Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 2. szám - Dr. Tattay Levente: A védjegyjogi normák egységesítése s közelítése a közös piac országaiban
Iparjogvédelmi szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 98. évfolyam II. 1993. április DR. TATTAY LEVENTE A védjegyjogi normák egységesítése és közelítése a közös piac országaiban i. A KÖZÖS PIAC IPARJOGVÉDELMI INTEGRÁCIÓJA Az utóbbi időben a hazai politikai és gazdasági sajtóban jelentős visszhangot váltott ki az Európai Gazdasági Közösség és a kelet-európai országok - köztük Magyarország - új kapcsolatainak alakulása, és e vonatkozásban számos tanulmány látott napvilágot.1 A közös piaci integráció rendszerében létező realitásként az EGK iparjogvédelmi együttműködés is megfelelő hangsúlyt kapott a hazai2 és nemzetközi3 szakirodalomban. Az Európai Gazdasági Közösséget az iparjogvédelmi együttműködés fontosságának felismerése, rendszerének tudatos kiépítése, az együttműködés feltételeinek állandó, céltudatos javítása és az össztevékenység eredményessége jellemzi. Az államhatárok elmosódásával a gazdaság az integráció egészében és a tagországokban egyaránt egységesen és egalizált feltételek mellett fejlődik, amely jelentősen kihat a mobilitásra, az innovációs tevékenységre, tudományos-műszaki fejlődésre és különösen a technológiák átvitelére és a nemzetközi licenckereskedelemre. Ezenkívül nagy jelentősége van annak, hogy az Európai Gazdasági Közösség hosszútávú célprogramjai, így például a SCIENCE a tudomány és kutatás ha II. tékonyságának növelésére, az EUREKA program a csúcstechnológiák fejlesztésére, a PRINT az innováció és technológiatranszfer fejlesztésére, elősegítik az iparjogvédelem szervezeti és nemzetközi jogi feltételeinek kedvező alakulását. A felgyorsult fejlődés mind az egyes közös piaci országokban, mind az integráció egészében az iparjogvédelmi együttműködés intenzívvé válását, hatékonyságát eredményezte, és jelentősen kihatott az integráció egységes iparjogvédelmi mechanizmusának megteremtésére és a tagországok jogi előírásainak közelítésére és egységesítésére. A Közös Piac országainak iparjogvédelmi együttműködése más országok, országcsoportok számára a hatékonyság példáját jelenti, modellértékű és szinte minden területen az átfogó nemzetközi rendezés igényét valósítja meg, így- a találmányok és szabadalmak;- az integrált áramkörök jogi szabályozása;- a biotechnológiai találmányok jogi oltalma;- a licencmegállapodások;- a hamisított áruk szabad forgalomba bocsátásának tilalma és- a védjegyek terén.4 II. A KÖZÖS PIACI VÉDJEGYINTEGRÁCIÓ RENDSZERÉNEK KIALAKULÁSA Az Európai Gazdasági Közösség egységes védjegyrendszere kialakítására irányuló törekvések már a 60- as években kezdtek kibontakozni. A Közös Piaci védjegy rendszer létrehozásáról szóló első tervezet már 1964-ben elkészült. A közösségi védjegyrendszer nem csak az integrációt átható alapvető célok és elképzelések szerint, hanem a gyakorlat által felvetett nagyszámú probléma megoldásának igényével, azok kiértékelésével, tapasztalatainak felhasználásával építkezik. Egyrészt arról van szó, hogy a Közös Piac mindent megtesz abból a célból, hogy elősegítse valamennyi tagállamban a gazdasági tevékenység harmonikus fejlesztését. Ennek a célnak az elérése érdekében nem csak a nagyvolumenü áruforgalmat és a szolgáltatások nyújtását gátló akadályokat szüntetik meg, hanem olyan jogi rendszert hoznak létre, amely lehetővé teszi bármely vállalat részére, hogy ugyanolyan feltételek mellett a Közös Piac bármely térségében gyártási, elosztási és szolgáltatási
