Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 2. szám - Dr. Tattay Levente: A védjegyjogi normák egységesítése s közelítése a közös piac országaiban
22 Védjegyjogi normák a közös piac országaiban tevékenységet folytasson. A jogi intézmények között a védjegynek az a rendeltetése, hogy a vállalatoknak lehetővé tegye az egész közös piaci térségben egyező módon, a határok figyelembevétele nélkül jelöljék meg termékeiket.5 Másrészt a közös piaci védj egy rendszer létrehozásának ugyanolyan fontos tényezője a kereskedelmi tevékenység és védjegyhasználat során nap mint nap jelentkező problémák megoldása. így például új vetületben jelentkezik a védjegyek azonossága és hasonlósága. Nyilvánvaló, hogy a határok elmosódásával a korábban egymástól függetlenül létező nemzeti védjegyek számos kollíziós problémáját kell megoldani.6 Szintén másképpen kell figyelembe venni a védjegyhasználatot, mint a tradicionális nemzeti védjegyrendszerekben. A regionális rendszerben például nem számít védjegybitorlásnak az olyan hirdetési tevékenység és reklámozás, amely korábban az elkülönülő jogrendszerekben még annak számított. Az EGK bírósági gyakorlata is értékes tapasztalatokkal segítette a közös piaci védjegyrendszerre vonatkozó elképzelések kialakítását.7 A Közös Piac egységes védjegyrendszere létrehozásában az alábbi fázisok kiemelése látszik célszerűnek:- 1974-ben és 1976-ban Memorandum formájában tanulmányokat készítettek és jelentettek meg az egységes EGK védjegyrendszer létrehozásáról;- 1980-81-ben elkészítették és kiadták a Közös Piac védjegyszabályzat-tervezetét - Reglement sur la marque communautaire (a továbbiakban Szabályzat) továbbá az egyes államok védjegyjogi előírásai közelítéséről és egységesítéséről szóló Irányelvek tervezetét;- 1984-ben kiadták a Szabályzat második tervezetét; '- 1986-ban a Szabályzat alkalmazását, értelmezését és végrehajtását tartalmazó előírások tervezetének a megjelentetésére is sor került 8- 1987-ben ismételten kiadták az EGK országok védjegyjogi előírásai közelítéséről és egységesítéséről szóló Irányelvek tervezetét9;- 1989-ben jelent meg az EGK Tanács 89/104/CEE sz. határozata a tagállamok védjegyjogi normái közelítéséről és egységesítéséről10;- a Szabályzat legutóbbi - harmadik - tervezetét 1991-ben adták ki11; III. ÚJ VÉDJEGYJOGI SZABÁLYOZÁS AZ EGK ORSZÁGOKBAN, A TAGÁLLAMOK VÉDJEGYJOGI NORMÁI KÖZELÍTÉSÉRŐL ÉS EGYSÉGESÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ IRÁNYELVEK Ahogy a rövid történeti ismertetésből kiderül a Közös Piac védjegyrendszere három részből áll, így:- A Közös Piac Tanács által elfogadni rendelt olyan nemzetközi megállapodásból, mely a Közös Piac, mint integráció egységes védjegyjogi rendszerét létrehozza. Ez az az okmány, amelyet az érintett országok szakírói „Szabályzatinak neveznek (1. 10. sz. jegyzet);- A nemzetközi megállapodás (Szabályzat) részletkérdésekre is lebontott végrehajtási utasításaiból; valamint az- Irányelvekből, a tagállamok védjegyjogi normái közelítéséről és egységesítéséről12 (a továbbiakban: Irányelvek). A Közös Piac egységes védjegyjogi rendszerének létrehozatala nem problémamentes. Nemhogy az összes részletkérdésben, de még olyan alapvető kérdésekben sem sikerült a tagországoknak megállapodni, hogy hol legyen a Közös Piac Védjegyhivatalának székhelye. Jelenleg 4 városnak, így Londonnak, Madridnak, Münchennek és Hágának van még esélye a közös intézmény elhelyezésére, írta a szaksajtó 1988- ban.13 A helyzet azonban mit sem változott. Ugyanígy nem jött létre a felek között megegyezés, hogy melyik lesz a védjegyhivatal hivatalos nyelve. Eredetileg a német, francia, angol jött elsősorban számításba, de annak is megvolt az esélye, hogy valamennyi tagország nyelvét elfogadják. Jelenleg reálisan az angol és francia nyelvek dualizmusa várható.14 Szintén a megoldandó alapkérdések közé tartozik a Közös Piac Védjegyrendszerének és a Madridi Megállapodás Nemzetközi Lajstromozási rendszerének együttes funkcionálása, kölcsönös kapcsolata.15 A közös piaci országok többsége (Németország, Franciaország, Olaszország, Benelux országok, Spanyolország, Portugália) tagja a Madridi Alapmegállapodásnak, a többi jelentős közös piaci ország (így Anglia, Dánia és Görögország) csatlakozása várható a Madridi Alapmegállapodás kiegészítésére szolgáló, ún. „Madridi protokoll rendszeréhez”. Anglia már jelezte is a Madridi Protokoll ratifikálásának szándékát.16 A Szellemi Tulajdon Világszervezete a 80-as évek elejétől törekedett arra, hogy a létrehozandó közös piaci védjegyrendszer és a Védjegyek Nemzet
