendeltetésének megjelöléséhez kell, nevezetesen, ha azok tartozékait vagy alkatrészeit mutatja be. Mindhárom esetben a használatnak az iparban és a kereskedelemben kialakult tisztesség követelményeit ki kell elégítenie. Szintén korlátozást jelent, hogy egy védjegyjogosult nem tilthatja meg az üzleti életben helyi jelentő VI. ségű korábban alkalmazott védjegyjogba ütköző jog gyakorlását harmadik személy számára, ha a kérdéses jogot az adott tagállam biztosítja, és annak gyakorlását arra a területre korlátozza, ahol e jelzés már ismert volt. b) Jogkimerülés Rendkívül gyakorlati értékű az Irányelvekben meghatározott, ún. jogkimerülés. A védjegyjogosult - kivéve az áruk megváltoztatásának és minőségrontásának esetét - nem tilthatja meg az oltalomra történő hivatkozással az Európai Gazdasági Közösség területén az általa, vagy más által az ő hozzájárulásával forgalomba hozott áruk vonatkozásában a védjegyhasználatot. A jogkimerülés nem következik be, ha a védjegyjogosult az ellen tiltakozik a későbbi értékesítés során, továbbá, ha a forgalombahozatal után a kérdéses árut megváltoztatták, vagy lerontották a minőségét. c) Belenyugvás Amennyiben a védjegy tulajdonosa, noha tudott a használatról, egy későbbi védjegy 5 egymást követő évben való használatába belenyugodott, nem lehet jogosult megsemmisítési kérelem benyújtására, sem arra nem jogosult, hogy felszólaljon azokra a termékekre és szolgáltatásokra hivatkozva, amelyekre a védjegyet használták, hacsak nem rosszhiszeműen történt a védjegy bejelentése. A belenyugvás azonos jelzések párhuzamos létezését teszi lehetővé. VI. AZ IRÁNYELVEK JELENTŐSÉGE, AZ EGYSÉGESÍTÉSI TÖREKVÉSEK VÁRHATÓ HATÁSA Az Irányelvek közvetlen és közvetett hatása rendkívül nagy. Elsősorban figyelembe kell venni azt, hogy valamennyi EGK ország védjegyjogi előírásainak egységesítésére az Irányelvekben foglaltak alapján a közeljövőben sor fog kerülni. Mint említettük a francia védjegyjogi előírásokat 1990 decemberében már módosították.26 A spanyol27, francia28 és dán29 védjegyjogi szabályozás megújítása a nemzetközi szakirodalomban jelentős visszhangot kapott. Ami Magyarországot illeti, a közös piaci exportnál, valamint az EGK országokban történő védjegybejelentéseknél az új szabályozással már a közeljövőben számolni kell.
